Időgéppel a csatában

Történelmi köntösbe csomagolt magyar sc-fi, amelyben a tét nem kisebb, mint az ország jövője.

2020. 08. 21. 14:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Milyen lenne ma Magyarország, ha Trianon nem történt volna meg? Mi lenne, ha módunk lenne meg nem történtté tenni? – ezzel a kérdéssel játszik el John P. Drummer regénye. Egy magyar tudós időgépének köszönhetően a hadvezetésnek megadatik a lehetőség, hogy változtassanak Magyarország történelmén. Csapatnyi elszánt katona indul útnak a múltba, hogy a megfelelő időben, megfelelő helyen végrehajtott katonai csapással Trianon megtörténtének még a lehetőségét is megelőzzék. Vajon sikerül-e a különítménynek átküzdenie magát a számos váratlan veszélyen, hogy esélyük legyen beavatkozni a történelem folyásába jóval Trianon előtt, a magyar történelem sorsfordító pontján?

Erről szól ez a fordulatos, izgalmakban bővelkedő regény, amely „a történelmi ismeretek bővítésére is remek alkalmat kínál” – áll A Trianon-küldetés című regény ajánlójában. Be kell vallanom, nagy reményekkel láttam neki a könyv olvasásának, hiszen a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára rengeteg tanulmány, kötet és ismeretterjesztő film, összeállítás jelent meg, sci-fi regénnyel viszont nem sokan próbálkoztak. A szerző, Dobos János, írói álnevén John P. Drummer sem volt számomra ismerős, ezért úgy gondoltam, érdemes megnézni, mit kínál. Első látásra úgy tűnt, sok mindent, ám ahogyan egyre jobban belemélyedtem az első fejezetbe, elvesztem a fölösleges részletekben, elméláztam a történelmi tények ismertetésének felszínességében. Néha úgy tűnt, újságcikket olvasok, máskor azt éreztem, történelemtankönyvbe lapoztam bele. A következő fejezetekben, miután sorra vettük a magyar múlt döntő csatáit, olyan érzésem támadt, hogy valamelyik amerikai akciófilm írott változatát tartom a kezemben. Csak a sci-fi-motívumok hiányoztak továbbra is a kötetből. Nehéz ezt megfogalmazni, mert az írói törekvés mindenképp tisztelendő és becsülendő.

A regény sémakövető eseményei abból bontakoznak ki, hogy napjaink emberei visszamennek az időben. És hogy elkerülhetővé tegyék az első világháborút lezáró békediktátum aláírását, számba veszik, melyik az a döntő összecsapás, amelyikbe katonai erővel beavatkozva ezt elérhetik. Miután az 1848–49-es szabadságharcot és forradalmat erre alkalmatlannak tartják, bár azt nem fejtik ki, miért, a mohácsi ütközetre esik a választásuk, mivel szerintük ekkor bomlott meg az ország etnikai összetétele, ami végül területvesztésekhez vezetett. Az utazáshoz megalkotják az időgépet, a csatába helikopterekkel, modern fegyverarzenállal avatkoznak be. Sci-fisebb lett volna, ha mind az eszközöket, mind a figurákat jobban áthatja a képzelőerő, s amit előállít az alkotó, az futurisztikus, jövőbe látó.

Amennyiben eltekintünk a logikai bukfenctől, azért támadhat hiányérzetünk, hogy az írásműben nincs jellemrajz, nincs jellemfejlődés, nincsenek személyek közötti konfliktusok, mélyebb értelmű párbeszédek, az egyes szereplők nem vitatkoznak egymással sem Magyarország múltjáról, sem a jelenéről, sem a jövőjéről. Egyszerű történetmesélést kapunk, amelyikbe belefér a Vasárnapi Hírzuhatag című újság, a bátor, de karrierista újságíró, aki cikket ír az időgépről, ami miatt baja támad, a nehézfiúk, akik luxuskocsikkal furikáznak és drogot árulnak, mindeközben tiszta ügyekért harcoló hősök nyomába erednek, akiket később foglyul ejtenek és halálra kínoznak, napjaink politikai tüntetései és sok-sok üresjárat. A szerző hangsúlyt helyez annak ismertetésére is, hogy az akác Trianon miatt terjedt el Magyarországon, és nagyon ártalmas.

Az író igyekszik fenntartani a tudományos megközelítés látszatát, többek között azzal, hogy lábjegyzetekhez folyamodik. Az már kevésbé követhető, milyen alapon válogat: hogy mi a gépkarabély, azt megmagyarázza, hogy mi a nyombélfekély, azt már nem.

Összes negatívuma ellenére mégis jó, hogy megszületett ez a könyv, hiszen így azok is olvashatnak Trianonról és a magyar történelem meghatározó „mérkőzéseiről”, akiket nem érdekel a szakirodalom. A nyári szabadság idejére könnyed olvasmány.

(John P. Drummer: A Trianon-küldetés. A szerző saját kiadása, Budapest, 2020, 410 oldal. Ára: 4500 Ft, e-könyvként 3490 Ft.)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.