– Az óvodában vírus volt a jele?
– Nem, gereblye.
– Ezek szerint idősebb korban fordult az érdeklődése az apró kórokozók felé?
– A fővárosi Ady Endre Gimnázium biológia tagozatára jártam, hogy a trópusi betegségekkel foglalkozó orvos lehessek. A hivatástudatom ébredését az akkori járványok – madárinfluenza, kergemarha-kór – segítették. Az igazi támogatást az adta, hogy az országosan ismert virológus, Jankovics István fia gimnáziumi osztálytársam volt. Ő beszélt arról, hogy milyen elképesztően érdekes problémákkal foglalkozik az édesapja. Tudtam, hogy ez az én utam. Azért lettem biológus, mert mindenre rálátunk, ami a kórokozókkal kapcsolatba hozható.
Koreai csípőszúnyog
– A hazai biológusképzésre gondolva az embernek az ELTE, illetve a Szegedi Tudományegyetem jut az eszébe. Mi vitte a Mecsekaljára?
– A legfőbb hajtóerő az volt, hogy Budapesten nem akartam maradni. Az egyetemi jelentkezésnél a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemet is bejelöltem – az utóbbit az első helyen. Felvettek, és amint megérkeztem, megtudtam, hogy Jakab Ferenc zoonózissal – állatról emberre terjedő betegségekkel – foglalkozó kutatócsoportot vezet. A nyakára jártam, de hely hiányában nem fogadott. Másfél év után bevett, rám bízta a szúnyog által terjesztett betegség kutatását mint új témát. 2009-ben még egyedül én gyűjtöttem a szúnyogokat, ma a Pécsen működő Virológiai Nemzeti Laboratóriumban önálló kutatócsoport foglalkozik ezzel. Jó eséllyel Magyarországon mi azonosítottunk először egy inváziós fajt, a koreai csípőszúnyogot. Azóta világszinten mi adjuk a legtöbb információt erről a rovarról – vizsgáltuk a teljes génkészletét, genetikai mintázatait, a különféle kórokozókkal kapcsolatban a terjesztési képességét.
– Miért maradt az egyetem befejezése után Pécsen?
– Jakab Ferenc professzor korán meglátta, hogy az országban szükség van egy virológiai központra, megfelelő biztonsági szintű laboratóriumi háttérrel. Nagy volt az ellenszél, de sikerült: a Pécsen működő Virológiai Nemzeti Laboratóriumban található Közép-Európa egyetlen, kutatási célból létrehozott, legmagasabb biológiai biztonsági szintű laboratóriuma. Itt a legveszélyesebb, úgynevezett hármas és négyes kockázati csoportba tartozó vírusokkal foglalkozunk. Svájcból és Ausztriából is jönnek hozzánk mérni, mert náluk nincs négyes szintű laboratórium. Ezt a világszínvonalú kutatóhelyet megtöltöttük témákkal és szakemberekkel. Ez olyan érték, amelyet nagyon nehezen találnék meg máshol. Nem mentem el Amerikába vagy Németországba, miért mentem volna, ha innen, Pécsről velük kutathatok. Az amerikaiak jöttek hozzánk.