Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az 1939-es Suffolk megyei ásatás során a Basil Brown által vezetett kutatócsapat egy VII. századi angolszász hajósírra bukkant. A hihetetlen igaz történetből John Preston 2007-ben írt regényt, amelyet aztán az ausztrál származású Simon Stone álmodott mozgóképre.
A színház világából érkező direktor hamar beletanult a filmkészítésbe: az Ásatás lírai szépségű mű, amely képes fellengzősség nélkül beszélni életről, halálról és az egész emberi civilizáció mibenlétéről, pedig lényegében egy makacs ember túrja benne a földet – egy másik makacs ember kérésére.
A jómódú özvegyasszony, Edith Pretty (Carey Mulligan) furcsa kéréssel keresi fel az autodidakta régészt, Basil Brownt (Ralph Fiennes): szeretné, ha kiásnák suffolki birtokának sírgödreit, ugyanis gyanúja szerint valami fontos bújhat meg a föld mélyén. A nő megérzése beigazolódik, hamarosan pedig múzeumok versengenek a felszínre került kincsekért, és egy cambridge-i kutatócsapat is beszáll a munkába, amely legszívesebben kisajátítaná a felfedezést.
Az utóbbi években megjelentek az úgynevezett Brexit-filmek: jellemzően olyan inspiráló emberi történetek, amelyek a gyönyörűen fényképezett Angliában játszódnak a világháború árnyékában, népszerű színészekkel a főszerepben.
Innen eredeztethető A korona vagy a Dunkirk, de jellemzően A legsötétebb óra című Churchill-film lényege is az, hogy a jelen nyomasztó közéleti problémáiból a dicső múltba repítsen, amikor a bátorság és az elhivatottság segítségével elődeink sikeresen túléltek egy, a mainál jóval sötétebb időszakot, és végül győzedelmeskedtek felette. Az Ásatás idilli környezete a háborús fenyegetés árnyékában, a nemes célért való összefogás tökéletesen illeszkedik a Brexit-filmek közé, ám Stone nem farag giccses, Hollywood-ízű eposzt belőle, hanem képes megtalálni a szépséget az eseménytelenségben.
A forgatókönyv önmagában kevés lenne ahhoz, hogy a történet működjön, de a mindent átjáró melankolikus hangulat és Mike Eley operatőr festményszerű nagytotáljai berántanak a második világháború előtti időkbe, az angol vidék már-már külön szereplővé, érzelmek tükrévé válik. A végtelen mező hol romantikus díszlet, hol a régészeti munkát kegyetlenül megnehezítő sártenger. Carey Mulligan és Ralph Fiennes nagyszerűek, mindkét színészt erős jelenlét és finom gesztusok jellemzik. Érthetetlen viszont, hogy a történet szerint 56 éves, beteg özvegyasszonyt miért egy idősebbre sminkelt, 35 éves színésznő alakítja, de ez csak a sokadik példa a filmipar életkor szerinti diszkriminációjára. Edith önálló nő, aki nem engedi ki a kezéből a döntéseket, Basil pedig egy bogaras zseni, akit a saját kora sosem fog elismerni.
A két világháború időszaka igen gazdagon feldolgozott téma a filmművészetben, ám az elmúlt években az alkotók rájöttek, hogy már nem elég csupán a háború borzalmait történelmi hitelességgel, esetleg minél sokkolóbban bemutatni, hanem módosítani kell a fókuszt.
A magyar filmek közül ebbe az új irányba sorolhatjuk például Tóth Barnabás Akik maradtak vagy Nemes Jeles László Saul fia című drámáit: ezekben a filmekben a nagy történelmi fordulópontok helyett magához az emberhez kerülünk közelebb, a változásokat és a tragédiát az ő szemüvegén keresztül látjuk. A történelem felőrli tanúit.
A világháború közeledtével a Suffolk megyei ásatás résztvevői a gyakorlatozó vadászrepülők árnyékában joggal hihették azt, hogy miközben ők minden erejükkel próbálják megtalálni és megőrizni a civilizáció korai nyomait, ugyanez a civilizáció hamarosan elpusztítja őket – és talán saját magát is. Az Ásatás viszont azt üzeni némi angolos konoksággal és mérhetetlen büszkeséggel, hogy igenis vannak olyan dolgok, melyek a történelem legsötétebb évtizedeit is túlélik. Érzelmes, jó értelemben nosztalgikus filmélmény, elüt a manapság készülő mozik többségétől, ez pedig a javára válik. Egyre kevesebb olyan film készül ugyanis, amely megpróbál követendő példát felállítani a nézője számára, és azt üzeni, hogy nincs olyan helyzet, ahol a megalkuvás felmerül lehetőségként.
(Ásatás. Angol életrajzi dráma. Rendező: Simon Stone. 112 perc, 2021. Forgalmazó: Netflix)
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész ember maradt a pokol közepén is.
Advent jámbor lelkisége és Jézus-várása a népéletben is megjelent.
A vad teóriák előre viszik, ám a legvadabbak hátráltatják a tudományt – állítja Kiss László csillagász.
A szűrővizsgálatok sem tesznek csodát, a minőségi élet kulcsa a saját kezünkben van.
Orbán Viktor: Kilábalunk a háborúból
Szoboszlai Dominik is főszereplő volt, a Liverpool remek ajándékkal kedveskedett szurkolóinak + videó
Most jött: máris megbénult a közlekedés, lángokban áll a Fő utca
Putyinnál betelt a pohár: kegyetlen megtorlás következik
Dárdai Bence máris kenterbe veri Szoboszlait, főhet Marco Rossi feje
Mérföldkőhöz értünk: az első európai ország kitiltotta a belsőégésű autókat – már 2025-től
Itt van Trump újabb meglepő kinevezése
Szoboszlai Dominik klasszis teljesítményéről írnak az angolok – lapszemle
Oroszország hatalmas támadást indított
Pressman nem teszi zsebre, amit a lehetséges utódjától kapott
Lezuhant egy utasszállító repülő, sokan meghaltak + videó
Hajóbaleset történt a Margit híd közelében + videó
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész ember maradt a pokol közepén is.
Advent jámbor lelkisége és Jézus-várása a népéletben is megjelent.
A vad teóriák előre viszik, ám a legvadabbak hátráltatják a tudományt – állítja Kiss László csillagász.
A szűrővizsgálatok sem tesznek csodát, a minőségi élet kulcsa a saját kezünkben van.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész ember maradt a pokol közepén is.
Advent jámbor lelkisége és Jézus-várása a népéletben is megjelent.
A vad teóriák előre viszik, ám a legvadabbak hátráltatják a tudományt – állítja Kiss László csillagász.
A szűrővizsgálatok sem tesznek csodát, a minőségi élet kulcsa a saját kezünkben van.
A Nemzetközi Világbéke Egyesület Jászi Oszkárt delegálná Magyarország nervében. Károlyi Mihály vagyonelkobzásáról dönt hazaárulás miatt a Kúria.
Czakó Julianna színésznőt a vidéki és pesti létről is kérdeztük.
Tisza Istvánról, a kálvinista „vasgrófról” él még a régi vélekedés, amelyet ellenfelei alakítottak ki. Könyvrecenziónk.
Meloni szerint a NATO továbbra is az EU biztonságának sarokköve marad.
Az elmúlt húsz évben több terrortámadás történt Európában, amely iszlamista terrorszervezetekhez köthető.
Az elmúlt tizenkét évben 360 család kapott segítséget a törökbálinti Tábitha-ház különböző szolgáltatásainak köszönhetően, és jelenleg is több mint húsz család vár arra, hogy bekerülhessen az intézménybe.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
