A Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Ovádi Péter szerint a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvénymódosító javaslat mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely ma Európában az egyik legszigorúbb.
– A csapatmunkában hiszek, ugyanis az állatvédelem gerincét a civil szervezetek adják, mellettük pedig nagyon fontos, hogy a szakma is megerősödjön. Februárban elindítottunk egy állatvédelmi témájú párbeszédet, a válaszadó több mint 262 ezer ember pedig megmutatta, hogy milyen irányba vigyük az állatvédelmet. Célunk, hogy öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzunk ebben is. A kinevezésem óta eltelt egy év alatt sok mindent sikerült ennek a célnak alárendelni. Az egyik legfontosabb feladat a kóborállat-állomány számának csökkentése, amit az ivartalanítási program kiszélesítésével tudunk elérni.
Erre azt gondolom, jó válasz volt a Magyar Falu Programban ötszázmillió forintos keretösszeggel meghirdetett pályázati lehetőség önkormányzatok számára: 479 győztes pályázatból 14 ezer kutya vagy macska ivartalanítására kerülhet sor.
A másik a felelős állattartásra való felhívás már egészen az óvodás kortól kezdve: elindítottuk a gazdijogsi.hu-t, létrejött az Állatorvostudományi Egyetemen belül az Állatvédelmi Központ, a központ szakmai támogatásával pedig az Állatvédelem gyerekeknek oldal. A magyar állatszerető nép: míg az EU-ban minden negyedik háztartásban van társállat, addig Magyarországon minden harmadikban.
A törvénymódosító javaslat a Büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzott állatokat nem lehet elpusztítani. Büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, valamint azt, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést. Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők, és szigorúbban lépnek fel azokkal a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.
– A Covid–19-járvány azt is magával hozta, hogy a társállatok iránt nagyon megnőtt a kereslet, ám a legtöbb esetben sajnos nem menhelyekről fogadtak örökbe, hanem szaporítóktól vásároltak törzskönyv nélküli kutyákat, ami azért probléma, mert ezáltal a szaporítást támogatták a kutyatulajdonosok.
A szaporítás kimeríti az állatkínzás fogalmát: a nemrég nagy nyilvánosságot kapó karcagi szaporítótelepen például a felnőtt kutyák hangszálait elvágták, hogy a szomszédok ne hallják az ugatást. A telepet civil szervezetek és hatóságok együttműködésével felszámolták. A törvénymódosító előterjesztésben meghatároztuk, hogy a szaporítók azok, akik haszonszerzésből, a jó gazda gondosságának elmulasztásával tevékenykednek – fejti ki Ovádi Péter, aki szerint így végre majd fel lehet lépni az állatkínzás e formája ellen is a jövőben. A miniszteri biztos szót ejtett még a komoly természeti károkat okozó mérgezéses esetekről is. – Hatósági fellépésre volt szükség a tömeges állatmérgezések miatt, ráadásul legtöbbször olyan szert használtak, amely az emberi szervezetre is káros, tehát a kérdés túlmutat az állatvédelem keretein. A tettenérést megkönnyíti, hogy már az esetek előkészítését is büntetni fogják.
A mai technikai fejlődés lehetőséget adott arra is, hogy új, minősített esetként nevezzék meg a nagy nyilvánosság előtti elkövetést, mint például egy élő közvetítést a közösségi médiában. Ha valaki azt gondolja, hogy mindezzel népszerűségre tehet szert, akkor számolhat a következményekkel.
A közfelháborodást kiváltó állatviadalok esetében korábban nehezen volt bizonyítható, hogy ki a szervező, eddig ugyanis csak őt lehetett büntetni. Új helyzet: azok is felelősségre vonhatók, aki részt vesznek az effajta eseményeken. Akár két év szabadságvesztésre is számíthatnak.
Az Állatorvos-tudományi Egyetemen az állatok világnapján, október 4-én példátlan összefogással született meg Magyarország állatvédelmi kódexe. Kormányzati szereplők, a hatóságok és a szakmai szervezetek, a tudomány, a sajtó, a civil állatvédelem és az állatokkal foglalkozó szolgáltatószektor képviselői közös nyilatkozatot írtak alá, először a magyar állatvédelem történetében.
