A kitalált érettségi tételektől az álhírekig

Nem érdemes kihagyni a gyulai Irodalmi humorfesztivált, amelyen a kortárs magyar írók színe-java szépirodalmi minőségű humort olvas fel.

Szirtes Edina Mókus, Sántha Attila és Székely Csaba Forrás: MTI/Kiss Zoltán

Unja már, amikor a stand up comedysok saját nyavalygásaikból és hétköznapi, különben érdektelen élményeikből kovácsolnak erényt, azaz humort? Hát a kabarészerű, ócska poénokat és a szóviccek végtelenül fantáziátlan, idegtépő bárgyúságát? Akkor legközelebb ne hagyja ki a gyulai Irodalmi humorfesztivált, amelyen a kortárs magyar írók színe-java szépirodalmi minőségű humort olvas fel, amely nemcsak szórakoztatja, hanem el is gondolkodtatja a nézőket. Viszont ha idén nem értek el a kilencedik irodalmi humorfesztiválra, amelyet hagyományosan a Gyulai Várszínházban rendeznek, ne csüggedjenek, hiszen a Bárka című folyóirat az idei 5. számában közli majd az összes elhangzott szöveget – amelyeket érdemes újra olvasni, ugyanis ezek nem egyszerű viccek.

A kétévente megrendezett humorfesztiválon idén fellépett Csík Mónika, Dragomán György, Egressy Zoltán, Pataki Tamás – lapunk munkatársa –, Sándor Zoltán, Sántha Attila, Szabó T. Anna, Székely Csaba, Szil Ágnes, Temesi Ferenc, Tóth László és Végh Attila. Szirtes Edina Mókus hegedűművész pedig improvizált. Elek Tibor, a várszínház igazgatója konferálta fel az írókat, költőket – két felvonásban – akik publikálatlan, erre az alkalomra írt szövegekkel érkeztek Gyulára.

Szirtes Edina Mókus, Sántha Attila és Székely Csaba
Fotó: MTI/Kiss Zoltán

Az esten a humor csak úgy adta magát, és voltaképpen nem volt olyan fellépő, aki ne nevettette volna meg legalább egyszer a több száz fős közönséget: Temesi Ferenc író, az est egyik doyenje nyitotta meg a fesztivált, és kitalált érettségi tételeket olvasott fel, amelyek közül, a nyelvészeti résznél olyan is volt, amelyben a nebulónak ótibetiról óhéberre kell fordítania A tibeti halottak könyvét – mindezt három perc alatt. Sántha Attila költő, a Székely szótár szerzőjének nyelvdetektívje pedig a pete szó etimológiájának járt utána egy székelyföldi kocsmában. Tóth László felvidéki magyar költő, az est másik do­yenje, pedig abba avatta be a nézőket, hogy mennyire csúcsformás fiatalnak érzi magát egy hetvenéves, főleg ha színpadra kell állnia. Szil Ágnes író pedig a költők, írók vidéki emlékházainak rejtelmeit idézte meg, ahol a parasztházak egyebek mellett a költők gyermekkori kopo­nyáit is magukban rejtik.

Végh Attila egy végtelenül önironikus és kiábrándult, afféle houel­lebecqi humort követett el versben, Pataki Tamás pedig több álhírt olvasott fel, köztük azt, amelyben Magyarországot 2050-ben a világ legboldogabb országává választják, ahol kényszerwellnesskúrára küldik az örökkön elégedetlenkedőket, büntetésüket pedig fürdőköpenyben kell leülniük.