– Kétségkívül sok párhuzam fedezhető fel, bár nem ismerjük a szovjet doktrínát maradéktalanul. A szovjet katonai iratanyag senki számára nem kutatható, ezért csak közvetett forrásokból vonhatunk le következtetéseket.
– Melyek ezek a források?
– Többek között a Magyar Néphadsereg, a Polgári Védelem, a Munkásőrség iratanyaga 1989-ig, a többi Varsói Szerződés-tagállam archívumai, illetve a korabeli NATO-hírszerzési anyagok publikált, de sajnos csak nagyon kis részben feltárt részei.
– Ezekből kiderül, hogy milyen szerepet szántak nekünk a harmadik világháború megvívása során?
– A dokumentumokból visszaköszön, hogy noha 1956 után Kádár szovjet szempontból kiválóan betöltötte a helytartó szerepét, mégsem bíztak bennünk. A háborús tervekben a Magyar Néphadseregnek az a feladat jutott, hogy míg a korszerű fegyverekkel ellátott, de aránylag csekély számú harcoló alakulatai a Szovjet Déli Hadseregcsoport alárendeltségében vettek volna részt az Ausztrián át München és Milánó irányába kifejlődő támadásban Szicíliáig, addig a fegyveres erők zöme itthon maradt volna kiszolgáló és hátországvédelmi szerepkörben. A néphadsereg szerkezetén belül túlzott arányban voltak a nem harcoló alakulatok, amelyek feladata a hátország működtetése, az utánpótlás biztosítása, a sebesültek ellátása volt. A rendszerváltáskori katonai szakértők aztán kénytelenek voltak megállapítani: van egy hadseregünk, amely sem támadásra, sem védekezésre nem alkalmas. A támadó alakulatok tevékenysége során végig nagy tűzerejű fegyverek, többek között atomfegyverek bevetésével számoltak nemcsak a fronton, hanem az ellenség hátországának rombolása során is.
– Nekünk is volt hadműveleti harcászati atomfegyvert hordozó rakétaezredünk Tapolcán. Ezt onnan tudom, hogy sorkatonaként magam is ott szolgáltam. Az volt a hivatalos szöveg, hogy „Magyarországon nincs atomfej”, de kiskatonaként is sejtettük, hogy ez is csak egy ócska hazugság.
– Az atomtöltetek repülőgépek helyett rakétával való célba juttatása a Szputnyik sikeres fellövése, 1957 után került napirendre. Kádárral 1966-ban közölte Brezsnyev, hogy atomeszközöket fognak Magyarországon állomásoztatni. A tapolcai rakétaezred SCUD-rakétái a nyolcvanas években már rendkívül elavultnak számítottak, pontatlanságuk miatt bevetésüknek csak nukleáris fegyverek hordozása esetén volt értelme. Különböző atomfegyvereket a szovjetek összesen öt településen, például Tótvázsonyban vagy Kunmadarason tároltak. Az atom- mellett biológiai és vegyi fegyverek bevetésével is számoltak.
