Hullámzó idill

Kezdjük a fotóalbum utolsó képével! Néhány hónapos gyerek cumisüvegből vizet szürcsöl. Jó esetben a lenyelt vízben nincsenek apró műanyagdarabkák, de miért ne volnának, hiszen évente fejenként legalább 50 ezer műanyagrészecskét eszünk átlagosan, és hasonló mennyiséget lélegzünk be. A valós szám ennél sokkal nagyobb lehet, mivel az ételek és italok csak kis csoportját elemezték a megdöbbentő adatokkal június elején előrukkolók. A kutatók palackozott és csapvízben, a tenger gyümölcseiben és a sörben is találtak mikroműanyagot. Azt a laikusok is régóta tudják, hogy a Dunában gyógyszermaradványok és mindenféle egyéb vegyületek mutathatók ki, s milyen jó volna, ha csak ezeket találnák a folyóban! De nem így van. Az emberi létezés megannyi mellékterméke folyik óránként tíz kilométeres sebességgel a Fekete-tenger felé.

Vizúr János és Kércz Tibor Álmodó Vizek című munkája nem ezt a valóságot mutatja. Képeiken nem láthatók műanyag zacskóktól megfulladt madarak, halászhálóba gabalyodva elpusztult teknősök, nincs olajfolt a hullámzó tó felszínén. Az utolsótól eltekintve egyáltalán nincs ember a felvételeken. Festőien komponált fotóikról másik, egyre szűkebb, egyre kevésbé igaz valóság köszön vissza. Idilli képek több ezer éves jég borjadzásáról, kárpáti sáfrányokról a Bihar-hegységben, az augusztusi verőfényben úszó Jeges-tengerről, a lappföldi Inari-tó vihar előtti csendjéről, szamárpingvinek partraszállásáról. Tökéletesnek tűnő harmóniáról, amelyben az idők végezetéig gyönyörködhetünk.

Hát nem! A jéghegyek elolvadnak, a jégmadár vízbe csobbanásakor nem a tiszta víz fröccsen szerteszét, hanem valamilyen emberi hulladékkal terhelt lötty. Hova fusson Srí Lanka déli partjairól a futórák, merre ússzon a Spitzbergákon élő borjúfóka, ha tiszta víz után vágyik? Gyönyörű a munka, de zavaró, mert hamis üzenetet közvetít. Varázslatos utazásra hív, de nem ilyen a való vizek világa. Álomszép kötetet vehetünk kézbe, amely akkor ér valamit, ha nem elandalít, mert lám, minden rendben van, hiszen milyen fantasztikusak a megörökített pillanatok, hanem arra sarkall, hogy minél több szépséget megőrizzünk a fotókon látott természetből. Akkor talán a cumisüvegből kortyolt vízbe sem kerül többé semmi nem odavaló.

(Vizúr János–Kércz Tibor: Álmodó Vizek. Kossuth Kiadó, Budapest, 2019, 162 oldal. Ára: 6990 forint)