Tartós együttélés

A koronavírus még nem tett le rólunk, így lesz még miről beszélni, de azért az már elmondható, hogy a kialakult globális immunitásnak hála a helyzetünk egyre jobb, legalábbis az akut, súlyos megbetegedések terén. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai laboratóriumának munkatársa szerint az influenzavírus újult erővel támadhat idén ősszel.

2020.07.23. Pécs Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai Kutatóközpontjának munkatársa. Fotó: Löffler Péter lp Dunántúli Napló Fotó: Löffler Péter Forrás: Dunántúli Napló

– Aki megkapta a három oltást, kérje-e az újabbat?
– Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ajánlásai alapján abszolút prioritást élveznek a valamely kockázati csoportba sorolható emberek és a hatvan év felettiek, és kifejezetten fontos még, hogy hat hónapnál régebben kapott oltást emlékeztető oltás kövessen. Kiemelendő még az idősotthonok esete, erről a járvány kezdete óta tudjuk, hogy rendkívüli figyelmet érdemelnek a bent lakók és ott dolgozók, ugyanez igaz az egészségügyi dolgozókra is.

– Kinek ajánlott erősen és kinek nem szükséges a negyedik/ötödik oltás?
– Fontos leszögezni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján beszélhetünk erről. Mind a vírus, mind a terjedés közege folyamatosan változik, így az ajánlások is ezt követik. Egyszerű ökölszabályként elmondható, hogy a kockázati csoportok tagjai, az idősek és az egészségügyi dolgozók rendkívüli prioritást élveznek, így követve az ECDC jelenlegi javaslatait.

– Mit tud a legújabb oltóanyag, amely lépéshátrányban van a legújabb variánsokkal szemben, hiszen egy korábbi változatra fejlesztették ki?
– Nem nevezném kifejezetten lépéshátránynak. A lényeg, hogy az omikron egyik változata is vakcinakomponensként szerepel az oltóanyagban. A fejlesztők a fertőzés elleni és a súlyos állapot elleni védelem értékeinek növekedését várják a frissített komponenstől. Még várni kell a használat során gyűjtött adatokat, így nehéz erről nyilatkozni, ugyanakkor az előzetes laboratóriumi és klinikai vizsgálatok igen ígéretesek voltak, ennek is köszönhető az új komponens engedélyezése és bevezetése.

– Tudjuk, hogy miért kapja el valaki háromszor is a koronavírust, míg olyan is szép számmal akad, akinek a környezetében mindenki kidől, de ő egészséges marad?
– Ez minden fertőző betegségre igaz, nem kőbe vésett szabály, hogy minden kontaktszemély fertőződjön. Rendkívül sok tényezőtől függ ugyanis egy fertőzés, ebben a vírus ürítésének körülményei, genetikai, fizikai, immunológiai és sok más egyéb paraméter is közrejátszik.

– Mintha lankadna az érdeklődés a koronavírussal kapcsolatban. Belefáradtak az emberek, vagy azt látják, hogy nagyon kevesen kerülnek kórházba, tehát nincs miért aggódni?
– Továbbra is tapasztalom, hogy a nyílt és folyamatos kommunikáció nagyon fontos. Mindenki próbálja élni az életét, kényelmetlenségek nélkül, és érthető módon mindenki szeretné elfelejteni a korlátozások időszakát. Sajnos a vírus még nem tett le rólunk, így lesz még miről beszélni, de azért az már elmondható, hogy a kialakult globális immunitásnak hála a helyzetünk egyre jobb, legalábbis az akut, súlyos megbetegedések terén. Most éppen újabb kihívás elé nézünk a hosszú Covid kapcsán.

– Azt is hallani, hogy ez a vírus ugyanúgy velünk marad, mint az influenzavírus. Évről évre oltani kell majd a veszélyeztetetteket mindkettő ellen. Valóban ez a tendencia?
– Egyelőre így fest, de képtelenség jóslatokba merülni. Véleményem szerint igen nagy eséllyel ez már velünk marad.

– Ha már influenza. Milyen járványra számítanak a szakemberek?
– Rosszra. Az influenzát a lezárásoknak köszönhetően pár évre elhagytuk, így megkopott immunitással nézünk szembe vele. Talán sosem volt olyan fontos az influenzaoltás, mint most. És megjósolhatatlan, hogy éppen idén vagy jövőre tér-e vissza teljes erőbedobással, de az eddigi adatok alapján súlyosabb szezonra számíthatunk – oltassunk tehát magunkért és másokért.

Borítókép: Kemenesi Gábor (Fotó: Dunántúli Napló/Löffler Péter)