Elbukott a brüsszeli karanténkísérlet, megváltoztatják a jövőt a modellváltó egyetemek

Harcolunk az igazunkért, egyetemeinket továbbfejlesztjük, ezért az elkövetkező években 1300 milliárd forintból indítunk egyetemfejlesztést: campusok, tudományos-innovációs parkok, kollégiumok és diákváros fog épülni – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a mai felsőoktatási évadnyitó konferencián. Mint a tárcavezető hangsúlyozta, a magyar felsőoktatási intézmények több száz helyet léptek előre az egyre erősödő nemzetközi versenyben, már a világ legjobb egy százalékában is található egyetemünk. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője beszámolt róla, hogy a magyar hallgatók alapvetően elégedettek a modellváltó egyetemekkel, de vannak még olyan részterületek, amelyek fejlesztésre szorulnak.

– A magyar felsőoktatás és a magyar egyetemek aranykorát éljük – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a mai felsőoktatási évadnyitó konferencián az Országházban. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy megújult huszonegy plusz egy egyetem, melyek jelentős lépést tettek a versenyképesség felé, ahogy az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények is erre vették az irányt. A megújulást az egyetemek kezdeményezték és a szenátusok támogatták, ezzel a magyar népesség kétharmada egyetért – tudatta.

Hankó Balázs (Fotó: MTI/Derencsényi István)

 

Óriási siker a modellváltás

A miniszter felidézte: a modellváltás célja az volt, hogy az egyetemeink helytálljanak a nemzetközi versenyben, valamint hogy tartsák itthon és vonzzák haza a legkiválóbb fiatalokat, akik a magyar nemzet társadalmi és gazdasági igényeit kielégíthetik. Ehhez versenyképes, rugalmas, de kiszámítható modellre volt szükség a megújult, teljesítményt ösztönző finanszírozás mellett, amely meghaladja a GDP két százalékát. A működési költségek támogatását háromszorosára növelték, így hatszázmilliárd forintnyi egyetemi fejlesztés valósult meg, az egyetemi vagyon pedig az egyetemeké lett. Mindezek eredményeképpen

a magyar felsőoktatási intézmények több száz helyet léptek előre az egyre erősödő nemzetközi versenyben: 12 egyetem a világ legjobb öt százalékába, három egyetem a legjobb kettő százalékba, egy intézmény pedig a top egy százalékba került.

Ezenkívül három éve több mint százezer diák iratkozott be a magyar egyetemekre, négyből hárman állami ösztöndíjjal kezdték meg tanulmányaikat, amit az állam 155 milliárd forinttal támogatott. A STEM területeken előrelépésre van szükség, de tízből hat hallgató már itt kezdi meg a tanulmányait, három év alatt 55 százalékkal emelkedett a számuk. A kiváló külföldi publikációk száma 48 százalékkal, a hazánkban tanuló külföldieké 20 százalékkal nőtt, nyolc egyetem pedig a térségben sokkal jobb hatásfokkal tartja meg a diplomásait, és feleződött a külföldön munkát vállalni akaró diákok száma. Magyarországnak nemzetközi szinten is versenyképes egyetemei vannak – mutatott rá a tárcavezető.

Brüsszel nem nevezheti ki a magyar egyetemek kuratóriumi tagjait

Hankó Balázs kiemelte: amikor az Európai Bizottság 200 ezer egyetemistát zárt ki az Erasmusból és 20 ezer kutatót a Horizon Europe programból, akkor harcolnunk kell az igazunkért, közösen az egyetemekkel. A Pannónia program sikerének köszönhetően a brüsszeli karanténkísérlet elbukott, hat egyetem pere van folyamatban, már a bírósági tárgyalásig is eljutottak.

A kormány minden olyan módosítást megtett, amely nem sérti a szuverenitásunkat, de azt senki ne kérje tőlünk, hogy a rektorainkat és az egyetemi professzorainkat kizárjuk a kuratóriumokból és nemzetközi NGO-k tegyenek javaslatot a kuratóriumi tagválasztásnál

– tette egyértelművé.

A tárcavezető jelezte, hogy hallgatnak a hallgatók szavára, amikor a Pannónia programban külföldön kiemelt ösztöndíjjal végzett tanulmányokat teljes kreditelismeréssel veszik figyelembe. Egy év alatt 8115 diák és oktató vett részt az ösztöndíjprogramban, 181-en az Egyesült Államokba, 118-an Japánba, 110-en pedig Kínába utaztak. Hasít a HU-rizon program is: 30 pályázat nyert 12 milliárd forintot, az Óbudai Egyetem a Stanfordi Egyetemmel, illetve a Szingapúri Egyetemmel a mesterséges intelligencia témakörében kutat, a Szegedi Egyetem pedig a Cambridge-i Egyetemmel a nanorészecskék hatását vizsgálja. Krausz Ferenc professzorral hazahívjuk a világ magyar vezető tudósait, és szólítjuk meg a legjobb külföldi kutatókat – sorolta.

