Tartós együttélés

A koronavírus még nem tett le rólunk, így lesz még miről beszélni, de azért az már elmondható, hogy a kialakult globális immunitásnak hála a helyzetünk egyre jobb, legalábbis az akut, súlyos megbetegedések terén. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai laboratóriumának munkatársa szerint az influenzavírus újult erővel támadhat idén ősszel.

2020.07.23. Pécs Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai Kutatóközpontjának munkatársa. Fotó: Löffler Péter lp Dunántúli Napló Fotó: Löffler Péter Forrás: Dunántúli Napló

– Mit gondol, lehet az idei őszön újabb koronavírus-hullám, vagy az átoltottságnak köszönhetően legfeljebb „fodrozódásra” kell számítani?
– Ez megjósolhatatlan. Ugyanis még bonyolultabb a helyzetünk, mint korábban. Eddig az újabb és újabb hullámokat újabb és újabb variánsok megjelenése okozta. Most azonban inkább az omikron szerteágazó evolúcióját láthatjuk világszerte, több verziójának párhuzamos terjedésével. Ráadásul ezek evolúciója is egy irányba tart. Ez lényegében jelzés arra, hogy a világon szinte mindenütt azonos hatásoknak van kitéve a vírus. Az átoltottságról már ismert, hogy kiválóan teljesít a súlyos megbetegedés elleni védelemben, azonban a fertőzéstől már kevésbé véd. Részben az utóbbi, tehát a fertőzés elleni védelem erősítésére számítunk az új komponenst is tartalmazó vakcináktól. Az átoltottság azonban kétségtelenül megmutatta a hasznát, számos tudományos tény áll már rendelkezésünkre, hogy hatékonyan csökkentette a súlyos megbetegedések és halálozások számát – hasonlítsuk csak össze a pandémia kezdetén mért halálozási mutatókkal a mostaniakat. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy az omikron megjelenése igen nagy evolúciós ugrás volt a vírus számára, így fordulhatott elő, hogy a két oltással rendelkezőknél a súlyos állapot elleni védelem is csorbult, nagyon fontos tehát, és nem lehet elégszer hangsúlyozni – az omikron megjelenése óta a három oltás számít alapimmunizációnak, ezen a számon még itthon is van mit javítani. Így nem tudjuk, hogy a következő variáns, az egyelőre még csak gondolatnak számító pi okoz majd hullámot ősszel, vagy az omikron jelenlegi változatai.

– Aki megkapta a három oltást, kérje-e az újabbat?
– Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ajánlásai alapján abszolút prioritást élveznek a valamely kockázati csoportba sorolható emberek és a hatvan év felettiek, és kifejezetten fontos még, hogy hat hónapnál régebben kapott oltást emlékeztető oltás kövessen. Kiemelendő még az idősotthonok esete, erről a járvány kezdete óta tudjuk, hogy rendkívüli figyelmet érdemelnek a bent lakók és ott dolgozók, ugyanez igaz az egészségügyi dolgozókra is.

– Kinek ajánlott erősen és kinek nem szükséges a negyedik/ötödik oltás?
– Fontos leszögezni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján beszélhetünk erről. Mind a vírus, mind a terjedés közege folyamatosan változik, így az ajánlások is ezt követik. Egyszerű ökölszabályként elmondható, hogy a kockázati csoportok tagjai, az idősek és az egészségügyi dolgozók rendkívüli prioritást élveznek, így követve az ECDC jelenlegi javaslatait.

– Mit tud a legújabb oltóanyag, amely lépéshátrányban van a legújabb variánsokkal szemben, hiszen egy korábbi változatra fejlesztették ki?
– Nem nevezném kifejezetten lépéshátránynak. A lényeg, hogy az omikron egyik változata is vakcinakomponensként szerepel az oltóanyagban. A fejlesztők a fertőzés elleni és a súlyos állapot elleni védelem értékeinek növekedését várják a frissített komponenstől. Még várni kell a használat során gyűjtött adatokat, így nehéz erről nyilatkozni, ugyanakkor az előzetes laboratóriumi és klinikai vizsgálatok igen ígéretesek voltak, ennek is köszönhető az új komponens engedélyezése és bevezetése.

– Tudjuk, hogy miért kapja el valaki háromszor is a koronavírust, míg olyan is szép számmal akad, akinek a környezetében mindenki kidől, de ő egészséges marad?
– Ez minden fertőző betegségre igaz, nem kőbe vésett szabály, hogy minden kontaktszemély fertőződjön. Rendkívül sok tényezőtől függ ugyanis egy fertőzés, ebben a vírus ürítésének körülményei, genetikai, fizikai, immunológiai és sok más egyéb paraméter is közrejátszik.

– Mintha lankadna az érdeklődés a koronavírussal kapcsolatban. Belefáradtak az emberek, vagy azt látják, hogy nagyon kevesen kerülnek kórházba, tehát nincs miért aggódni?
– Továbbra is tapasztalom, hogy a nyílt és folyamatos kommunikáció nagyon fontos. Mindenki próbálja élni az életét, kényelmetlenségek nélkül, és érthető módon mindenki szeretné elfelejteni a korlátozások időszakát. Sajnos a vírus még nem tett le rólunk, így lesz még miről beszélni, de azért az már elmondható, hogy a kialakult globális immunitásnak hála a helyzetünk egyre jobb, legalábbis az akut, súlyos megbetegedések terén. Most éppen újabb kihívás elé nézünk a hosszú Covid kapcsán.

– Azt is hallani, hogy ez a vírus ugyanúgy velünk marad, mint az influenzavírus. Évről évre oltani kell majd a veszélyeztetetteket mindkettő ellen. Valóban ez a tendencia?
– Egyelőre így fest, de képtelenség jóslatokba merülni. Véleményem szerint igen nagy eséllyel ez már velünk marad.

– Ha már influenza. Milyen járványra számítanak a szakemberek?
– Rosszra. Az influenzát a lezárásoknak köszönhetően pár évre elhagytuk, így megkopott immunitással nézünk szembe vele. Talán sosem volt olyan fontos az influenzaoltás, mint most. És megjósolhatatlan, hogy éppen idén vagy jövőre tér-e vissza teljes erőbedobással, de az eddigi adatok alapján súlyosabb szezonra számíthatunk – oltassunk tehát magunkért és másokért.

Borítókép: Kemenesi Gábor (Fotó: Dunántúli Napló/Löffler Péter)