Az év a világ számára nem túl jól kezdődött. A háború Oroszország és Ukrajna között folytatódott. A tavaly februári orosz becslések a kilenc napról mint a háború időtartamáról ugyanúgy nem jöttek be, ahogy az USA előrejelzései sem a három-négy napról.
A nyugatiak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát. A németországi Ramsteinben, az USA legnagyobb Amerikán kívüli katonai bázisán 11 ország bejelentette a további fegyverszállítást Ukrajna részére.
Az Európai Unió eddig mintegy ötvenmilliárd euróval támogatta Kijevet. Ennek húsz százaléka volt a katonai támogatás. Eddig az unió országai közül a legnagyobb katonai segítséget Németország nyújtotta. Most, januárban újabb egymilliárd euróval növelte a katonai támogatást. Az elmúlt napokban az új német védelmi miniszter, Pistorius, a japán miniszterelnök és sokan mások is bejelentették, hogy Ukrajnába látogatnak. Kijev brit harci helikoptereket kapott, Moldova pedig közölte, hogy elkezdi a tárgyalásokat a NATO-val. Japán 95 millió dollár támogatást ígért. Hollandia F–16-os gépek szállítását tervezi, míg Finnország a 19. segélycsomag keretében négyszázmillió dollárt juttat el Ukrajnának.
Berlinben heves vita bontakozott ki arról, hogy Németország küldjön-e Ukrajnának Leopard 2-es harckocsikat. A nyugati államok követelik, a német lakosság több mint negyven százaléka ellene, míg alig több mint harminc százaléka mellette van. A német parlamentben jelen lévő hat pártból három a szállítások mellett, három ellene volt. A kormány az óriási külső nyomás mellett álláspontját szerdáig tudta fenntartani. Scholz német kancellár bejelentette, hogy Berlin 14 darab − egy század − Leopard 2 A6 típusú harckocsit fog szállítani Ukrajnának a német hadsereg saját állományából.
A háború Németországnak az előrejelzések szerint 2023-ban 175 milliárd eurójába kerül, ami a lakosságnak fejenként kétezer eurót jelent. Melnyik, aki pár hónappal ezelőtt Ukrajna németországi nagykövete volt, most pedig Kijevben külügyminiszter-helyettes, úgy fogalmazott, hogy meddig tűri el a berlini koalíció a szociáldemokratákat. Két megjegyzésem van. Először is, hogy ma a szociáldemokraták nélkül nincs német kormány, másodszor, hogy bármennyire toleráns is a világ a háborúban álló Ukrajna irányában, ez durva beavatkozás Németország belügyeibe. Ukrajna ragaszkodik a német harckocsik leszállításához.
Kuleba ukrán külügyminiszter követelte Oroszország kizárását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből. Ugyanezt javasolta a Zöld párti német külügyminiszter is. Az EBESZ német főtitkára kijelentette, hogy Oroszország kizárása értelmetlen lenne.
Amikor Raznyikov ukrán védelmi miniszter bejelenti, hogy országa de facto a NATO tagja, az ember elgondolkodik. Ténylegesen jó pár NATO-tagállam szállít fegyvereket Kijevnek. De lehet-e olyan ország az euroatlanti szövetség tagja, amelyben általános a korrupció, amely háborúban áll a szomszédjával, amely a saját kisebbségektől a már meglévő jogokat tudatosan és szisztematikusan elvonja? Vállalja-e a világ a harmadik világháború napi veszélyét? Ezekre a kérdésekre választ kell adni.
Az ukrán védelmi miniszter azt is közölte, hogy várja a nyugati harckocsik, repülőgépek és tengeralattjárók szállítását.
Törökország ügyesen kihasználja lehetőségeit. Közvetít az orosz–ukrán konfliktusban, beleértve a gabonaszállítást is. A NATO bővítését eddig meg tudta akadályozni. Most éppen a svédországi török kormányellenes tüntetések kapcsán lemondta a svéd védelmi miniszter tervezett ankarai látogatását. A török hadiipar pedig, bár erről ritkán beszélünk, kulcspozícióban van. Az amerikai hadiipari bojkott miatt a modern amerikai F–35-ös nem tud elkészülni, mivel több mint kilencszáz alkatrészt Törökországban gyártanak.
Putyin szentpétervári beszédében bejelentette, hogy két újabb katonai körzetet hoznak létre: a moszkvait és a leningrádit. Azt is közölte, hogy a hadsereg létszámát 1,15 millióról másfél millió főre növelik. Célként nevezte meg a 2014 óta tartó háború lezárását. A beszéd apropóját a második világháború alatti leningrádi német blokád szétverésének nyolcvanadik évfordulója adta. Putyin kijelentette, hogy Napóleon és Hitler is, ugyanúgy, mint most, Európával támadt Oroszországra, illetve a Szovjetunióra.
Miközben az orosz–ukrán háború az eszkaláció irányába halad, növekszik a feszültség a világ számos pontján.
A Távol-Keleten Japán fegyverkezik, és készen áll megelőző első csapásra Kína vagy Észak-Korea rakétaindító berendezései ellen. Kína tudatosan fegyverkezik, és készül Tajvan elfoglalására. Afrikában továbbra is helyi háborúk sorozata zajlik Szomália, Etiópia, Mali, Burkina Faso és sok más állam területén.
Európában nő a migránsok száma, és az unió a velük szembeni fellépésben sem egységes. A Balkánon a hamu alatt parázslanak az indulatok: Boszniában, Koszovóban, de Szerbiában és Macedóniában is.
Az Egyesült Államokban Biden elnök nem ura a helyzetnek. De a szakértők, a CIA, az FBI, a külügyminisztérium, a Pentagon kiválóak. A titkos dokumentumok ügye most már nemcsak Trumpot, de Bident is terheli. Mindez negatívan hat az USA mozgásterére.
A világ 2023-ra sem lett biztonságosabb.
