Pacsirták és baglyok

Az éjszakai baglyok kétszer akkora eséllyel szenvednek depresszióban, mint a pacsirta típusú koránkelők, függetlenül attól, hogy mennyi ideig alszanak.

Hortobágy, 2020. február 6. Macskabagoly (Strix aluco). Portré a jelenleg gondozott madarakról. Húsz éve gyógyítanak és szolgáltatnak a Hortobágyi Madárkórházban. Az elmúlt két évtizedben országos madármentő hálózatot építettek, ahol rendszeres ambuláns ellátást végeznek a változó számú, de megközelítőleg 1300 gyógyuló madáron. A hortobágyi kórházban évente 2000 eset kerül felvételre főként áramütés, mérgezés vagy közúti gázolás miatt. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Több mint 340 gyakori genetikai variáns, köztük az úgynevezett „óragén” is befolyásolja az ember alvás-ébrenléti ciklusát – olvasható a tanulmányban. Annak, hogy mikor szeretünk aludni, 12–42 százaléka a genetikánknak köszönhető. Felmerül a kérdés: már az is csökkentheti a depresszió kialakulásának kockázatát, ha valaki a génjei alapján hajlamos arra, hogy korán keljen? A válasz határozott igen. A genetika azonban nem irányítható tényező, így ez csupán szerencse kérdése.

A téma egyénen túlmutató, rendszerszintű gondolatokat is felvet. Olyan társadalomban élünk, amelyet „reggeli embereknek” terveztek. Az „esti emberek” emiatt gyakran úgy érezhetik, mintha állandóan rosszul állnának mindennel, saját biológiai órájuk nincs összhangban a társadalmi órával – írják a kutatók. Az pedig egyes szakértők szerint már önmagában is depresszív hatású, ha az ember belső órája szembetűnően eltér a többségétől. A jelenség genetikai háttere mellett így pszichológiai szempontból is érdemes megvizsgálni a témát.

Saját magunk ritmusának megértésében és az alvás-ébrenlét szabályozásában is segíthet, ha ismerjük és elfogadjuk az okokat. A kielégítő, jó alváshoz elengedhetetlen a kiegyensúlyozott bioritmus.

Nem lehetünk tehát egyik nap baglyok, másik nap pacsirták. Apró lépésekben, akár kezdetben nem is órákban, csak percekben mégis változtathatunk lefekvésünk, majd ébredésünk időpontján.

Azok számára, akik a vizsgálat eredményeinek fényében korábbi ébredésre szeretnének átállni, Céline Vetter azt tanácsolja: tartsuk fényesen a nappalokat és sötéten az éjszakákat. Azaz, amennyire lehet, próbáljuk a nap járásához igazítani az alvásunkat. Igyuk meg kényelmesen a reggeli kávénkat, és ha van rá lehetőségünk, gyalogoljunk munkába menet, este pedig kapcsoljuk le elektronikai berendezéseinket.