Január elején a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Nyíriben több birka is vélhetően farkastámadásnak esett áldozatául. Két juh elpusztult, több megsebesült. Ilyen esetben a Bükki Nemzeti Park szakemberei DNS-mintát vesznek a helyszínen, hogy bebizonyosodjon, tényleg farkas vitte-e véghez a vérengzést. Előfordul, hogy a vizsgálatok igazolják, a nem kellő felkészültséggel őrzött háziállatokat valóban farkastámadás érte, azonban a regisztrált esetek töredékét követi el igazolhatóan farkas.
Jönnek a farkasok
A Bükki Nemzeti Park 2004 óta követi nyomon a farkasok jelenlétét. Korábban csak egy-egy egyed tűnt fel a térségben, mára viszont bizonyítottan élnek itt kolóniák. Jelenleg a Bükkben egy-két családról, a Tarna-Lázbérc Tájvédelmi Körzet területén, a Hevesi-dombságban, a Mátrában és Nógrádban pedig további egy-egy családról tudni.
Sem a gazdák, sem a vadgazdálkodók nem örülnek a farkasok fokozódó jelenlétének, ugyanakkor a biodiverzitás miatt indokolt a nagyragadozó jelenléte. A szakemberek javasolják, hogy kerítésekkel, villanypásztorral, fény- és hangtechnikai eszközökkel, nagytestű pásztorkutyákkal védjék a tulajdonosok a háziállataikat. A több módszer kombinációja kisebb támadási esélyeket eredményez. Vadgazdálkodási oldaláról toleranciára, okszerű és megfelelő mennyiségű állományszabályozásra van szükség.
Szilágyi István állatkoordinátor évek óta fő feladatának tekinti a farkasok társadalommal való megismerését és elfogadtatását. A veresegyházi Medveotthonban kidolgozta a Predátor programot, amely kézhez szokott farkasokkal mutatja be, milyen a farkasok kölyökkorától fennálló kapcsolat. Ilyen esetben életre szóló bizalmi viszony alakulhat ki az ember és állat között.
Véleménye szerint a farkasok Észak-Magyarország erdeiben évek óta jelen vannak, a kolóniák visszatelepülése folyamatban van, ami jó hír, hiszen régebben őshonos állatként éltek hazánkban. A nyíri támadással kapcsolatban úgy véli, hogy a farkas ritkán támad egyedül. Akkor fordulhat elő, ha gyenge állatot talál, esetleg a most lévő párzási időszak zavarhatja meg a viselkedését. A tapasztalat, hogy az esetek túlnyomó részében kutyák okozzák a károkat. Néhány héttel a nyálmintavétel után kiderül, hogy kóborrá vált, vagy gazdás, szabadon lévő kutya volt a tettes – erről azonban ritkán esik hír
A farkasok alapesetben szervezetten, falkában, családban vadásznak. Ekkor valóban károkat okozhatnak, ezért védekezni kell ellenük. Fontos a megfelelő villanypásztor, a több kutya és az emberi jelenlét a támadás megelőzéséhez. Szilágyi István szerint a védekezés huszonnegyedik órájában vagyunk.
A nagyragadozók javítják az erdő génállományát: a gyenge elvész, az erős életben marad, ezt azonban ma nehéz elfogadni, mert az emberek antropomorfizálják a vadállatokat, így vadászellenesek. Sok téves elképzelés él a farkasokkal kapcsolatban. Az emberek egyik része isteníti, a másik gyűlöli, pedig minden állatnak helye van a természetben és az ökoszisztémában.
