Január elején a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Nyíriben több birka is vélhetően farkastámadásnak esett áldozatául. Két juh elpusztult, több megsebesült. Ilyen esetben a Bükki Nemzeti Park szakemberei DNS-mintát vesznek a helyszínen, hogy bebizonyosodjon, tényleg farkas vitte-e véghez a vérengzést. Előfordul, hogy a vizsgálatok igazolják, a nem kellő felkészültséggel őrzött háziállatokat valóban farkastámadás érte, azonban a regisztrált esetek töredékét követi el igazolhatóan farkas.
Jönnek a farkasok
A Bükki Nemzeti Park 2004 óta követi nyomon a farkasok jelenlétét. Korábban csak egy-egy egyed tűnt fel a térségben, mára viszont bizonyítottan élnek itt kolóniák. Jelenleg a Bükkben egy-két családról, a Tarna-Lázbérc Tájvédelmi Körzet területén, a Hevesi-dombságban, a Mátrában és Nógrádban pedig további egy-egy családról tudni.
Sem a gazdák, sem a vadgazdálkodók nem örülnek a farkasok fokozódó jelenlétének, ugyanakkor a biodiverzitás miatt indokolt a nagyragadozó jelenléte. A szakemberek javasolják, hogy kerítésekkel, villanypásztorral, fény- és hangtechnikai eszközökkel, nagytestű pásztorkutyákkal védjék a tulajdonosok a háziállataikat. A több módszer kombinációja kisebb támadási esélyeket eredményez. Vadgazdálkodási oldaláról toleranciára, okszerű és megfelelő mennyiségű állományszabályozásra van szükség.
Szilágyi István állatkoordinátor évek óta fő feladatának tekinti a farkasok társadalommal való megismerését és elfogadtatását. A veresegyházi Medveotthonban kidolgozta a Predátor programot, amely kézhez szokott farkasokkal mutatja be, milyen a farkasok kölyökkorától fennálló kapcsolat. Ilyen esetben életre szóló bizalmi viszony alakulhat ki az ember és állat között.
Véleménye szerint a farkasok Észak-Magyarország erdeiben évek óta jelen vannak, a kolóniák visszatelepülése folyamatban van, ami jó hír, hiszen régebben őshonos állatként éltek hazánkban. A nyíri támadással kapcsolatban úgy véli, hogy a farkas ritkán támad egyedül. Akkor fordulhat elő, ha gyenge állatot talál, esetleg a most lévő párzási időszak zavarhatja meg a viselkedését. A tapasztalat, hogy az esetek túlnyomó részében kutyák okozzák a károkat. Néhány héttel a nyálmintavétel után kiderül, hogy kóborrá vált, vagy gazdás, szabadon lévő kutya volt a tettes – erről azonban ritkán esik hír
A farkasok alapesetben szervezetten, falkában, családban vadásznak. Ekkor valóban károkat okozhatnak, ezért védekezni kell ellenük. Fontos a megfelelő villanypásztor, a több kutya és az emberi jelenlét a támadás megelőzéséhez. Szilágyi István szerint a védekezés huszonnegyedik órájában vagyunk.
A nagyragadozók javítják az erdő génállományát: a gyenge elvész, az erős életben marad, ezt azonban ma nehéz elfogadni, mert az emberek antropomorfizálják a vadállatokat, így vadászellenesek. Sok téves elképzelés él a farkasokkal kapcsolatban. Az emberek egyik része isteníti, a másik gyűlöli, pedig minden állatnak helye van a természetben és az ökoszisztémában.
Kuvaszok a nagyragadozókkal szemben
A növekvő védekezési kényszer újra nagy szerepet ad a pásztorkutyáknak, amelyek régen is őrizték a nyájat. Szakértők szerint természetvédelmi szempontból ideális, ha a lassanként visszatelepülő nagyragadozókkal természetes ellenfelük, a kuvaszok állnak szemben. Magyarországon ennek régre visszanyúló hagyományai vannak:
a kuvasz a kilenc magyar kutyafajta egyike, védett fajta. Kiváló őrző-védő hajlammal rendelkező, hófehér bundája színe messziről látható, tekintélyt parancsoló, erőt, nemességet sugárzó állat. Okos, gyorsan és könnyen tanul, kiválóan alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, mozgékony és jó munkabírású. A nőstények falkában nagyon jól dolgoznak, éberebbek, jeleznek, megmozdítják a csapatot.
