A Wagner és a hatalom iránti vágy

Az emberiség történelmét kezdetektől fogva a hatalom és területekért folytatott harc alakította. Ennek egyik eszköze a puccs, amelynek sikeressége vagy sikertelensége rengeteg tényezőtől függ. Hogy melyektől, azt a Wagner-csoport története mellett történelmi példákon keresztül lehet megérteni.

Wagner’s head Yevgeny Prigozhin leaves Southern Military Distr ROSTOV-ON-DOM, RUSSIA - JUNE 24: Head of the Wagner Group Yevgeny Prigozhin left the Southern Military District headquarters on June 24, 2023 in Rostov-on-Don, Russia. Stringer / Anadolu Agency (Photo by STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: Europress/AFP

Szakértők szerint azonban a káosz volt a sikertelenség egyik oka, ugyanis az államcsínyt a tervezettnél öt órával hamarabb kellett megkezdeniük a lázadóknak, mivel fény derült szándékukra. Emellett a támogatottság szintjét sem mérték fel megfelelően a puccsisták: Erdogan videóüzenetben rögtön híveihez fordult, arra kérve őket, hogy vonuljanak utcára. Ennek következtében több százezren fejezték ki támogatásukat az elnök iránt. A lázadás során több mint háromszázan vesztették életüket, mintegy kétezren sebesültek meg, valamint negyvenezernél is több embert tartóztattak le a későbbi tisztogatásokban.  

A történelmi példákat tekintve megfigyelhető, hogy a puccsok egyik alapfeltétele a belpolitikai zavar. 

A Wagner-lázadás esetében ez az ukrajnai háborúra vezethető vissza, noha az a felmérések szerint számottevő hatással nincs Vlagyimir Putyin, valamint az ország vezetésének népszerűségére. Az első világháború elvesztését követően Németországban kikiáltották a weimari köztársaságot, amely rövid élete alatt rengeteg viharos időszakot élt meg, többek között a történelem egyik leghíresebb sikertelen államcsínyét.  

1923 novemberében az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt rohamosztagai, valamint a párt ellenőrzése alá tartozó paramilitáris szervezetek megpróbálták elmozdítani a bajorországi politikai vezetést. A müncheni sörpuccsként elhíresült kísérlet végső célja a berlini szövetségi kormány és a kancellár félreállítása lett volna, ugyanakkor a német hatóságok és rendvédelmi szervek határozott és kemény fellépése miatt másnap délutánra elfojtották a lázadást. Hitlert és a felkelés más szervezőit letartóztatták, a náci párt vezetője a hazaárulásért kiszabható legkisebb tételt, öt év fegyházbüntetést kapott. A sörpuccs esete jól mutatja, hogy egy államcsíny sikerességét vagy sikertelenségét nem minden esetben lehet azonnal jól meghatározni. A gyakorlati kudarc ellenére az esemény megalapozta a nácik eredetmítoszát és a nemzetiszocializmus későbbi hatalomra jutásának egyik alappillére lett.

A politikai átmenetek időszakában a puccsok bekövetkezéséhez szükséges minden faktor egyszerre van jelen: nincs legitimnek tekinthető politikai vezetés, rengetegen jelentkeznek a hatalmi vákuum betöltésére, káosz uralkodik a politikában, valamint a társadalom is elégedetlen. 

Éppen ezért nem meglepő, hogy a Szovjetunió felbomlásakor a folyamatot irányító Mihail Gorbacsovot is megpróbálták elmozdítani pozíciójából. 1991 augusztusában a kommunista párt hatalomhoz ragaszkodó része a hadsereg bizonyos csoportjaival karöltve letartóztatták a nyaralását töltő Gorbacsovot. A lépés hatalmas társadalmi ellenállást váltott ki, amelynek élére a frissen megválasztott Borisz Jelcin akkori orosz elnök állt. A hatalomátvételi kísérlet két nap múlva omlott össze, amellyel beütötték az utolsó szeget a kommunista párt koporsójába.  

Az elmúlt években virágkorukat élik a puccsok: Afrikában újra egyre gyakoribbak, a katonai hatalomátvételekről híres Latin-Amerikában is már előfordult ismét, a Wagner-lázadás pedig megmutatta, hogy nem feltétlenül csak a fejlődő országokban történhet államcsíny. Noha jelenleg az ukrajnai háború a nemzetközi közösség figyelmének jelentős részét leköti, szakértők szerint a nyugati országoknak több erőforrást kellene fordítaniuk a puccsközeli állapotok elkerülésére a globális dél államaiban, ugyanis ezek mind a civil lakosságra, mind a politikai átmenetre, mind a demokratizálódásra negatív hatással vannak. 

Borítókép: Jevgenyij Prigozsin (Fotó: Europress/AFP)