Nem vagyok biztos abban, hogy Csengey Dénes nevét manapság sokan ismerik. Pedig jó lenne – sok szempontból. Tragikusan fiatalon bekövetkezett, már-már szimbolikusnak mondható halálának harmincadik évfordulóján születtek ugyan méltó emlékező írások, és mintha oldódni kezdene a hallgatás, de talán nem eléggé. Mindezen oldáson is segíthet Bartusz-Dobosi László nemrégiben napvilágot látott, Csengey Dénesről szóló monografikus, de egyedi megközelítési módszert választó kötete. Bartusz-Dobosi, a Pécsen élő, megfontolt és alapos irodalmi és háttértudással jelen levő író Csengey életművének elemző bemutatására tesz kísérletet. De a sokszor, sőt mindig politikai tartalommal jelentkező Csengey-életművet csak úgy lehet feltárni, ha párhuzamosan láthatjuk a korabeli irodalmi diskurzus változását is. Természetesen emellett a történelmi idők és az életút fontos állomásai is elénk tárulnak, de a jelenségek bemutatása fontosabb Bartusz-Dobosi számára. És valljuk be, még ha az olvasás így nehezebb is, az irodalmi jelhasználat, a szövegek mélyrétegeinek elemzése szükséges ahhoz, hogy a Csengey-életművet valóban megérthessük.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/07/fEKzpmZ6ZnnbqsOMmuG83IDp2aNr_aI4LRNyhUdFH74/fill/550/310/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE4MWYwODU5MGZiZTRkMzdiYzkxOWU0ZjAzOTk2MzU5.jpg)
Magyarországnak és az olimpiának ezért különleges a viszonya, többször is meghiúsult már a hazai rendezés
Az olimpia a kezdetektől fogva része történelmünknek és önképünknek, de a sportnemzet kifejezés nemcsak a világversenyeken való kiemelkedő szereplést takarja.