Korábbi vizsgálatok arra már rávilágítottak, hogy a zene mely tulajdonságai játszhatnak szerepet a dallamtapadásban. Ilyen például a gyakori ismétlődés a zenén belül, az egyszerű szöveg és a vidám tempó is, illetve az olyan zenei szünetek, amelyek egy számot egyedivé tesznek. Nem meglepő eredmény, hogy azok a dalok, amelyeket a közelmúltban gyakran hallottunk – például az aktuális slágerek – könnyebben az elménkbe kúsznak – írja Kelly Jakubowski, a Durham Egyetem zenei tanszékének munkatársa egy 2017-es tanulmányában. Ekkor azonosította is azokat a slágereket, amelyeket az emberek nagy része nehezen tud kiverni a fejéből. Úgy tűnt, e téren nagy az egyetértés, ami arra utal, hogy hasonló dallamokat preferálunk. Vagy legalábbis hasonló zenéket dúdolgatunk akaratlagosság nélkül. Victoria Williamson, a Goldsmiths College memória-szakértője ugyanakkor ezzel ellentétes megfigyelést tett. Egy erre a célra létrehozott weboldalon arra kérte a kitöltőket, hogy nevezzék meg azokat a zenéket, amelyek jellemzően dallamtapadást okoznak. Ezt követően egy adatbázisban összesítette a válaszokat, majd amikor már nagyjából ezer feljegyzésnél járt, azt figyelte meg, hogy a lista igen sokszínű – a dalok közül csupán fél tucat szerepelt több mint egyszer rajta. Ez arra enged következtetni, hogy a jelenség valójában rendkívül egyéni.
A nemrégiben indult hazai kutatással – amely hiánypótló, hiszen várhatóan nem csak külföldi fülbemászó dalokat azonosít majd – közelebb kerülhetünk az önkéntelen zenei felidézés és a személyiség összefüggéseinek megértéséhez. Az eddigi tudományos ismeretek szerint tudjuk, hogy dallamtapadásra hajlamosíthat többek között a zenei képzettség, a tapasztalatokra való nyitottság vagy a szorongásra való nagyobb hajlam – írja a Qubit cikke is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!