A tárcavezető megemlékezett az idén 150 éve született Klebelsberg Kunóról, aki megerősítette a magyar kultúrát és egyetemeket, újjászervezte a közoktatást, és megértette, hogy mennyire fontos a test formálása is. Ezért száz évvel ezelőtt megalapította a Magyar Testnevelési Főiskolát, hazahívta a kiváló magyar kutatókat, például Szent-Györgyi Albertet, illetve nagy álma volt a lágymányosi kutatóközpont létrehozása.

Fejlesztések várhatók a következő években

A miniszter hozzátette, bár léptek előre, az infrastruktúrában még vannak hiányosságok, például a lakhatás, az oktatási rendszerek, illetve az ösztöndíjak terén.

– Magyar szívű, magyar lelkű oktatásra van szükség.

Harcolunk az igazunkért, egyetemeinket továbbfejlesztjük, ezért az elkövetkező években 1300 milliárd forintból indítunk egyetemfejlesztést: campusok, tudományos-innovációs parkok, kollégiumok és diákváros fog épülni.

– Olyan Kárpát-medencei magyar egyetemeket szeretnénk, amelyek a világ élére törnek. Hajrá, magyar egyetemek, hajrá, magyar egyetemisták! – fogalmazott Hankó Balázs.

Az egyetemi modellváltás hatása a gyógyszeriparéhoz mérhető

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője előadásban arról beszélt, hogy létrehozták az Egyetemkutató Intézetet, ami adatalapú módszerrel kutatja az egyetemek állapotát. A vezető a magyar modellváltást sikeresnek nevezte, mivel néhány év alatt meggyőző fejlődés látható minden területen.

A modellváltó egyetemek az országépítés részei, dinamika és frissesség jellemzi őket, az összeurópai versenyben is megállják a helyüket.

Bevételük 107 százalékkal emelkedett, ráadásul ez az emelkedés nem egyszeri, hanem állandó. Megduplázódott az eszközállományuk, folyamatos vagyongyarapodás figyelhető meg: a befektetett eszközök értéke 2021 és 2024 között 90 százalékkal nőtt. Ez a vagyon az egyetemeknél marad, ami az autonómiájukat erősíti – jelezte.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ezentúl a modellváltó intézmények innovációs bevétele a 2022-es 11 milliárd forintról 15 milliárd forintra növekedett 2024-ben, illetve 598 százalékkal emelkedett a bejelentett szellemi tulajdonok aránya. Immár minden egyes új szellemi terméket regisztrálnak, melyeknek a száma 2021-ben még csak 58 volt, de ez tavaly már 347-re emelkedett. A megújított egyetemek gazdasági szereplőként is sikeresek: 65 ezer munkatársuk van, ami nagyjából 128 ezer főt jelent a teljes foglakoztatási hatás szempontjából. A GDP-re a modellváltás közvetlen gazdasági hatása 1,65 százalék, ezenfelül 2,1 százalékra van közvetett hatása.

A megújított egyetemek gazdasági hatása jelentős, nagyjából a magyar gyógyszeriparéval vetekszik

– hasonlította össze.

Jó közösségi terek, kevés sport, elégedettség a kollégiumokkal

A hallgatók elégedettségét is megvizsgálták a vizsgaidőszakban idén júniusban. A Neptun-rendszerben leadott 14 780 válaszból a reprezentatív vizsgálat kimutatta:

a hallgatók 72 százaléka a közösségi terek állapotával volt a legelégedettebb, míg a sportszolgáltatással 49 százalékuk.

Utóbbin kívül az elektronikus tanulmányi rendszer működése váltotta ki a legnagyobb ellenérzést, amellyel csak 50 százalék volt kibékülve, 25 százalék szeretne fejlesztéseket. Az egyetemisták lakhatásáról kiderült, hogy a hallgatók negyede saját ingatlanban lakik, másik negyede a szülőkkel, harmadik negyede albérletben él, 17 százalékuk pedig kollégiumban. A kollégisták 73 százaléka elégedett volt a lakhelyével, a szülőknél és albérletben lakók között viszont tízezer főt regisztráltak, akik szeretnének kollégiumba költözni, ami nagy érdeklődést mutat a Diákváros-program iránt.

Az oktatás minőségét a hallgatók egy háromfokozatú skálán értékelték: 53 százalékuk szerint az egyetemi oktatás felkészíti őket a választott szakmájukra, ami további fejlődési lehetőséget rejt magában. Azt is kikutatták, hogy a hallgatók 32 százaléka tervezi a külföldi tanulást, ami lelkesítő adat, mert a külhoni szakemberek értékesebb munkavállalónak számítanak itthon.

