Hat új időszaki kiállítást tervez idén a Néprajzi Múzeum

A korábban soha nem tapasztalt mértékben globalizálódott XXI. századi világban fontos bemutatni mindazt, ami egyedi, a Néprajzi Múzeum erre vállalkozik – mondta Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a múzeum 2025-ös terveit bemutató sajtóeseményen, amelyen bejelentették, hogy idén hat időszaki kiállítást terveznek.

Vincze Máté helyettes államtitkár és Kemecsi Lajos főigazgató tartott évnyitó sajtótájékoztatót a Néprajzi Múzeumban Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Vincze Máté az eseményen kiemelte: a múlt év a révbe érést jelentette a Néprajzi Múzeum számára, hiszen a számos nemzetközi és hazai díjjal is elismert épületben megnyílt az állandó kiállítás. A Néprajzi Múzeum bizonyos szempontból kész van, és most az az érdekes kihívás áll az intézmény előtt, hogy fenntartsa ezt a nagy érdeklődést.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára és Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója az évnyitó sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Izgalmas kiállítások várják a látogatókat a Néprajzi Múzeumban

Hozzáfűzte, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium számára különösen fontos célcsoportot jelentenek a gyerekek és a családok, a Néprajzi Múzeum pedig számos innovációt nyújt a múzeumpedagógia terén. Elismerően nyilatkozott azokról az intézmény által kínált, a játszva tanulás lehetőségét nyújtó programokról, amelyeken – a gyerekcsoportok mellett – akár a kisbabák is részt tudnak venni szüleikkel.

A Néprajzi Múzeum 2025-ben hat új időszaki kiállítással készül.

Az első a magyar kultúra napján, január 22-én nyílik meg Vígan zengjetek, citerák! címmel és június 29-ig lesz megtekinthető. A Néprajzi Múzeum különböző gyűjteményeiben jelenleg mintegy háromezer népi hangszer található a világ minden tájáról, így az időszaki kiállítás a citeratípusok széles spektrumát mutathatja be.

A második időszaki kiállítás Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből címmel március 5. és szeptember 15. között lesz látogatható. A tárlat az 1862-es londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli tájegységein, településein készült népviseleti fényképsorozatot állítja középpontba.

A Súlyos anyag  – Nők – Viseletek – Élettörténetek című kiállítás a dunai sváb lányokról és asszonyokról mesél majd június 6. és 2026. január 31. között. Szeptembertől márciusig lesz látható a Mítoszok hegye című időszaki kiállítás, amely egy, Magyarországon a maga egészében soha nem látott világ, a spanyol hódítás előtti Mexikó ősi kultúráinak bemutatására vállalkozik.

A kékfestő folton-folt világa – A Magyar Foltvarró Céh kiállítása című időszaki tárlat november 13. és 2026. február 1. között lesz megtekinthető, és Dolányi Anna tájépítész, textilművész munkásságából és mozgalomszervező tevékenységéből kiindulva mutatja majd be a céh történetét, működését.

Három múzeum összefogásával valósul meg a hatodik kiállítás, amely A királyné asztalától a parasztportáig – A magyar keménycserép története munkacímet kapta. A tárlat a keménycserépgyártás csaknem két évszázados történetét dolgozza fel, és december 3. és 2026. július 26. között várja a látogatókat.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója az eseményen kiemelte a jelenleg is zajló kutatások szerepét, amelyek által újabb kiállítások, kiadványok, konferenciák valósulhatnak majd meg.

Fontos látnunk azt, hogy egymásra épül egy korszerű múzeumban a tudományos kutatás, az állományvédelmi munka, a nyilvántartás, a kiállítások előkészítése, tervezése és megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó ismeretközvetítési tevékenység. Ez az a komplexitás, amely a Néprajzi Múzeumot és általában a korszerű múzeumok működését jellemzi

– mondta a főigazgató, kiemelve, hogy idén több mint másfél tucat könyvet terveznek megjelentetni.

A főigazgató beszélt a a MaDok-programról, amely a Néprajzi Múzeum jelenkorral és muzeológiával foglalkozó kutatócsoportja, valamint a Katonadolog-kutatócsoportról, amely a sorkatonai szolgálathoz kapcsolódó, használatba vett, megőrzött, átalakított tárgyi, vizuális, írásos anyagokat tárja majd fel. Szó esett a Buhera-kutatásról is, amelynek fókusza a paraszti gondolkodásmód és tárgyhasználat átalakulására, a hiánygazdaságra adott tárgyalkotói stratégiákra irányul.

Kemecsi Lajos kiemelte a múzeumpedagógiai programokat is, köztük az Éjszakázz a múzeumban! című kezdeményezést, amelynek részeként az erre kialakított speciális múzeumi térben alhatnak az iskolás közösségek vagy a családok.

Az intézmény tervezett kiállításaival, a múzeumpedagógiai programjaival, kutatási projektjeivel, könyvkiadói tevékenységével kapcsolatos további információk a Néprajzi Múzeum honlapján olvashatók.