– A soknemzetiségű Moldovában nem bántom meg, ugye, ha rákérdezek: ön melyik etnikum tagja? Román, ukrán, orosz, bolgár vagy gagauz?
– Őseim között volt ez is, az is, én határozottan moldávnak tartom magam. Chisinau-ban születtem, itt jártam ki az iskolákat, itt végeztem el a művészeti akadémiát, egyszóval az egész életem, beleértve emberi kapcsolataimat, ehhez a földdarabhoz kötnek. Mint legtöbbünk, én is jól beszélem a román és az orosz nyelvet.
– A mestere pedig bolgár festőművész lett…
– Ennek az a története, hogy nem voltam elégedett az akadémiai tanáraimmal, mélyebb tudásra vágytam, úgy éreztem, nekem nem való a középszer, muszáj a végtelen felé törnöm, amihez igazi mesterre van szükségem. Sőt, ha lehet, a legjobbak egyikére. Az imáim meghallgatást nyertek, és a Jóisten mellém rendelte Dimitrie Peicevet, akit művészként tisztelek, emberként pedig nagyon szeretek. Hetvenkilenc évesen ő a mai napig aktív, ünnepelt művész Bulgáriában. Szerintem másodlagos, hogy mi honnan ered, mert ha moldovai bort iszol, miközben moldovai szőnyegen ülsz, és látsz egy virágot, amelyet megfestesz, az bizony moldovai csendélet lesz, akár akarod, akár nem. Így van ez a magyar mesterekkel is, láttam a budapesti Nemzeti Galériában és Szentendrén. Lenyűgözött a huszadik századi magyar festészet korszerűsége és gazdagsága.
– Mi Magyarországon viszont méltatlanul ritkán találkozunk moldáv művészek munkáival, mert csak elvétve rendeznek kiállításokat kelet-európai alkotóknak.
– Nálunk közös gyökér Nicolae Grigorescu (1838–1907) munkássága, akit a modern román festészet megalapítójaként tartanak számon.
Ő akadémista festőként indult, de francia hatásra fokozatosan eljutott a formatörésig, miközben kereste saját hangját. Különösen Van Gogh nyűgözte le, mert ő is valami egészen újat akart.
– Akárcsak ön.
– Ez valóban rokon vonás, ötvenkét évesen is keresem az utam, folyamatosan kísérletezem. Nem elégszem meg a fények játékának impresszionisztikus visszaadásával. Akkor vagyok boldog, ha az ábrázolt téma mögött felsejlik a történet, a sors, a háttér, ha van valami titok. Céltudatosan a mélységet keresem mindenben, emellett ragaszkodom az alkotói szabadságomhoz, nem hagyom, hogy ettől az idő, a pénz vagy bármi eltérítsen.