Monumentális mű jelent meg a Szépművészeti Múzeum németalföldi tájképeiről

Telt ház előtt mutatták be a Szépművészeti Múzeum Schickedanz-termében Ember Ildikó művészettörténész hatalmas, kétkötetes új művét. A Holland és flamand tájképek 1600–1800 szakkatalógus a múzeum gyűjteményében található 231 darab, XVII–XVIII. századi németalföldi tájképremek tudományos feldolgozását teszi közzé. A két kötet nem csak a kutatóknak szól.

Fotó: Ladóczki Balázs

Egy szakkatalógus megjelenése minden múzeumnak ünnep, éppen ezért nem meglepő, mily sokan voltak kíváncsiak pénteken a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára új szakkatalógusainak, a Dutch and Flemish Landscapes 1600–1800/Holland és flamand tájképek 1600–1800 bemutatójára. A két vaskos, angol és magyar leírásokat egyaránt tartalmazó kötetet a képtár egykori vezetője, a holland király által lovaggá ütött Ember Ildikó művészettörténész, a németalföldi mesterek hazai kutatója jegyzi.

Ember Ildikó kétkötetes Dutch and Flemish Landscapes 1600–1800/Holland és flamand tájképek 1600–1800 című könyve Fotó: Ladóczki Balázs

Ember Ildikó műve egy nagy ívű összegzőmunka eredménye, ami büszkeséggel töltheti el a laikusabb közönséget is, nem csak a kutatókat, hiszen rávilágít arra, hogy 

ez a gazdag magyar gyűjteményi egység jelentőségé­ben és művészi színvonalában is világszintű. 

Ráadásul mind a két, több száz oldalas könyv olvasmányosnak is számít, hiszen kitér a művek magyarországi gyűjtéstörténetére, állapotára, valamint a festmények szimbolikájára is. A művészettörténeti összefüggések feltárásával mindemellett átfogó képet ad a flamand és holland tájképfestészet XVII–XVIII. századi fejlődéséről is.
A kiemelkedő mesterek, például az idősebbik Jan Brueghel, Wildens, Van Goyen, Jacob van Ruisdael vagy Aelbert Cuyp, illetve Philips Wouwerman művei mellett számos úgynevezett kis mester is szerepel a két kötetben, ugyanakkor néhány ritkaságnak tekinthető darab is megtalálható. A képek ráadásul külön oldalakon, magas minőségben vannak reprodukálva, és sok esetben a hátoldalak is megjelennek. 

Harminc festményt ráadásul kimondottan e szakkatalógus-folyam kedvéért restauráltak.

László Zsófia, Ember Ildikó és Tátrai Júlia a kettős kötetbemutatón Fotó: Ladóczki Balázs

Felfedezések restaurálás közben

A Tátrai Júliával, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának vezetőjével, illetve László Zsófia művészettörténésszel közösen tartott, vetített képes bemutatón a témát a legmélyebb rétegekig ismerő szakértők elmondták, hogy különleges felfedezéseket is eredményezett a két kötet összeállítása. 

Megtörtént, hogy egyes művek pontos keletkezési idejét is a munka közben sikerült megállapítani, 

ugyanakkor a restaurálási folyamatok is sok esetben felfedték egyes művek valódi múltját. Ember Ildikó jelezte, hogy bizonyos festményeket röntgen fluoreszcencia-spektroszkópiával is megvizsgáltak, aminek következtében a legmélyebbre lehetett ásni egy adott mű keletkezéstörténetében.

Hasonlóság a magyar Alfölddel
 

E két kötet ráébreszt bennünket arra is, hogy a magyar arisztokrácia és polgárság miért is szerethetett bele ezekbe a flamand és holland remekekbe. Erre pedig a legegyértelműbb válasz talán a németalföldi tájnak a mi Alföldünkhöz való hasonlósága. E két kötet most pedig egy újabb kapcsot alkotott a távoli Hollandiával, amely Ember Ildikó munkája és a Szépművészeti gyűjteménye révén így még közelebb került a szívünkhöz.