A lombkorona árnyéka

Olyan erdőket kell létrehozni, amelyek száz-százötven év múlva is alkalmazkodnak a megváltozott éghajlathoz. Probléma, hogy elszaporodtak a kártevők, és egyre kevesebb a Kiskunságban a talajvíz. Ahol régen mocsár volt, ott ma házak állnak, az ökoszisztéma stabilitása helyenként megingott. A nagyvárosok fásításakor sem nélkülözhető az észszerűség.

Két évvel ezelőtt négyhektárnyi gyenge adottságú területet kínai császárfa (Paulownia tomentosa) beültetésével hasznosított a monostorpályi önkormányzat. Mintaprogramok indultak Fotó: Oláh Tibor Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A szélsőséges klimatikus viszonyok miatt legyengülnek egész erdőállományok, megkönnyítve a kórokozók terjedését. Komoly gondot okoznak a hazánkba behurcolt, tömegszaporodásra képes rovar- és gombafajok. Gyakoribbá váltak a szokatlanul erős széllel járó viharok is. A helybeliek közül sokan emlékeznek a pár évvel ezelőtti jeges viharra. Mint látjuk, a kidőlt fák közül még most ugyanott hever néhány. Ezeket a tövestől kicsavart monstrumokat nem minden esetben szállítják el, nem akarják a természetet bolygatni. Tehát nem az erdészek hanyagsága áll a háttérben, az úgynevezett holt fák meghagyásával az erdei élőhely gazdagságát növelik: számtalan védett állat él az odúkban, a korhadó anyagban.

Mint például néhány denevérfaj, vagy az olyan emlős, mint a pele és a nyuszt, de akár a vadmacskát is idesorolhatjuk, amely az érintetlen erdők lakója – mondja Elmer Tamás.

Hárommillió autó

Erdeink védelmével és szakszerű gondozásával a főtitkár szerint megőrizhetjük azt a széntároló kapacitást, amelyet a növények biomasszája és talaja jelent. Ez utóbbi most elég nedves, sok volt az eső, néhol bokáig érő sárban gázolunk. Míg nekünk rossz, a természetnek ez jó, hiszen a víz- és szélerózió csökkentésében felbecsülhetetlen szerepet tölt be a növényzet. A lombkorona-záródás ötszázalékos gyarapodása legalább két százalékkal növeli a csapadékvíz-lefolyás visszatartását. Egy-egy fa akár tízszer több nedvességet juttathat a levegőbe, mint a lombkoronájának képzeletbeli kiterítésével azonos területű óceánfelszín. Ráadásul újabb növények telepítésével a lehető legolcsóbban növelhető a szénmegkötő kapacitás. A magyarországi erdők évente négy-ötmillió tonna szén-dioxidot kötnek meg. Ez a mennyiség hárommillió autó szén-dioxid-kibocsátását közömbösíti, csupán személyautóból ennek többszöröse közlekedik az utakon hazánkban, nem számítva az egyéb járműveket.

A Galya-kilátóhoz érve felvetem, hogy sokan hangoztatják a magánosított erdők hátrányát. Ezzel kapcsolatban Elmer Tamás eloszlatja a kételyeket: a magánerdők gazdálkodására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az államiakra, ezért az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából semmilyen különbség nincs a két tulajdonforma között. Sőt azt is törvények írják elő, hogy az erdők gazdasági hasznosításának eredményéből a tulajdonos mindig visszaforgasson annyit, amennyi a hosszú távú fennmaradásukhoz szükséges. Egy erdőgazdaságon belül a nagyobb anyagi hasznot termelő ültetvények biztosítják a védett területek költségigényesebb fenntartását vagy a turisztikai feladatok ellátását.

