Közösségi média: felborult a kényes egyensúly?

A Facebook veszteségeinek, a Twitter elbocsátásainak és a TikTok felfutásának napjaiban egyre többen teszik fel a kérdést, vajon a XXI. század első évtizedeit meghatározó közösségi média megérett-e a pusztulásra. Egyesek szerint természetes folyamatot látunk, mások úgy vélik, a közösségi média velünk marad – legfeljebb a szereplők változtak.

1214801600 Fotó: NurPhoto Forrás: Getty Images

A közösségi hálóról közösségi médiára váltás első áldozata a Myspace lett, amely nem tudta követni a szubkultúrából fősodorba kerülő tartalmak megjelenését, végül a cég belebukott az ütemtévesztésbe. A későbbi közösségi fórumok többsége tanult a Myspace hibáiból, és leginkább a specializációban találták meg a válaszokat. Így lett a LinkedIn az álláskeresés fellegvára, a Twitter a hírszolgáltatás, az Instagram a képes tartalmak, a Snapchat az eltűnő üzenetek fóruma. A Facebook bizonyos tekintetben mindegyik szolgáltatást nyújtotta, de ez utóbbi elsősorban mégis a szabadidő eltöltésének helye maradt.

A cégeknek ez a berendezkedés rendkívül kényelmes volt az elmúlt évtizedben, így a marketinget olyan szakszavak kezdték uralni, mint „felhasználók által generált tartalom”, „elégedettség”, „könnyű használat”. Beállt az egyensúly, a felhasználók elfogadták, hogy adataikkal fizetnek különféle szolgáltatásokért. Azonban ahogy az emberek egyre könnyebben osztottak meg tartalmat, és egyre könnyebben váltak műsorszolgáltatóvá, úgy derült ki egyre több negatívum a közösségi oldalakról, illetve úgy kerültek fel egyre többször­ negatív tartalmak, amelyeket az oldalak csak további túlkapásokkal tudtak moderálni. Mindezt tetézte a pandémia és a gazdasági válság, minek nyomán felborult a kényes egyensúly.

A közösségi médiumok nem jótékonysági szervezetek, hanem kőkemény üzleti platformok, így az egyensúly felborulása egyelőre nem tudni, hova vezet.

Szakértők szerint a digitalizáció tovább fejlődik, mert ez az emberi szükséglet, de hogy milyen platformon, az már jócskán változhat. Ahogy a közösségi médiumok hajnalán számos cég tűnt fel, majd tűnt el, a jelen­legi piac­vezetők helyét is átveheti más.

Ez bizonyos tekintetben a TikTok esetében már látható. A Face­book egyik legnagyobb problémája éppen az a nemzedékváltás, amely a TikTok felhasználóinak robbanásszerű növekedése nyomán megfigyelhető. (Igaz ugyanakkor, hogy a Face­book új regisztrálóinak száma az idősebb generáció tagjai között nő.) A közösségi médiumokon egyre inkább trend a könnyen kezelhető, rövid videós tartalom, ezért építette be a hasonló videómegosztás lehetőségét a Facebook és az Instagram is. További csavar a történetben a Metánál, hogy a Pew Research Center 2014 óta folytatott, amerikai tinédzserek közösségimédium-használatát vizsgáló kutatása szerint a fekete és spanyol ajkú fiatalok inkább a TikTokot, a fehér tinik az Instagramot használják. A jelenlegi woke-kultúra pedig a kisebbségek előnyben részesítését diktálja, így a Meta terméke még kevésbé számít divatosnak a tengerentúlon.

A Twitter sincs jó helyzetben. Elon Musk önmagában megosztó lehet, másrészt a közösségi médiumok világa jelentősen különbözik az autóipartól vagy az űrkutatástól.

Ott ugyanis az ár-érték arány sokat számít, a közösségi térben a felhasználók jóindulata fontos. Musk kísérletező üzletember, aki akár félévente új projekt után néz, nem véletlenül jelentette be első alkalommal az összes dolgozó előtt, hogy a Twitter akár be is csődölhet az átalakulás után. Egyelőre valóban nehéz követni az üzletember tervét, bár maga az elképzelés a teljes szólásszabadságról tetszetős, de kérdés, mennyire megvalósítható vagy éppen fenntartható üzleti modell, mivel az emberek nem parttalan vitára vágynak a közösségi médiumokban. A hirdetők sem hisznek a fenntarthatóságban, folyamatosan mondják fel a céggel való együttműködésüket. Sajtóhírek szerint nem véletlenül szeretné Musk fizetőssé tenni az oldalt. Ehhez viszont olyan szolgáltatást kellene nyújtani, amelynek megvalósíthatósága szintén nem tisztázott, tekintve, hogy a Twittertől nemrég kirúgott munkavállalók nagy része tartalom-ellenőrzést is végzett.

A felhasználók kétségeit mutatja, hogy a cég októberi átvétele óta a hasonló alapon működő Mastodon rekordszámú regisztrációt kapott, és nemrég elérte az egymilliós aktív havi felhasználószámot. Mások a Postot, a Signalt, a Discordot, az Instagramot és a LinkedInt választják. Utóbbi twitteresedése ellen azonban többen felszólaltak, mondván a közösségi médium felhígulásával elveszti eredeti célját: az álláskeresők segítését.

Musk „digitális piactér” elképzelése mégis elindíthat változást. A Meta például a héten jelentette be, hogy korlátozhatják a cég fehér listáján szereplő felhasználók posztolási lehetőségeit, akikre a Metához fűződő üzleti kapcsolatuk miatt eddig lazább szabályok vonatkoztak. A cél a hozzászólások igazságosabbá tétele.

A politika is élénken figyeli a közösségi átalaku­lásokat. Emmanuel Macron december elején tárgyalt Muskkal a felhasználói fiókok szabályozásának átláthatóságáról, a tartalmak moderálásának és a szólásszabadság védelméről, az unió pedig komoly előírásokat fogalmazott meg az Európában használható közösségi médiumok számára. Kérdés azonban, hogy az uniós erőfeszítések mennyire hatékonyak, tekintve, hogy a közösségi médiumok legnagyobb bevételét az amerikai kontinensen mérni.

Borítókép: Szelfizés természeti katasztrófában megsérült busz roncsainál az indiai Kolkatában (Fotó: Getty Images)