A magyarországi szaporulat kis példányszámú, két-háromszáz kölyök születik egy évben, így 1800–2000 körüli a hazai populáció. Ugyanakkor nem valók akárkinek, mivel hamar átveszik a falkavezér szerepét egy gyengekezű gazdánál. A pásztorkutyaként élő kuvasz tűri a mostoha körülményeket, hiszen állandóan az őrzött állatokkal marad. Olykor a másodperc töredéke alatt hoz önálló döntést, máskor végtelenül türelmes. Kiismeri a ragadozók zsákmányszerző taktikáit, harcias, mégis feltétlenül engedelmes a rangsorban fölötte állónak, a pásztornak.
– A nagyragadozókkal együtt tűnt el a fennsíkokról a hegyi pásztorok leghűségesebb barátja, a kuvasz is. A visszahonosítás érdekében indítottuk útjára a Kuvaszok a Kárpátokban Baráti Kör keretein belül működő programunkat, 2013-ban volt a projekt a csúcson – mondja el Szabó István ezüstkoszorús mestertenyésztő, a Magyar Kuvasz Egyesület elnöke.
A program keretében a kuvaszkölykök eredeti feladatkörükben nőnek fel.
Erdélyben nyolc-tíz kutyát tartanak falkában a nyáj mellett, olykor nincsenek is elegen a nagyragadozók támadásainak elhárításához. A vizsgálati helyszíneken mára már csak kuvaszok vannak az erdélyi gazdáknál. Bibarcfalván (Kovászna megye) és Magyarandrásfalván (Hargita megye) jelenleg főképp a farkasok és a medvék okoznak gondot. A legeltetési időszak kezdete fontos, mivel ha az első támadásokat sikeresen elhárítják a gazdák, akkor nagy valószínűséggel jobban tudnak védekezni az egész szezon során, amire a behajtásig akár napi szinten szükség lehet.
A medvékkel szemben nincs védelem, öt-hat kutyát is leráznak magukról, emberi fellépésre van szükség, ami a pásztorok testi épségét is veszélyezteti. A farkasok rafináltak, képesek elcsalni a kutyákat. Fizikálisan mindkét csúcsragadozó bármely kutyafalkát leteríthet, így az embereknek ott kell lenniük a kutyák mellett, biztatni kell őket a munkára, hogy legyen esélyük. Szabó István szerint Magyarországon nemcsak a farkasokkal lesz probléma, hanem az aranysakálokkal is. Húszezer sakált lőttek ki az elmúlt évben, ellenük is a nagy testű kutyák a legjobb védekezés.
A negatív sztereotípiákat le kell vetkőzni. Sok esetben, ha fehér kutyáról szólnak a hírek, rögtön a kuvaszra gondolunk. Amikor megvizsgálják, mindig kiderül, hogy nem fajtatenyésztett kuvaszról volt szó, amelyek egyébként vidéken kiválóan megfelelnek a portákon, családi házakban, mivel kitűnő házőrzők és családi kedvencek. A rossz bánásmódot, az állandó bezártságot rosszul viselik, de nagyon ragaszkodnak a gazdához és a családhoz. Rendíthetetlenek, bátrak és hűségesek
– magyarázza Szabó István.
Dobos András állatorvos, egyetemi docens 1973 óta él kuvaszokkal. Édesapja elsősorban a házőrzés miatt választotta a fajtát, illetve tartása és méltóságot sugárzó megjelenése miatt. Volt idő, amikor húsz kuvaszuk is volt, rendszeresen vitték őket kiállításra. Ma Dobos András elsősorban a kutyák szemészeti műtétjével foglalkozik, a legegészségesebb szemű kutyafajtának tartja a kuvaszt.
A kuvaszkutya által őrzött területre feleslegesen nem lehet bemenni. Vagy a gazdájával lépünk be oda, vagy egyáltalán nem – mondja az állatorvos. – A kuvaszok ugyanis nem azért vannak, hogy idegenekkel barátkozzanak, hanem feladatukat végzik és őrzik gazdáikat. Nem divatkutyák, volt, van és lesz funkciójuk, mivel foglalkozást és feladatot igényelnek. Tudni kell irányítani, kezelni őket, de mindent megtesznek gazdáikért.
Borítókép: Ifj. Dobos András állatorvos a két fiatal kuvasz kutyájukkal (Fotó: Havran Zoltán)
