Mennyire lehet woke egy karácsonyi film?

A tengerentúlon ilyen kérdések határozzák meg 2022 karácsonyi filmtermését.

Van olyan, hogy túl sok karácsonyi film? Hogy túl szirupos? Vagy túl woke? A tengerentúlon ezek a viták határozzák meg 2022 karácsonyi filmtermését. Az Egyesült Államokban ugyanis európaiak számára néha értelmetlennek tűnő kérdésekről vitatkozik a társadalom. Idén a karácsonyi filmekről. Alapvetően nehéz behatárolni, mi tartozik a fogalomba, hiszen kötődhet a témája vagy a történet időpontja is az ünnephez, de lehet, hogy karácsonykor mutatják be. Az amerikai piacon létezik egyfajta hallgatólagos közmegegyezés, hogy bár akciófilmek (Star Wars, Die Hard) is sorolhatók a karácsonyi filmek közé, de biztosan idetartoznak azok a vígjátékok, romantikus vagy animációs mozik, amelyek az egész családnak mesélnek szeretetről, elfogadásról és megbocsájtásról.

Ennek megfelelően az amerikai tévécsatornák hálaadás után szüneteltetik a szeptembertől májusig tartó, sorozatokkal megtöltött műsorfolyamukat, és karácsonyi üzemmódra állnak át számos saját gyártású filmmel.

A koncepció királyának a Crown Media két csatornája, a Hallmark Channel és a Hallmark Movies­ & Mysteries számít, amelyek az idén október végétől minden héten legalább három új filmet mutatnak be. Az alkotások kétmillió dollárból készülnek Vancouver külvárosainak egyikében, a forgatások két hétig tartanak, és a Hallmark éves bevételének egyharmadát (több mint 350 millió dollár) szállítják, mivel a reklámok szempontjából legfontosabb vásárlórétegnek tekintett 25–54 éves nők körében magasan vezet a cég két csatornája. Nem véletlen, hogy a Lifetime megnégyszerezte, a Netflix megduplázta a Hallmark-típusú karácsonyi filmek készítését az elmúlt években.

A klasszikus recept szigorúan kilenc felvonásból álló forgatókönyvvel dolgozik: két, egymást nem kedvelő főszereplő találkozik, különféle hófödte, mézeskaláccsal és karácsonyi cukorkákkal borított nehézségekkel küzdenek meg együtt, majd az utolsó percben megcsókolják egymást a hóesésben. A karakterek általában laposak, és a párbeszédek papírízűek, a filmek családi szórakozásként mégis működnek. Illetve működtek az elmúlt évek woke forradalmáig.

Néhány éve ugyanis a Hallmark össztűz alá került, hogy főszereplői fehérek, és a filmekből teljesen hiányzik az LMBTQ-közösség képviselete.

Tény, hogy a cég akkori vezetője, Bill Abbott gyakorló keresztényként bevallottan a keresztény kultúrában megszokott módon mutatta be a karácsonyi ünnepkört. Minden filmjében összegyűlt a család, együtt díszítették a fát, gyújtottak gyertyát, illetve mentek el a közösség templomába. Ez a recept Hollywood aranykorának karácsonyi filmjeit idézte – jóval kisebb költségvetéssel. Idővel a vallásos tartalmak háttérbe szorultak, de a család és a karácsonyi jelképek megmaradtak.

A woke-forradalom azonban az olyan klasszikusokat is kikezdte, mint az 1946-os Az élet csodaszép. A történetet hiába tartja számos kritikus a valaha készült legjobb karácsonyi mozinak, a legújabb felfogás szerint a főszereplő karaktere nőgyűlölő. Az új évezred meghatározó moziélményeként híressé vált 2003-as Igazából szerelem ma már szintén nem megfelelő, mert néhány vicc és történetszál nem korrekt politikailag.

Hasonló problémával küzd a 2006-os Holiday, amelyben Jack Black pozitívnak szánt karakterét ma szociopatának bélyegzik, illetve az 1994 és 2006 között három filmet megélő Télapu is, amely ma kövérfóbiásnak számít.

Mostanság a fősodor szerint a karácsonyi filmeknek befogadónak kell lenniük minden kultúra és rassz számára, éppen ezért a karácsonyi jelképeket minimalizálni kell, ellenben például az afrikai kontinens egyes részein, illetve az afro­amerikai közösség körében népszerű kwanzaa jeleit kell minél láthatóbbá tenni. Továbbá szükséges a fekete, spanyol ajkú és ázsiai kisebbségek, illetve az LMBTQ-közösség tagjainak megfelelő képviselete a filmekben. Ez a „haladó” felfogás azt eredményezi, hogy a véletlenül sem egy rasszból származó főszereplők bár részt vesznek családi vacsorákon és akár karácsonyfa-állításon is, illetve megcsókolják egymást a hóesésben, de kizárólag kellemes ünnepeket kívánnak a másiknak, és a körülöttük lévő szereplők mind valamilyen kisebbséget képviselnek.
Az edukációra helyezett hangsúly úgy tűnik, kezd visszaütni. Egyre többen teszik fel a kérdést a közösségi médiában, hogy ha Amerika 77 százaléka fehér, és az LMBTQ-közösség tagjai tíz százalék alatt vannak, akkor miért tilos a Holly­wood aranykorában megszokott karácsonyi családi képek szerepeltetése. Az élesebb nyelvűek azt is megemlítik, hogy vajon a Black Entertainment Network műsorain miért nem kérik számon a több ázsiai vagy spanyol ajkú szereplőt.

Bill Abbott tavaly új csatornacsaládot vásárolt meg, a GAC Mediát, amelyen elindította konzervatív értékeket hirdető karácsonyi filmfolyamát.

A GAC Media számos hallmarkos színésszel kötött szerződést, köztük a 29 karácsonyi filmben játszó Candace Cameron Burével is (akit emiatt a „karácsony királynőjének” neveznek). A színésznő bevallottan konzervatív nézeteket vall Hollywoodban, és nyilatkozott is arról, hogy ez milyen nehézségeket okoz. Kreatív pozíciót is kapott a GAC-nél, ami komoly előrelépés a színésznő karrierjében. Sokan azonban támadni kezdték, miután elmondta, hogy döntésének oka nemcsak a karrierépítés, hanem az is, hogy a korábban a családi értékeket szem előtt tartó Hallmark „már egészen más csatorna”, mióta a diverzitást hirdető Wonya Lucas áll a cég élén.

Tény, hogy a GAC Media jelenleg rosszabb felbontásban és kevesebb szolgáltatónál érhető el, viszont a felmérések azt mutatják, hogy egyre nagyobb rá a kereslet, a Hallmark pedig egyre több tiltakozó levelet kap az új irányvonal miatt. Bure megszólalását pedig vezető lapok minősítették „veszélyesnek”, mivel az amerikai vidéki konzervatívok és a sitcomszerető millenniumiak szívesen hallgatnak rá.

Európából nézve a vita habosításnak tűnik.

Ugyanakkor mivel a hazai tévécsatornák és streamingszolgáltatók az amerikai karácsonyi filmtermésből válogatnak, nálunk is tetten érhető a hollywoodi woke-irányvonal. A kérdés, hogy az amerikaiak antiwoke megmozdulása mikor éri el a kritikus tömeget, hogy az az óceánon átjövő filmekben is megfigyelhető legyen. Szakértők szerint ehhez nem lesz elég, hogy a GAC jelentős bevételre tesz szert, sokkal inkább az általános közhangulatnak kell változnia.

Borítókép: Jack Black a The Holiday című filmben (Forrás: YouTube/Rotten Tomatoes Classic Trailers)