A római jog „dolognak” tekinti az állatokat, szemben a mostani szándéknyilatkozat aláíróival: a kódex kimondja, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, valamint úgy kell tekinteni minden egyes állatra, hogy az egyszeri és megismételhetetlen.
Az idén január elsejétől működő Állatvédelmi Központ jogi, módszertani, elemző- és kutatóintézmény. Vezetője, Vetter Szilvia szerint az állatvédelmi kódex az állatvédelem új minőségét jeleníti meg. Olyan etikai szándéknyilatkozat született, amelyben a résztvevők kinyilatkoztatták, hogy a jogszabályokhoz képest többet szeretnének tenni. A feladat egyértelmű: közös nevezőket keresni, hiszen együtt sokkal előrébb tudnak jutni, mint külön-külön.
– Két-három éve pesszimistább választ adtam volna az állatvédelem hazai helyzetét illetően. Jogszabályi szempontból nem állunk rosszul: hazánkban mérföldkő volt az 1998-as állatvédelmi törvény, aztán 2004-ben bűncselekmény lett az állatkínzás, tehát bekerült a Btk.-ba. Amennyiben mindenki jogkövető lenne az országban, akkor az állatvédelem európai viszonylatban is jó helyzetben lenne, a gyakorlatban viszont sajnos még nem ezt látjuk. A széles nyilvánosságból, társadalmi igényből adódóan a politika is az ügy mellé állt. Feltétlenül szükséges, hogy legyen egy higgadt, racionális szűrő a rendszerbe építve – szögezi le a szakember, aki szerint a világjárvány nem csupán a szaporítókkal való harc miatt hozott nehezebb helyzetet az állatvédelem szempontjából, hiszen ha rossz a közhangulat, az az állatokat is megviseli. – A karantén alatt megnőtt az állatok iránti igény, ám ezeknek egy része a korlátozások megszűnésével újra visszakerült a menhelyekre vagy az utcára. A magyarországi menhelyek pedig messzemenően túlterheltek: sokkal több a kóbor állat, mint amennyit jelenleg befogadni képes a rendszer.
Optimizmusra adhat okot azonban Vetter Szilvia szerint, hogy végre stratégia született az állatvédelemről Magyarországon, amire harminc év alatt nem volt példa. Voltak jó döntések, ám ezek nem voltak rendszerszintűek, pedig az egész rendszert egyben lehet kezelni, mint egy nagy pókhálót, amelynek részei a jogalkotók, a jogalkalmazók és a jogkövető állampolgárok is.
Ovádi Péter elmondása szerint sokan, akiket állatkínzáson érnek, lemondanának a kutyájukról, eddig azonban nem tudtak. Mostantól ingyenesen, azonnal átadható lesz az állat – azaz rögtön jó helyre tud kerülni.
– Magyarországon a bíróság független. Nekünk az a dolgunk, hogy jogszabályi környezetet alkossunk. Azt gondolom, hogy a bíróságnál is vannak már jó példák, és meghozzák azokat a döntéseket, amelyeket a törvényi keret biztosít a számukra. Évente három-négy esetben ítél a bíróság letöltendő börtönbüntetést állatkínzásos esetekben. Nem az a cél, hogy minél több ilyen ítélet szülessen, hanem az, hogy meg tudjuk teremteni azt a jogi környezetet, amellyel a bírók, rendőrök, ügyészek élni tudnak. A Btk. szigorítása csak az első lépés. Megvan a szándék és az akarat egy újabb, még átfogóbb törvényjavaslatra a kormány részéről, a szakma és a civilek bevonásával újabb konzultáció indul.
A miniszteri biztos nem szeretné a kutya-macska-nyuszi háromszögbe szorítani az állatvédelmet, ezért ahogy a vadon élő állatok védelme megfogalmazódik a szigorításokban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésének köszönhetően a haszonállatok védelmét illetően is előrelépésekre lehet számítani. Ezek a jószágok is megérdemlik életük során az állatjóllétet, velük is foglalkozni kell.
Borítókép: Gazdira várva a Remény-Lak Állatvédő Egyesület telephelyén Békéscsabán. A Covid hatására a társállatok iránt is megnőtt a kereslet. (Fotó: Békés Megyei Hírlap/Bencsik Ádám)
