„Tudok én okos is lenni, ha akarok, de azt a férfiak nem szeretik”

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Sokféleképpen válhat egy színésznőből díva, amit a Budapesti Klasszikus Film Maraton filmjei is jól példáznak. Marilyn Monroe, Lya De Putti, Renate Krössner, Grace Chang, Audrey Tautou, Ruttkai Éva és Monori Lili a női sztárság egészen különböző arcait képviselik. Emlékezetes alakításaik gyönyörűen felújított filmeken, kivételesen nagyvásznon láthatók a fesztiválon.

2026. 09. 11. 11:00
Marilyn Monroe a Niagar című filmben Forrás: BKFM
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Renate Krössner neve összeforrt Sunnyval, vagyis az 1980-as Solo Sunny főszerepével. A fiatal énekesnő, Sunny egy haknizenekarral járja a szürke keletnémet vidék kocsmáit és kultúrházait, miközben szólókarrierről álmodozik. De a művészetben és a magánéletben is csalódások érik. A szomszédok feljelentik, a férfiak csak kihasználják, a közönség közönyös, végül pedig a zenekar is kirúgja. Sunny azonban a kudarcok ellenére sem adja fel az álmait. Konrad Wolf utolsó filmje, amely egy őszinte, hiteles főhős szemszögéből fest kiábrándító képet az NDK-beli hétköznapokról, kultuszfilm és kasszasiker lett. A címszerepben remeklő Renate Krößner 1980-ban elnyerte a Berlinale Ezüst Medve díját.

A film valós eseményeken alapul: Sanije Torka énekesnő életéből merített, akivel Jutta Voigt újságíró készített interjút 1976-ban. Az interjú azonban soha nem jelenhetett meg az NDK-ban, ugyanis Torka nem éppen a szocialista nőideált testesítette meg. A film stáblistájára sem írták ki a nevét, Jutta Voigt viszont „tanácsadóként” szerepelt. Külön érdekesség, hogy a film dalait nem Reanete Krößner, hanem a jazzénekesnő, Regine Dobberschütz énekelte fel. A színésznőnek mégis tökéletes playbacket kellett produkálnia úgy, hogy a forgatás előtt mindössze két nappal kapta meg a dalszövegeket.

Grace Chang, a hongkongi film aranykorának legendás színész- és énekesnője augusztus 3-án, 93 éves korában hunyt el. A magyar közönség most a Budapesti Klasszikus Film Maratonon A vadrózsa románcában láthatja. A klasszikus, mandarin nyelvű zenés filmek egyik ékköve Bizet Carmenjének Hongkongba átültetett feldolgozása, amelyben Chang korábbi bájosabb sztárimázsától eltérő, érzéki oldalát mutatta meg.  A femme fatale Vadrózsát, egy klubénekesnőt alakítja. A csábítás naiv áldozata pedig az ágrólszakadt zenetanár. A tragikus végű, drámai fordulatokkal teletűzdelt történetben kiderül, hogy sokszor az is jó, aki gonosznak látszik, de a sors mindenkivel kegyetlen. A film zenéjén dolgozó japán zeneszerző, Hattori Rjóicsi nemcsak megírta a dalok egy részét, hanem személyesen részt vett Grace Chang felkészítésében is: a próbákon, az éneklés gyakorlásán, sőt még a dalok egyes lélegzetvételeinek kidolgozásában is irányította őt.

Grace Chang A vadrózsa románcában (Forrás: BKFM)

Audrey Tautou az Amélie csodálatos élete című filmmel vált világhírűvé. Amélie, a magányos Montmartre-i pincérnő szenvedélyesen figyeli a körülötte élők életét, és abban leli örömét, hogy jobbá teszi mindennapjaikat. Ugyanakkor ő maga félős és visszahúzódó. Váratlanul találkozik Ninóval, az elrontott fotóautomata-képek gyűjtőjével (akit a fesztivál egyik díszvendége, Mathieu Kassovitz alakít), aki felforgatja addigi életét. Jean-Pierre Jeunet kultuszfilmje szerelmeslevél Párizshoz és a szerelemhez: világa bájos és különc, amelyben mindig jó elveszni. Ma már elképzelni sem tudnánk mást Amélie szerepére. Pedig a rendező Jean-Pierre Jeunet (aki egyúttal a film forgatókönyvírója is volt) azt eredetileg Emily Watsonnak szánta, aki viszont nem tudta összeegyeztetni a forgatást egy másik filmje munkálataival. Jeunet így kénytelen volt átírni a forgatókönyvet: Amélie egy Párizsban élő angol lány helyett egy vidékről a fővárosba költöző francia lány lett. A rendező, miután meglátta Tautou-t a Vénusz szépségszalon egyik plakátján, rögtön tudta, hogy megtalálta a tökéletes Amélie-t.

Látható lesz a Film Maratonon Kézdi-Kovács Zsolt Ha megjön József című drámája is, amely a ’70-es évek egyik alapélményét ragadja meg: a pangást és a várakozást, hogy egyszer majd jobb lesz. Két nő, összezárva egy lakásban, egy férfi hazatérésére vár. Az idősebb nő a férfi anyja, a másik pedig a felesége, akivel közvetlenül az elutazása előtt kötött házasságot. Az új helyzetben a két asszony egymásra van utalva, ám a kényszerű együttélés és a férfi távolléte miatt egyre csak nő közöttük a feszültség. Nem is lehetne két eltérőbb színészi karaktert elképzelni, mint amilyen Ruttkai Éva az anya, Monori Lili pedig a fiatal feleség szerepében.

Monori Lili és Ruttkai Éva a Ha megjön József című filmben (Forrás: Nemzeti Filmintézet Filmarchívum)

A film sem a korabeli politika, sem a magyar kritika tetszését nem nyerte el, ugyanis nem díjazták, hogy a film a munkásélet kilátástalanságáról beszél, és megmutat elhallgatott jelenségeket, például a Duna-parton szipuzó munkásokat. A jelenetet jelentősen megvágták a cenzorok. A film végül a külföldi kritikáknak köszönhetően kapott egy második esélyt: a hyères-i filmfesztivál zsűrije – élén Isabelle Huppert-rel – beleszeretett a filmbe. A nagydíj után Franciaországban moziforgalmazásba került, így itthon is kénytelenek voltak elismerni a sikerét.

BUDAPESTI KLASSZIKUS FILM MARATON

A Budapesti Klasszikus Film Maratont 2017 óta rendezi meg a Nemzeti Filmintézet. A fesztivál célja, hogy a filmörökség klasszikusait ne csak archívumokban őrizzék, hanem újra nagyvásznon, közönség előtt is láthatóvá tegyék. A programban frissen restaurált alkotások, filmtörténeti ritkaságok és jól ismert klasszikusok egyaránt helyet kapnak, a vetítéseket pedig szakmai programok, közönségtalálkozók és filmkoncertek egészítik ki. 2026-ban kilencedik alkalommal rendezik meg a fesztivált, szeptember 15. és 20. között. Az idei program mintegy száz vetítést kínál több budapesti helyszínen; a válogatásban a női karakterek mellett az 1956-os forradalom 70. évfordulója, a magyar filmgyártás kezdeteinek 125. évfordulója és Andrzej Wajda életműve is kiemelt helyet kap.

 

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.