Rishi Sunak brit kormányfő szerint Nagy-Britannia továbbra is elkötelezett a zéró kibocsátás elérése mellett, de a megélhetési válság árnyékában muszáj behúzni a kéziféket, hogy a háztartások ne roppanjanak bele. A bejelentés értelmében elhalasztják a benzines és dízelüzemű autók forgalomba helyezésének betiltását, valamint a gázkazánok hőszivattyúkra cserélésének kötelezettségét is. Az előbbire a 2030-as határidőt még 2020-ban jelölték ki. A választások közeledtével és valószínűleg a közvélemény-kutatások adatait látva, úgy tűnik, a brit politika változtatott korábbi álláspontján.
Sunak szerint az elektromos autók olcsóbbá válásukkal lesznek egyre népszerűbbek, így „2030-ra az eladott autók döntő többsége elektromos lesz”. A kormány felmérései azt mutatják, hogy hatvan másodpercenként regisztrálnak egy új elektromos járművet, de Sunak a döntést a fogyasztókra kívánta bízni, „nem a kormánynak kell erőltetni” – idézte a miniszterelnököt a The Telegraph brit napilap.
Könnyebb fűtési szabályozás
Az autóknál komolyabb hátraarcot a fűtési rendszerek sürgetett fejlesztésével kapcsolatos bejelentés mutatott. A tervek szerint 2035-ben betiltották volna a gázkazánok használatát, amelyek a brit otthonok igen jelentős részében szolgáltatják a meleget. A hőszivattyúkra való átállás kötelezettsége több problémát is felszínre hozott. Egyrészt, a határidő rövidsége miatt a kínálat egyre kevésbé tudott lépést tartani a kereslettel. Másodszor, a kazáncsere óriási beruházási költséggel jár, amely hatalmas megterhelést jelentett volna a háztartásoknak. Harmadszor pedig a lakóépületek mintegy ötödében a hőszivattyúkat nem is lehetne hatékonyan alkalmazni. Ennek oka a brit építészet. A számos Viktória- és Eduárd-kori épület ugyanis nem megfelelően hőszigetelt, a legtöbb házban szimpla üvegezésű ablakok vannak, a kétrétegű üvegablak sokszor még a felújított otthonokban is luxus. (Magyarországon felújítást legtöbbször háromrétegű ablakkal végeznek.) A brit kormány ezeknek a lakóépületeknek felmentést adott a csere alól, a többieknek pedig jelentősen megemelték a hőszivattyúk telepítéséhez nyújtott támogatást, igaz, még így is komoly összeget emészt fel az átállás. Az olaj- és széntüzelésű kazánokat már 2026-tól teljesen be akarták tiltani a szigetországban, ennek a határideje is 2035 lett. A hírre mintegy 1,7 millió otthonban lélegezhettek fel.
A változások a bérlakások piacát is érintik. Az eredeti tervek szerint 2025-től az új szerződések esetében, 2028-tól pedig minden bérlemény esetében végre kellett volna hajtani a megfelelő energetikai korszerűsítéseket, hogy elérjék a C minősítést. Ennek elmulasztása több tízezer fontos bírságot vont volna maga után. Ez alaposan felforgatta a bérleti piacot: néhány hónap alatt több, korábban bérbe adott ingatlant kínáltak fel eladásra, mert a tulajdonosoknak vállalhatatlan lett volna az új szabályoknak való megfelelés. Ez pedig az eleve feszített piac további szűkülését hozta, a bérleti díjak növekedésével.
A brit kormány emellett a lakosság és a gazdaság energiaigényének további segítéséről is döntött. Néhány nappal Sunak bejelentése után a Downing Street zöld jelzést adott a szigetország legnagyobb, még érintetlen olajmezejének kiaknázására. A Shetland-szigetektől nyugatra található Rosebank mezőn a becslések szerint akár napi 69 ezer hordó olaj és 44 köbméter gáz is kitermelhető.
A zöldátállás halasztását többen ellenzik
Míg sokan üdvözölték a miniszterelnök bejelentését, bőven akadtak kritikus hangok is, és egyáltalán nem csupán a zöldszervezetek köreiből. Az autóiparnak „három dologra van szüksége a brit kormánytól: ambícióra, elkötelezettségre és következetességre. A 2030-as céldátum lazítása mindhármat aláássa” – mondta Lisa Brankin, a Ford nagy-britanniai vezetője a The Independent brit napilapban. Brankin szerint ők és a hozzájuk hasonló piaci szereplők óriási beruházásokat hajtottak végre a változás érdekében, a céldátum 2030-ról 2035-re halasztása pedig veszélyezteti az elektromos járművekre való átállást.
A bejelentés épp aznap volt, amikor New Yorkban az ENSZ égisze alatt megrendezett klímacsúcsra gyűltek össze az állami vezetők – Sunak nélkül. A New York-i klímahét szervezői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a brit miniszterelnök lazított a klímacélok elérése érdekében hozott rendelkezéseken. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár figyelmeztette a tagállamokat, hogy a világ több évtizedes lemaradásban van a klímacélokkal kapcsolatban. „Az emberiség a pokol kapuját nyitotta ki”, és a 2,8 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad, ha nem változtatunk. Sunak, valamint az olyan állami vezetők távolmaradása, mint Joe Biden amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Emmanuel Macron francia elnök, valamint Narendra Modi indiai miniszterelnök nem azt sugallja, hogy sokan meghallották volna a főtitkár segélykiáltását.
Borítókép: Rishi Sunak egy elektromos autókat gyártó cég telephelyének látogatásán. (Fotó: Getty Images)