A Természetvédelmi Világszervezet felmérése az Európában honos fafajok több mint felét a veszélyeztetettek közé sorolja. A szervezet elsősorban az Európában ismert 454 fafajt vizsgálta, amelyek közül 265 nem fordul elő más kontinensen. Ezek 58 százaléka veszélyeztetett, közte a közönséges vadgesztenye is. A szervezet összesen több mint 28 ezer állat- és növényfajt tart nyilván a veszélyeztetett kategóriában. A kártevők és a betegségek mellett a kockázatok között szerepelnek a területidegen fajok, a nem fenntartható fakitermelés, a városok növekedése és a turizmus.

Pusztító kőrisvész

A vidékfejlesztési program idei módosításának középpontjában az erdősítések állnak: 80-130 százalékkal megnövelték az új erdő vagy ipari ültetvény kialakítása után járó támogatásokat. Egy hektár új erdő telepítéséhez fafajtól függően 8600–15 ezer euróra pályázhatnak a gazdák és az önkormányzatok. Az erdőgazdálkodás támogatását 12 felhívás szolgálja, amelyek teljes forrása több mint 106 milliárd forint. A tervek szerint fásítási mintaprogramok indulnak az állami erdőgazdaságok, az önkormányzatok bevonásával, amelyek érintik a barnamezős fejlesztési területeket (ahol már volt korábban erdő vagy más ültetvény) és a honvédségi használatra feleslegessé nyilvánított földdarabokat is.

– Jó lenne olyan elegyes állományokat létrehozni, amelyekben nem egy, hanem legalább két vagy több fafaj van. Erre azért van szükség, mert ezek a növények kiegészítik egymást, és fokozzák az ökoszisztémák stabilitását. Ráadásul nagyobb mennyiségű csapadék esetén csökkentik a talajeróziót és a villámárvizek veszélyét. A legproblémásabb területek egyike az Alföld – véli Király Gergely, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának egyetemi tanára.

– Az egyre melegebb és szélsőségesebb időjárásnak, valamint a lecsapolásoknak köszönhetően a kiskunsági régióban a talajvíz szintje jelentősen süllyedt. A meszes-homokos talaj sem kedvez a növényzetnek és a vízgazdálkodásnak, ahol egy-egy nyári aszály óriási pusztítást végezhet az erdősítésekben. A problémákat korábban igyekeztek olyan fafajjal orvosolni, amely ugyan nem őshonos, viszont jól tolerálja a szélsőségeket. Ilyen például az akác, amely erdeink negyedét képezi. Kitűnően sarjad, nehéz visszaszorítani, azaz ragaszkodik a helyéhez, ellentétben a fenyővel. Hátrányai, hogy módosítja a termőhelyét, ezért átalakítja a talajviszonyokat, és felborítja az ökológiai rendszert. A tarvágás csupán a kultúrerdőkben (fenyvesek, akácosok) engedélyezett.

Két évvel ezelőtt négyhektárnyi gyenge adottságú területet kínai császárfa (Paulownia tomentosa) beültetésével hasznosított a monostorpályi önkormányzat. Mintaprogramok indultak
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ez a kitermelési mód az őshonos fafajok állományainál zömmel tiltott, attól függetlenül, hogy ahol nincs természeti érték, ott gyakran kevés érv szól ellene. Ehhez hozzájött az alföldi területek más célú hasznosítása is: több helyen lecsapolták a lápot, mocsarat, ezzel a hatalmas átalakítással elvették a szomszédos erdőktől a vizet. Ahol ma lakóterület van, ott régen háborítatlan természet uralkodott – sorolja a gondokat Király Gergely, aki szerint nem csak az erdős puszták fenntarthatósága van veszélyben. Szakértőnk szerint azt is be kell ismerni, hogy bár Trianon után igyekeztek pótolni a hegyvidékek fenyveseit, de a lucfenyőnek már akkor sem volt ideális termőterülete, a szárazabb nyarak miatt már korábban is előfordult tömeges pusztulás, amelyhez más betegségek is társultak.

