Törökország hozzájárult Svédország felvételéhez, cserébe komoly kedvezményeket kapott a hadiipari exportjában és importjában egyaránt. A NATO vezetőivel a szó szoros értelmében az utolsó percekig ment az alkudozás. Mindkét fél emelt fővel távozhatott. A svédek beléphetnek, bár a törökök csak ősszel tarják a parlamenti szavazást a bővítésről. Minden együttműködés jól jön Ankara számára, hiszen tavaly novemberre az infláció az országban túllépte a nyolcvan százalékot.

Az USA egyesíti Oroszországot és Kínát
A csúcstalálkozón kiemelt figyelmet kapott a NATO és az Európai Unió egysége. Ugyanakkor elsikkadt, hogy a találkozó előtti napokban a tervezett EU–Dél-Amerika együttműködés megbukott, mivel minden dél-amerikai állam vezetője elvetette, hogy Oroszországgal szemben támogassa Ukrajnát. Megfogalmazásuk szerint a háború egy európai konfliktus, amelyből ki akarnak maradni.
A kilencvenpontos NATO-zárónyilatkozat sok kérdést ölel fel.
Megfogalmazta, hogy a világbékére, értsd, a jelenlegi nemzetközi rendszerre, a fő veszélyt Kína és Oroszország jelentik. Nem véletlen, hogy Kína tiltakozott, és együttműködése Oroszországgal még intenzívebbé vált. A NATO irodát nyitott Tokióban, illetve több, Kínával szemben álló ázsiai ország vezetőit is meghívták Vilniusba.
Ez a nyugati – a valóságban amerikai – stratégia 180 fokos fordulatot jelent az Egyesült Államok korábbi elképzeléseihez képest. Amíg Kissinger idejétől a stratégia alapja a Szovjetunió és Kína kijátszása volt, és az USA sikeresen mindkettőt szembe tudta állítani a másikkal (nevető harmadikként kimaradt a konfliktusból), jelenleg egy szövetségi rendszerbe terelte az orosz atompotenciált és a kínai gazdaság lehetőségeit.
A Wagner-csoport lázadása elgondolkodtatta a Nyugat számos vezetőjét:
milyen erős a valóságban az orosz rendszer?
Hogyan volt lehetséges a lázadás, és a felső vezetésből hányan álltak mellé? Ki fogja a jövőben irányítani a több mint harminc országban, a politikai élet meghatározó pontjain tevékenykedő zsoldosokat? Az ukrán frontról megindult csapatok hogyan tehettek meg egy nap alatt nyolcszáz kilométert, és jutottak el ellenállás nélkül Moszkva alá? Ezekre a kérdésekre keresik a választ Nyugaton és Moszkvában egyaránt.