Megismétlődik a 2008-as válság az európai bankszektorban?

Az elmúlt hetekben az amerikai és európai bankszektort érintő baljós eseményeket követően mindenkiben egyszerre merült fel a kérdés: újabb 2008 előtt állunk? Az amerikai Silicon Valley Bank és a svájci Credit Suisse bedőlése ugyanakkor nem indított el a tizenöt évvel ezelőttihez hasonló folyamatot, ez pedig a szabályozások átalakításának, a bankrendszerek „golyóállóvá” tételének köszönhető.

A employee is seen in silhouette with sign of Swiss giant banking UBS and a sign of Credit Suisse bank in Zurich on March 20, 2023. - Shares in European banks sank on March 20, 2022 despite a buyout of Credit Suisse by Swiss lender UBS aimed at preventing a global banking crisis. (Photo by Fabrice COFFRINI / AFP) Fotó: FABRICE COFFRINI Forrás: Europress/AFP

A New York-i rendőrség fúvószenekarának tagjai a New York-i értéktőzsde épülete előtt. Fotó: AFP/Europress/Spencer Platt 

A Credit Suisse esetében sem a hónap elején kezdődtek a gondok, itt azonban az SVB-nél sokkal „sötétebb” okokat is találhatunk. Az utóbbi időszakban a svájci bank számos botrányban volt érintett.

Többek közt bolgár drogkereskedők pénzmosása, egy mozambiki korrupciós ügy, egy volt alkalmazottat és vezetőt érintő kémbotrány, valamint az ügyféladatok kiszivárogtatása már tavaly év végén odáig vezetett, hogy az ügyfelek példátlan mértékben hagyták faképnél a bankot. Ezenfelül a csődöt követően az amerikai hatóságok az iránt is elkezdtek vizsgálódni, hogy a Credit Suisse az UBS-sel egyetemben kijátszott bizonyos szankciókat a büntetőintézkedések által sújtott orosz oligarchák érdekében. 

– A svájci banknál irányítási hibák és átszervezési nehézségek voltak, a piaci háttér halmozott kihívásokat jelentett, és valójában az SVB csődje után jelentkező piaci likviditási kockázatok adták meg az utolsó döfést az intézménynek – mutatott rá Pásztor Szabolcs. 

A szakértő leszögezte, a svájci bank bedőlése nem következménye az SVB csődjének, hiszen a kedvezőtlen folyamatok egyrészt párhuzamosan zajlottak, másrészt pedig meg is előzték az SVB gondjait. 

A Credit Suisse esetében a pánikhangulatot a legnagyobb befektető, a Szaúdi Nemzeti Bank vezetőjének egy szerencsétlen nyilatkozata idézte elő, ez volt az utolsó szög a koporsóban. A szaúdi bankelnök a Bloomberg TV-nek akkor úgy fogalmazott, biztosan nem nyújtana segítséget a svájci intézetnek, ha újabb befektetésekre lenne szüksége. A vezérigazgató azóta egyébként le is mondott pozíciójáról, elismerve, hogy nagyban hozzájárult a Credit Suisse csődjéhez. 

 

Válságálló bankrendszerek

Hogyha ugyanezek az események tizenöt évvel ezelőtt történtek volna meg, akkor nagy valószínűséggel ugyanaz lett volna az eredményük, mint 2008-ban a Lehman Brothers bedőlésének. Azóta azonban az amerikai és európai bankszektor is óriási átalakuláson ment keresztül, éppen azért, hogy válságállóvá tegyék a rendszert, és ne ismétlődhessen meg újra a tizenöt évvel ezelőtti krízis. 

Számos reguláció született, amely a tőkeellátottságot, a likviditást és a kockázatvállalás mértékét szabályozza

– ecsetelte az elemző. Az azóta hozott uniós szabályozások célja, hogy erősítsék az EU bankszektorának ellenálló képességét annak érdekében, hogy az jobban el tudja viselni a gazdasági sokkokat, ugyanakkor biztosítsa, hogy a bankok továbbra is finanszírozzák a gazdasági tevékenységet és a növekedést. Emellett új alapokra helyezték a betétbiztosítási rendszereket is, melyek így százezer euróig megtérítik a csődbe jutott bankokban lévő betéteket. Ezzel a bankrohamot akarják megakadályozni, hasonló rendszer működik az Egyesült Államokban is, amely az SVB csődjénél működésbe is lépett. Ez csak néhány példa a számos szabály közül, melyeket az európai bankszektor stabilitásának érdekében hoztak 2008-at követően. 

A regulációk mellett egy-egy ilyen esetnél az is kiemelten fontos, hogy megőrizzék a bankrendszerbe vetett bizalmat. Ebből a szempontból a szektor vezető szereplői és a politikusok is sokkal jobban és gyorsabban reagáltak, mint 2008-ban. 

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár azonnal sietett megnyugtatni a piaci szereplőket és a betéteseket a bankrendszerek védelmében – húzta alá Pásztor Szabolcs.

Magyarország biztonságban

A mostani helyzetnek Magyarországra nézve kevés negatív hatása lehet, ez több okkal is magyarázható. Egyrészt a hazai bankrendszer kevesebb, egyharmad annyi külföldi forrásból működik, mint 2008-ban, emellett pedig a tőkehelyzet és a tartós fizetőképesség mutatója körülbelül kétszer jobb, mint tizenöt évvel ezelőtt. – Ha egyáltalán lenne is bármilyen hatás, akkor az nem a bankrendszeren keresztül jelentkezne, hanem a visszaeső keresletben. Stabilitásprobléma egyelőre biztosan nincs Magyarországon – hangsúlyozta a szakértő.

Borítókép: A csődbe ment Credit Suisse-t riválisa, az UBS vásárolta fel (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)