– A kórokozók is gyakrabban támadnak, és nem válogatnak a fajok között. Az Európa-szerte terjedő kőrisvészt egy gomba okozza, valószínűleg a kertészeti szállítmányokkal juthatott be a kontinensünkre, Ázsiából. A Budai-hegység vagy az Alföld fái is szenvednek ettől, egyelőre megállíthatatlan a folyamat. Az ilyen hirtelen pusztulástól eltérő például a cserebogár pajorjának kártétele, amely főleg alföldi területek tölgyeseiben okoz kárt, de drasztikus országos problémává valószínűleg sohasem válik.

A károsítók sora folyamatosan bővül, elszaporodott a tölgyesek lombját megrágó amerikai tölgy-csipkéspoloska is.

Hány fa legyen a városban?

Állandó vitatéma, hogy mennyi fa legyen egy nagyvárosban. Szakértőnk elmondta, szigorú előírások szabályozzák, mennyi és milyen állapotú csemetét lehet ültetni. Nehéz jó döntést hozni, nem mellékes, hogy mennyi idő alatt nő meg, illetve öregedik el a növény. Egy-egy nagyváros központjában akár 3-5 fokkal is magasabb lehet az átlaghőmérséklet, a hőtűrés határa is lényeges, így nem biztos, hogy az őshonos fafajokat mindenütt lehet alkalmazni.

– Míg az erdőben a holt faanyag fontos élőhelynek számít, addig a városban nem fordulhat elő, hogy nem vágják le a beteg részt, hiszen az bárkire rázuhanhat. Míg egy hegyen az utódainknak ültetünk, a város közepén nem biztos, hogy megéri a növény az ötven-száz évet. Nem mindegy a gyökérmélység sem, ráadásul a talajviszonyok sem természetesek. Az egyik legnagyobb tűrőképességű fafaj az ostorfa és a turkesztáni szil, amelyeket széles körben alkalmaznak. Szépek, ám nem honosak, és gyorsan terjednek, így ültetésükkel óvatlanul „előkészíthetjük” a budai vagy a dunai ártér elözönlését – figyelmeztet Király Gergely. – Éppen ezért ambivalens az érzésem az olyan kezdeményezésekkel, hogy mindegy, milyen fajjal, de mindenhol és mindenképpen legyenek városi fásítások.

A kérdéskör széles körű kertészeti, erdészeti, termőhelyi, invázióbiológiai ismereteket kíván.

Tolvajlás kisebb tételekben

A hatalmas tételben történő falopások korszaka leáldozóban van, ma már szinte lehetetlen több ezer köbméternyi fát papírok nélkül az ország két szeglete között fuvarozni. A platós kocsiról bizonytalan eredetű fát árusítók viszont még mindig aktívak. Ennek az az oka, hogy a jogszabályokat betartó kereskedőknél a tűzifát tavaly januárban még 3600 forintos kilónkénti áron kínálták, idén júliusban már 3960 forintért lehetett hozzájutni. Az illegális kereskedők ennél átlagosan ezer forinttal olcsóbban kínálják kétes eredetű, rossz minőségű, vizezett portékájukat. Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy csak azonosítóval rendelkező személytől vagy szervezettől, illetve erdőgazdálkodótól szabad tűzifát vásárolni, sőt folyamatosan ellenőrzik a kereskedőket és a szabálytalan tűzifahirdetéseket. A vásárlók a legtöbbször arra panaszkodnak, hogy az eladók gyakran nem az előre kifizetett összegnek megfelelő mennyiségű, fafajú tűzifát szállítják ki, továbbá sem eredetigazolást, sem számlát, sem szállítójegyet nem adnak. Az eddig leleplezett illegális fával kereskedőket a hivatal adatbázisában lehet ellenőrizni. Az összesítés szerint a legmagasabb bírságokat tavaly Tolna (11 millió forint) és Baranya (8,9 millió forint) megyében rótták ki, az illegális fakitermelés kockázata Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében volt a legmagasabb.