Míg 2016-ban hat magyar egyetem szerepelt csak a Times Higher Education (THE) rangsorán, addigra ma a számuk megduplázódott. Nagy sikerként értékelik, hogy mind a Semmelweis Egyetem (250-300), mind pedig az Óbudai Egyetem (601-800) javított kategórián belüli helyezésén. Az pedig külön öröm, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is felkerült a kiemelt egyetemek nemzetközi rangsorára. Phil Baty, a THE nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója az interjúban kiemelte:
A 2026-os világegyetemi rangsorban Magyarország jelentős előrelépést ért el. Az ország növelte képviseletét a rangsorban, és emellett javította átlagos rangsorolási pontszámát is – néhány figyelemre méltó mérföldkővel, amelyek elismerést vívtak ki a világon is.
Mint ismeretes, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter két héttel ezelőtt számolt be előadásában ezekről a sikerekről a THE eurázsiai egyetemi fókuszú konferenciáján az Azerbajdzsáni Bakuban. Phil Baty interjúját így zárta: „A közelgő szakrangsorokban is további sikereket jósolok a magyar egyetemeknek”.
Az eredmények mutatják a sikert
A megújult magyar felsőoktatás sikerét mutatják a nemzetközi rangsorokban elért eredmények. Hankó Balázs miniszter erről így nyilatkozott: „A Semmelweis Egyetem a világ harmincezer egyeteméből a legjobb egy százalékban található. A 272. hely azt is jelenti, hogy a Semmelweis a V4-es országokat tekintve a legjobb helyen áll.
A rangsor felső öt százalékában már tizenkét hazai egyetem vívott ki helyet magának, ezek között ráadásul hét vidéki egyetem van.
Az objektíven mérhető négy szakmai szempont alapján, amelyek az oktatási, kutatási kiválóság, ipari kapcsolatok és a nemzetköziesítés, a Semmelweis Egyetem már most is beférne a világ legjobb száz egyeteme közé. Fontos, hogy a most kiadott világranglistán négy hazai egyetem, azaz a Semmelweis mellett az Óbudai, az ELTE és a Debreceni Egyetem szerepel a legjobb ezerben”.
A 2021-ben indult egyetemi megújulási folyamat sikerét mutatja az is, hogy az elmúlt években a kiváló nemzetközi publikációk 48 százalékkal, az ipari innovációs bevételek 67 százalékkal emelkedtek, és a nemzetközi diákok száma is 20 százalékkal nőtt, meghaladva a 46 ezret. Mindezek ellenére vagy pontosan mindezek miatt a brüsszeli jogtalan támadások – az Erasmus+ egyetemi mobilitási programból, Horizon kutatási programból való kizárás – reputációs kárt okoznak a magyar egyetemeknek, ez pedig a jogtalanság mellett azért is sajnálatos, mert így az ilyen rangsorok reputációs pontjainál nem kapják meg a jogos értékelést a magyar egyetemek.
A cél az Egyetemek 2030 programban az, hogy Brüsszel szándékolt gáncsoskodásának ellenére legyen 2030-ra magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között, legyenek magyar egyetemek Európa legjobb száz egyeteme között.
A Tisza Párt megtorpedózná a Pannónia programot
Az Európai Bizottság mellett vagy általa vezérelten és a Tisza Párt is a magyar egyetemek és a magyar egyetemisták sikere ellen dolgozik.
Ennek legutóbbi bizonyítéka, hogy a Tisza Párt képviselője, Kollár Kinga a minap nyújtott be az Erasmus program kapcsán egy módosító javaslatot az Európai Parlamentnek. Ez a sikeres magyar egyetemisták nemzetközi tanulását támogató Pannónia program ellen szól, azzal, hogy a Pannóniára is kiterjesztené azt a kizárást, amellyel Brüsszel 2022 vége óta sújtja jogtalanul a magyar egyetemistákat, kutatókat az Erasmus és a Horizont kapcsán.
Ez nem meglepő, hiszen Kollár képviselő elhíresült mondata, vagyis a minél rosszabb a magyaroknak, annál jobb a Tiszának logika látszik érvényesülni itt is. A módosító javaslat egyben azt a brüsszeli akaratot is megerősítené, hogy a magyar egyetemi alapítványok kuratóriumaiból a rektorokat és az egyetemi professzorokat zárják ki, és Brüsszelből mondják meg, ki lehet rektor, illetve dékán a magyar egyetemeken, valamint NGO-k döntsenek a fenntartó testület tagjairól.
