A debreceni Kratochvil Károly honvéd-középiskolában (KK HKK) szinte ugyanúgy indul a nap, mint bármelyik másik hazai tanintézményben.
A kollégiumban 6 óra 30 perckor szólal meg az ébresztő, ezután a növendékek közös tornán vesznek részt sportöltözetben, elfogyasztják a reggelit az iskola étkezdéjében, és kialakítják a körletrendet. Felsepernek, bepakolnak az iskolatáskájukba, majd átvonulnak a tantermekbe, ahol 7 óra 45 perckor becsengetnek.
A 45 perces órákat kisebb szünetek szakítják meg, egészen 10 óra 20 percig, amikor iskolasorakozót tartanak, amelyen az intézmény vezetősége kihirdeti az aznapi és a következő napi teendőket. Amennyiben versenyeredmények születtek, köszöntik a nyerteseket.
– A nagyszünet nálunk egyfajta katonás fórum, a gyerekek ilyenkor alakzatban állnak fel
– tájékoztat Kovács István alezredes, igazgató, akivel az irodájában találkozom. Zubbonyán rendfokozati jelzés utal főtiszti mivoltára.
– A katonának vezetékneve és rendfokozata van elsősorban – mondja az alezredes, látva, hogy tanulmányozom egyenruháját. A zubbony jobb oldali ujján további két karjelzést is megmutat.
Az alsó az MH 5. Bocskai István Lövészdandár jelképe, hiszen az iskolaigazgató onnan érkezett kis kerülővel a Kratochvilba. A felső a debreceni intézmény címere. Egy másik jelvény a szakcsapatokhoz tartozást jelöli, a mellette lévő részvételét a Bocskai-portyán. A negyven kilométeres teljesítménytúrán Kovács alezredes szintidőn belül teljesített.
Semmi cicoma
Mire mindezt megtárgyaljuk, a Kossuth Lajos Laktanyával szomszédos iskolaépület egyik földszinti osztályterme előtt formaruhás növendékek sorakoznak fel. Félreállnak, amikor észreveszik, hogy szeretnénk elhaladni mellettük.
Nem lökdösődnek, nem hangoskodnak, pedig péntek van, kortársaik már a hétvégi bulikba készülődnek. Az előtérben kiállított serlegek, oklevelek tanúskodnak arról, hogy a Kratochvil-növendékek a sportvetélkedőkön is jeleskednek. A múltat a tárlóban megtekinthető régebbi bakaruhák, tartozékok idézik fel. Minden a maga helyén, nagyon visszafogottan és egyszerűen, a pazarlásnak, a cicomának semmi jele.