A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

200 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született Komáromban Jókai Mór. Az író munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A jeles regényíró előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író beszél és beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.

2025. 02. 15. 8:49
Jókai Mór svábhegyi nyaralójában rózsái között Forrás: Wikipédia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jókai Mór, egyik legnagyobb regényírónk, akinek a művein az elmúlt másfél évszázadban nemzedékek nőttek fel, és aki a XIX. századtól kezdve tömegeket nevelt olvasásra, szilárdan és megingathatatlanul ott áll nemzeti irodalmunk panteonjában , amelybe őt a nemzet és önnön – mind mennyiségében, mind olvasottságában impozáns – életműve helyezte.

A jeles író előtt tisztelegve, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáiról is beszélgetnek a rendezvényen

Úgy tűnik azonban, hogy a digitális forradalom korában egyre sűrűsödnek a kérdőjelek az életmű aktualitása, olvashatósága és olvasottsága, nemzetnevelő és identitásformáló hatása körül. Az indulatok egyre többször csapnak fel körülötte pró és kontra, majd ülnek el eredménytelenül, hogy végül minden maradjon a régiben, s valamiféle tehetetlenségi erő sodorja a Jókai-életművet NAT-ról NAT-ra anélkül, hogy bárki is megtalálná benne az ő igazi vagy legalább az őt megillető helyét. Úgy tűnik, hogy van immár „Jókai-ügyünk”, amellyel sem a szakma, sem az olvasóközönség nem tud mit kezdeni.

Mint minden megosztó ügy, e körül is három részre szakadt a magyar közvélemény: Jókai-pártiakra, Jókai-ellenzőkre – és tanácstalanul hümmögőkre. Talán nem érdektelen a tény, hogy a jelek szerint a Jókai-párti tábor zöme az idősebb nemzedékek soraiból, az ellenzőké leginkább napjaink magyartanáraiból, míg a bizonytalanoké az életművet még nem ismerő diákok közül kerül ki.

A Magyar Összetartozás Intézete tanácskozásának és pódiumbeszélgetésének résztvevői e kérdést fogják megvitatni, hiszen a nézőpontok ütköztetése segítheti az érdeklődőket, ha nem is a „Jókai-ügy” megoldásában, de az azt kiváltó okok fel- és megismerésében.

Meghívott vendégek:

  • Dr. Constantinovits Milán – az MCC szakmai főigazgató-helyettese;
  • Dr. Császtvay Tünde – művelődés- és irodalomtörténész, HUN-REN Bölcsészettudományi Központ;
  • L. Simon László – József Attila-díjas író, az MMA tagja.

Moderátor: Lakatos Mihály – a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

Az eseményen történő részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Regisztráció: ITT

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.