Mennyire gyakoriak a vidámparki balesetek?

Egy vidámparki kirándulás során ritkán jut eszünkbe, hogy a hullámvasút és más szerkezetek kockázatokkal járnak. Évente nagyjából harmincezer sérülés történik, halálos vidámparki balesetek azonban ritkán fordulnak elő.

1249132035 Fotó: AFP/Stefan Puchner

Egyes balesetek a park teljes csődjét is okozhatják, ahogy az például a londoni Battersea Park katasztrófája esetén történt. 1972. május 30-án a hullámvasutat vontató kábel elszakadt, és mivel az eszközön nem volt visszagurulás-gátló, a vonat az állomásig csúszott vissza, ahol belecsapódott a várakozó másik szerelvénybe. A balesetben öt gyerek halt meg, tizenhárman megsebesültek. A hullámvasút megszüntetése – fő attrakció lévén – a park hanyatlásához vezetett, amely két évvel később végleg bezárt.

Magyarországon a budapesti vidámpark fennállásának 63 éve alatt ugyan történt néhány kisebb incidens, de a városligeti hullámvasúton (amely a világ egyik legrégebbi faszerkezetű, hasonló építménye), az 1922-es megnyitás és a 2015-ös nyugdíjazás között egyszer sem történt személyi sérüléssel járó baleset. 

Igaz, a bezárás előtt egyszer fékezőszemélyzet nélkül indult el az egyik vonat, ami azért probléma, mivel a kanyarok előtt harminc kilométer/órára kell lassítani az egyébként akár hetven-nyolcvan kilométer/órával száguldó szerelvényeket. Az óriáskeréken ketten sérültek meg, amikor 1963-ban egy meghibásodástól annyira megijedtek, hogy kiugrottak. 1972-ben a Robogó égett le, 1979-ben a favázas Elvarázsolt kastély vált gyújtogatás áldozatává. 2012-ben a Polip nevű játék egyik gondolája ütközött a padlólemeznek, mivel az augusztusi forróságban a hidraulikaolaj túlmelegedett. Az essexihez hasonló eset történt 2013-ban, amikor az összevissza forgó, pörgő, horrorjátéknak is nevezett Flying Circus áramszünet miatt leállt, húszméteres magasságban, fejjel lefelé lógva csapdába ejtve utasait.

Itthon főként mutatványos eseményeken fordulnak nagyobb számban sérüléssel járó szerencsétlenségek. 1990 októberében a garandai búcsúban megdőlt és felborult egy körhinta, amelynek következtében tízen sérültek meg, egyikük súlyosan. 1993 májusában egy légvárat kapott fel hat-hét méter magasba a szél Beremendben. Négy gyermek esett ki, de csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. 1994 májusában Záhonyban, 1996 októberében Nagytállyán is körhinta okozott sérülést. Az egyik legsúlyosabb hazai incidens az 1999-es Sziget fesztiválon történt: a körhinta két gondolája leszakadt egy 25 éves férfi halálát okozva. Ugyanez a szerkezet 2008-ban egyszer már okozott balesetet, köztük négy súlyos és egy életveszélyes sérülést. Az eset után az ország összes, ugyanilyen a típusú, úgynevezett FIFI körhintáját leállították és átvizsgálták, egyébként Magyarországon évente kötelező a felülvizsgálat.

2009 májusában ismét majdnem tragédiába torkollt egy majális: Sárváron a körhinta hidraulika tartó-emelőkarja tört el, egy 35 éves férfi kirepült székéből. Az eset utáni szakértői vizsgálat nemcsak az érvényes műszaki vizsga hiányát, de a fémszerkezet teljes alkalmatlanságát is megállapította. Minőségellenőrzési szakértők szerint gyakran sem az üzemeltetők, sem az illetékes önkormányzatok nem tartják, illetve nem tartatják be az előírásokat. Hasonló berendezéseket csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy kezelhet, és csak államilag kijelölt szervezetek valamelyikénél végezhető el a képzés, amelyről az illető igazolást kap.

A 2017 szeptemberében, Várpalotán történt balesetben is a hibás üzemeltetés okozott tragédiát. A vidámparki hinta leszakadt, öten zuhantak a mélybe. Egy 18 éves fiatal fogyatékossággal járó koponyasérülést szenvedett. A bíróság később felfüggesztett börtönre ítélte az ügy vádlottjait, mert a hinta üléseit nem tartották megfelelően karban, mégis üzemelt a hinta.

Szigorú hazai szabályozás

Nemzetközi összehasonlításban a magyar szabályzás szigorú

 – hangsúlyozza Nedevics Tamás mérnök, biztonságtechnikai szakértő. – Az üzemeltető feladata gondoskodni a működés biztonságáról, tehát be kell tartatnia a használati korlátozásokat, el kell végeznie a rendszeres ellenőrzéseket és a folyamatos karbantartást, illetve dokumentálnia kell a munkát. Műszaki vizsgálat kötelező az első használatbavétel előtt, valamint minden olyan javítás vagy átalakítás után, ami hatással van a műszaki és biztonsági állapotra. Fontos a visszakereshetőség is, hogy probléma estén kiderüljön a felelős. Általában a gyártók kikötik, kik végezhetnek javítást az egyes eszközökön, például egy Schindler gyártmányú felvonót csak olyasvalaki szervizelhet, aki részt vett a cég belső képzésén, különben megszűnik a garancia. Az üzemeltető a kijelölt szervezetek közül választhatja ki, melyikkel szeretné a műszaki vizsgálatot elvégeztetni, az ötévente kötelező biztonságtechnikai felülvizsgálatot azonban kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmi szakember végezheti.

Az uniós és a nyugati országokban a magyarhoz hasonlóan szigorú a szabályozás, ám Afrikában és Ázsiában fordulhatnak elő megengedőbb ellenőrzések. A legnagyobb kártérítési összeg mégsem egy fejlődő országhoz fűződik, hanem egy 2016-os ausztrál balesethez. A Dreamworld vidámpark Thunder River Rapids nevű, vadvízi evezést imitáló csónaktúráján két csónak ütközött össze, négyen haltak meg. A queenslandi hatóságok a biztonságos működtetés, a megfelelő felügyelet és a személyzet megfelelő kiképzésének hiánya miatt indítottak eljárást a park üzemeltetője ellen. Az Ardent Leisure mindhárom vádpontban elismerte bűnösségét, és 2020-ban kifizette a 3,6 millió ausztrál dolláros kártérítést.

Faragó Ágnes szerint hosszú távú pszichés hatása lehet a baleseti szituációknak, átmenetileg kialakulhatnak poszttraumás tünetek is, például rémálmok, magasságtól való félelem vagy szorongásrohamok. A hosszú távú hatás nagyban függ az egyén megküzdési képességeitől, ezért a negatív élmény fizikai sérülés hiányában is okozhat elhúzódó pszichés reakciót. Ugyanakkor fontos, hogy a hasonló esetek senkit ne tántorítsanak el a szórakozástól, főként, hogy amerikai számítások szerint a vidámparki balesetek valószínűsége mindössze egy a 16 millióhoz, ezzel szemben huszonháromszoros esélye van minden embernek arra, hogy belecsapjon a villám.

Borítókép: Hullámvasút a bajor Legolandben. Fotó: AFP/Stefan Puchner