Vajon ismernénk-e a svihák szót, ha Mikszáth Kálmánnál nem fordulna elő? A svihák – szlovák jövevényszó – eredetileg piperkőcöt jelentett, majd ebből továbbfejlődve a léha, megbízhatatlan, mindenféle szélhámosságra kész emberre mondták. „A politikai svihák rosszabb a kígyónál” – írja Mikszáth.
Fennmaradhatott volna-e az a kifejezés, hogy „vérnősző barom”, ha nem szerepelne Arany János Hamlet-fordításában? Azt mondja a szellem: „Az, a parázna, vérnősző barom; / Ki bűvös ésszel, csáb ajándokokkal / (Ó, átkos ész, ajándék, melyek így / Szédítni bírtok!) megnyeré gyalázatos / Kéjére színleg feddhetlen királyném / Kedvét.” A szellem, Hamlet atyja Hamlet tulajdon fivérét, Claudiust, az uralkodó királyt nevezi vérnősző baromnak. A vérnősző azt jelenti: vérfertőző. Claudius fivére halála után bátyja özvegyét veszi el (ez mai fogalmaink szerint egyébként nem minősülne vérfertőzésnek). A vér itt nem az ereinkben keringő folyadékra, hanem a rokonságra utal. Föltehetőleg a nő szóból származó nőszik ige pedig a nősül (házasodik), illetve a nővel hál, közösül jelentést hordozhatja. Nőszül formában Aranynál másutt is előfordul: Csaba nőszül. Illetve Jókai Mórnál is szerepel, A kőszívű ember fiaiban: „Más meggyászolta férjét, újra nőszült, míg megtudta, hogy férje még él.” De erre aligha emlékszünk, sem a nőszik, sem a nőszül nem is maradt fenn, csak a „vérnősző barom” formában él elrejtve, magát a kifejezést sértésként máig hallani.
Borítókép: A Pál utcai fiúk szoborcsoport részlete a VIII. kerületi Práter utcai Szent Benedek Iskola előtt. Szanyi Péter szobrászművész alkotását Molnár Ferenc könyve megjelenésének századik évfordulóján, 2007-ben avatták fel (Fotó: MTVA/Róka László)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!