Az idegen szavak használatának különféle okai lehetnek. A tudálékosság mellett az egyszerű utánzás is szerepet játszhat, hogy az ember így azt hiszi, okosabbnak tűnik a másik szemében – amikor inkább az ellenkezője valósul meg. Előfordul, hogy félelem vagy homálykeltés áll a háttérben, amikor a magyar szó túlságosan negatív vagy egyértelmű. Az orvosok ugyanezért sokszor tapintatból használnak számos latin kifejezést, amelyet a beteg nagy valószínűséggel kevésbé ért, mint a magyar megfelelőket, ezért kevésbé ijed meg az esetleges rossz hírtől. Végül pedig egy szakma saját tolvajnyelvet is kialakíthat, hogy ezáltal teljesen elkülönüljön a társadalom többi tagjától. Ez szintén a lenézéssel függ össze, ám itt a szakma tagjai kacsintanak össze fölényesen.
Az egyetemi professzorok nem véletlenül igyekeznek hangsúlyozni, hogy adott szakma képviselői akkor számítanak a társadalom igazán elismert tagjainak, ha mondanivalójukat úgy tudják megfogalmazni, hogy az a hozzá nem értők számára is elfogadható. A nyelvészek pedig hozzáteszik, hogy szívesen vennének részt szakmai szervezetek munkájában, hogy az internetes világgal felgyorsult angolosodásnak gátat vessenek. A probléma ugyanis, hogy az eltérő nyelvi jelrendszerben megjelenő kulturális sokszínűség biztosítja a gondolkodásmód különbözőségét. Ez teszi lehetővé, hogy a különféle anyanyelvű tudósok gyorsabban és eredményesebben oldjanak meg felmerülő kérdéseket. Ha viszont elvész a nyelvi sokszínűség, a gondolkodás is elszürkül.
(Borítókép: PEXELS)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!