Földközeli és űrbéli bonyodalmak

A Hasadék mély, kimunkált első film, és még azt a hibát sem követi el a rendező, hogy szeretne mindent belezsúfolni élete eddigi tapasztalataiból.

Forrás: Pipacs Film

Június vége felé Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban négy napon át a mozié volt a főszerep. Méghozzá a magyar filmeké, ugyanis a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa közös produkciójában lezajlott Magyar Mozgókép Fesztivál (MMF) értelemszerűen a magyar filmekre fókuszált. Egy fesztivál elindítása, azaz egy első fesztivál mindig izgalmas feladat, de a szervezők akár biztosra is mehettek. A kulissza telitalálat (a hangulat már elsőre megidézte kissé a hajdani pécsi szemlékét), nem kétséges, hogy az MMF-nek ebben a régióban van a helye, és volt miből meríteni, ha csupán a premier előtti vetítéseket nézzük, akkor is. Merthogy a bemutatók a járvány miatt fel- és összetorlódtak rendesen. Magam gyors egymásutánban kettőre ültem be, mindenféle előzetes információ nélkül, és úgy hozta a véletlen, hogy ezzel mindjárt képet is kaphattam a kortárs magyar film sokszínűségéről, valószínűleg a paletta két széléről.

A Hasadék, Krasznahorkai Balázs első filmje néhány nappal később meg is kapta a fesztivál legjobb filmjéért járó elismerést, nem alaptalanul. Veretes munka, néhol nyomasztó, néha kifejezetten izgalmas, és jó néhány kérdés felmerül, mire kijutunk a hasadékból és a balladai homályból. Többek között a családi kötődések erejéről, ezen belül is az apa-fiú kapcsolat rejtelmeiről, bűnről és bűnhődésről, újrakezdésről és megváltásról. A történet szerint Grassai Bálint erdélyi származású, Budapesten élő magyar orvos, akinek a második felesége éppen gyermeket vár, hazautazik az édesapja temetésére.

A haza konkrétabban a Máramarosi-havasok, annak minden szépségével, zordságával és misztikumával. Szülőfalujában többek között találkozik tizenhét (!) éve nem látott kamasz fiával, akiről kiderül, hogy a helyi maffiavezér, Dumitru befolyása alatt él, és ez látszólag nem zavarja különösebben. A látszat és a felszín alatt azonban ott kísértenek a múlt árnyai és az összegyűlt feszültségek.

Mindezeket a film apránként, lassan adagolja, de amikor már úgy hisszük, hogy majdnem mindent tudunk és értünk, mindig jön egy újabb csavar és fordulat. Krasznahorkai Balázs végig szinten tartja a feszültséget, és bár a főszereplő tériszonyos, a nézőn lassan inkább a klausztrofóbia érzése lesz úrrá. A Hasadék mély, kimunkált első film, és még azt a gyakori hibát sem követi el, hogy a rendező szeretne mindent belezsúfolni élete eddigi tapasztalataiból. A színészi játék pedig kiváló, helyenként egészen káprázatos. Molnár Levente visszafogottsága és Orbán Levente (Dumitru) nyersesége hihető párbajt eredményez, a fiút alakító Babai Dénes dolga talán a legnehezebb, de „játszva” megoldja, Kovács Lajos meg egy emlékezetes epizódszerepben zseniális, mint mindig.

Fotó: Pipacs Film

Mindezek után úgy gondoltam, hogy levezetésként jöhet az Űrpiknik, mivel az műfaját tekintve sci-fi vígjáték. Nos, többek között az is, de a zűrzavar még a vártnál is nagyobb lett bennem, egy idő után már nem nagyon értettem, hogy mit látok és mi értelme az egésznek. Ez nem azt jelenti, hogy a film egyértelműen rossz lenne, de hogy kissé megosztó, az biztos. Ezt úgy értem, hogy lesznek, akik sikítva távoznak a moziból, de az is elképzelhető, hogy néhány mikroközösségben eléri a kultfilm státust. Az alapötlet remek, ezt leszögezhetjük. Adva van egy kissé frusztrált egyetemista lány, aki egy sufnituningos táskarádió segítségével gyerekkora óta küldi a jeleket az űrbe, aztán egyszer csak konkrét választ kap egy félénk űrlény személyében. Aki egy idő után kissé váratlanul közli vele, hogy a Föld hamarosan elpusztul, neki viszont az a küldetése, hogy megmentse Zalatnay Saroltát.

De ahogy bolyongunk velük a szépen tálalt Budapesten, magunk is egyre bizonytalanabbá válunk a tekintetben, hogy mit is látunk valójában. Egy bevállalt roncsfilmet, amely néha társadalmi problémákat is feszeget, műfaji paródiát az Orion űrhajótól a Terminátorig, totális koncepciótlanságot, vagy éppen ellenkezőleg, vagy esetleg az alkotók maguk is űrlények. Badits Ákos filmjében szintén figyelemre méltó a színészi játék, bár a főszereplő, Walters Lili játékával kapcsolatban is megoszlottak a vélemények a vetítés után. Akadt, aki szerint nem lehet érteni, hogy mit mond, szerintem meg ő lehet a mai harmincasok egyik kultfigurája és nagyszerű komika, Takács Zalán viszont egyértelműen az egyik legkedvesebb űrlény Yoda óta. Ami viszont szintén érthetetlen, hogy az Űrpiknik mindössze 76 perces, ami aligha a legszerencsésebb filmidő.

(Hasadék, filmdráma, 2020, rendezte: Krasznahorkai Balázs. Űrpiknik, sci-fi, 2021, rendezte: Badits Ákos)