A farkasokon bosszút állnának, az emberekre támadó medvéket azonban védik

Romániában és Franciaországban is évek óta komoly problémát jelent a medvék elszaporodása, az Európai Bizottság azonban nem sietett megoldást találni a helyzetre.

Torja, 2021. augusztus 22. Az emberek közelségéhez hozzászokott fiatal barna medve az erdélyi Kovászna megyében található Torja község közelében 2021. augusztus 21-én. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

Bár a farkasok jelenléte valódi veszélyforrás lehet, nem ezek az állatok az egyedüliek, amelyek komoly problémákat okoznak az Európai Unióban. Romániában évek óta vita tárgyát képezi a medvepopuláció nagy száma. A barnamedve ugyanis szintén védett faj az EU-ban, a legnagyobb számban azonban Romániában élnek, ahol már annyira elszaporodtak, hogy rendszeresen tűnnek fel a falvakban, városokban, támadnak háziállatokra és emberekre. 

Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője júliusban arról beszélt, 

egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a medvék Romániában túlszaporodtak, és ilyen körülmények között már nem indokolt fenntartani a szigorúan védett faj státusát, és szükséges lenne a kilövési kvóta bevezetése 

– számolt be róla a Maszol erdélyi hírportál.

A lap emlékeztet, az Európai Parlamentben a nagyvadakkal foglalkozó munkacsoport Vincze Lóránt kérésére kezdett a farkasok mellett a medvékkel is foglalkozni, és meg is szavaztak egy határozatot, amelyben az élőhelyvédelmi irányelv módosítását kérik az Európai Bizottságtól. Vincze Lóránt arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg Európa több országában van medvevadászat: Svédországban a háromezres medvepopuláció tíz százalékára, háromszáz egyedre van évente kilövési kvóta, Észtországban a hétszáz medve közül hatvanra lehet vadászni évente. Romániában nyolcezerre tehető a medvék száma.

Májusban Tánczos Barna, Románia akkori környezetvédelmi minisztere fogadta az Európai Parlament petíciós bizottságának küldöttségét, hogy tájékozódjanak a medvék helyzetéről. 

Az Agerpres hírügynökség által idézett tárcavezető üdvözölte, hogy végre jött valaki Brüsszelből a helyszínen tájékozódni a medvéket illetően. Mint mondta: felhívta a küldöttség figyelmét, hogy az Európában szigorúan védett fajnak számító medvét Romániában nem fenyegeti a kihalás veszélye, az állomány évről évre szaporodik, az együttélés pedig súlyos gondokat okoz az érintett közösségeknek. Rámutatott: 

a tetemes anyagi károk mellett az elmúlt öt-hat évben több mint 150 ember elleni támadás és 14 haláleset történt.

A bukaresti kormány akkori környezetvédelmi minisztere szerint egy faj megvédésének nem a szaporítás a célja, hanem a faj korlátozott területen, természetes élőhelyén történő megvédése. 

Az óvoda, az iskola, a panelház második emelete, a panzió nem a medve természetes élőhelye

− jelentette ki Tánczos Barna.

Hozzátette: számos európai országban okoznak gondot a nagyragadozók, ezért szeptember végén szakmai találkozót szerveznek a kérdés uniós kezeléséről.

Nem fogadhatunk el tanácsot olyan államoktól, amelyek száz éve kiirtották ezeket a fajokat, azoktól a barátainktól, akik évek óta nem hajlandók visszafogadni a Románia által felajánlott medvéket természetes élőhelyükre. Franciaországban, Németországban, Ausztriában nincs már medve, pedig ennek a fajnak van ott természetes élőhelye

− fogalmazott akkor Tánczos Barna.

Ráadásul nem csupán Romániában okoznak gondot az embereknek az egyre jobban elszaporodó medvék: a francia juhtenyésztők szövetsége felszólította az Európai Bizottságot, hogy javítson a medvepopulációk felmérésének gyakorlatán, és változtassa meg védettségi státusukat, mivel az országban a közelmúltban megugrottak a medvetámadások – hívta fel rá a figyelmet a Krónika Online hírportál az Euractiv cikkére hivatkozva. 

A francia gazdák érdekképviselete azt követően fújt riadót, hogy a Pireneusokban fekvő Ariège megyében, ahol a franciaországi medvék kilencven százaléka él, megnőtt a medvetámadások száma.

„A medvék számának növekedésével együtt jár a passzív védelmi eszközök (tűz, fények, kutyák) kitanulása, és a medvék a pásztorok jelenlétéhez is hozzászoktak. Már nem vagyunk képesek megvédeni a nyájainkat” – hangsúlyozta a pásztor, aki konkrét megoldásokat vár Európától és a francia kormánytól. 

Michèle Boudouin tenyésztő és az uniós törvényhozók, akik 2022. november végén állásfoglalást nyújtottak be a kérdésről az Európai Parlamentben, úgy vélik, hogy 

az Európai Bizottságnak jobban fel kell mérnie az európai medveállomány növekedésének gazdasági hatásait. 

Emellett fel kell mérnie a populációs tendenciákat, és határokon átnyúlóan fel kell térképeznie a helyzetet, hogy megfelelő javaslatokat tehessenek a medvék kezelésére. Az EU élőhelyvédelmi irányelvének 19. cikkelye ugyanis lehetővé teszi, hogy a populációk védettségi státusát megváltoztassák, „amint a kívánt természetvédelmi állapotot elérték”. 

A Krónika Online azonban rámutat, hogy az állásfoglalásról szóló szavazást megelőző vita során az Európai Bizottság igen szkeptikusan fogadta ezeket a kéréseket, rámutatva, hogy a nagyragadozók természetvédelmi helyzetét a legtöbb uniós országban még nem érték el.

Borítókép: Az emberek közelségéhez hozzászokott fiatal barna medve az erdélyi Kovászna megyében található Torja község közelében 2021. augusztus 21-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)