Szintén az egyetemisták 32 százaléka érdeklődött a Pannónia program iránt, ami a kezdeményezés sikerét mutatja

– ismertette Mráz Ágoston Sámuel.

A hallgatók 78 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy jelentkeznének-e ugyanarra az egyetemre, ahol most tanulnak, és csupán 11 százalékuk volt kritikus, ami komoly elismerést jelent a modellváltó intézményeknek. Majdnem ugyanennyien, 76 százaléknyian fejezték ki, hogy ajánlanák az egyetemüket ismerősüknek.

– A megújított magyar egyetemekről olyan összkép alakult ki, hogy komoly eredményeket értek el. Egy bevételben, vagyonban és tudományos teljesítményben gyarapodó egyetemi ökoszisztémát látunk, ahol a hallgatók alapvetően elégedettek – foglalta össze a felmérés tanulságait a Nézőpont Intézet vezetője.

 

Folyamatosan javuló nemzetközi elismertség

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke arról beszélt, hogy az egyetemeknek jellemet kell formálni és biztos alapot adni a jövő generációinak a tudás átadása mellett. A magyar felsőoktatás erejét jól mutatja a 63 egyetem harmincezer oktatója, 320 ezer hallgatója, akik közül 43 ezren külföldiek.

A magyar egyetemek tovább erősítették nemzetközi elismertségüket, amit tükröznek a nemzetközi rangsorok. Ezekben

az SE a Times Higher Education Rankingben a legjobb 300, az ELTE a US News Rankingben a legjobb 500, a Szegedi Tudományegyetem a Shanghai Rankingsben a legjobb 500, a Debreceni Egyetem pedig a QS Ranking alapján a legjobb 600 egyetem között szerepel.

A szakterületi rangsorokban az SE a US News idei kimutatása szerint medikai orvostudományban a legjobb 180, a Shanghai Rankings szerint a gyógyszerész-tudományban a legjobb 100, szív- és érgyógyászatban pedig a világ legjobb 30 egyeteme között van. A magyar felsőoktatás a szakterületi rangsorokban is globális jól szerepel – szögezte le. Hozzátette, a top 100-ban két magyar egyetem van négy szakterülettel, a top 200-ban nyolc hazai egyetem 20 szakterülettel, a top 300-ban pedig 11 egyetemünk szerepel 48 szakterülettel. A legjobb egyetemeink ma már a világ legjobb 1–5 százalékában versenyeznek, ami óriási eredmény.

Merkely Béla és Hankó Balázs (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Merkely Bélának, az MRK új elnökeként az a célja, hogy erősödjön a magyar egyetemek közötti összefogás és növekedjen az intézmények nemzetközi elismertsége, amit be lehet mutatni itthon és a világban. Ehhez szükség van erős nemzetközi kapcsolatokra, nagyszabású közös projektekre, továbbá élénk hallgatói és oktatói mobilitásra, amire jó lehetőséget kínál a Pannónia-program. Megjegyezte, a SE-re immár 130 országból érkeznek hallgatók, idén az angol nyelvű képzésre öt-hatszoros volt a túljelentkezés. A nemzetközi láthatóság és elismertség eszköz ahhoz, hogy a hallgatók és az oktatók globális tudást szerezzenek, amivel itthon tovább emelhetik az oktatás és a tudomány színvonalát. A magyar egyetemek nemcsak nemzetközi büszkeséget jelentenek majd, hanem egyre erősebb eszközei lesznek a nemzetközi oktatás és innovációs világának – vélekedett az MRK elnöke.

A kormányzat partner a felsőoktatás erősítésében

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke Kapu Tibortól idézett, aki azt mondta: nincs lehetetlen. Az elnök ezt azzal toldotta meg, hogy csak rajtunk múlik, mi fog történni, és ez vonatkozik a magyar felsőoktatásra is. Az oktatás a globális versenypiac része, ezért a Mol részt vett a BCE versenyképessé tételében. Kiemelte:

az oktatás és a kutatás hazánkban autonómián alapul, az oktatóknak felelősséget kell vállalniuk a teljesítményükért, aki pedig nem teljesít, annak viselnie kell a következményeket.

Hazánkban a BCE volt az első modellváltó egyetem, és ez nem csupán alternatíva, hanem az a módszer, ahogyan a jövőt meg lehet változtatni.

Az eredmények is megjöttek hat év után, mivel elindult egy kiszámítható és fenntartható gazdálkodás, illetve fejlesztették az egyetem infrastruktúráját, jobb minőségű diákokkal és oktatókkal dolgoznak együtt. A versenyszférához igazították a béreket, valamint nemzetközivé tették az intézményt, az elsőéves hallgatók több mint háromnegyede angol nyelvű képzést választott, az alapszakok több mint háromnegyede, a mesterszakok 90 százaléka angolul is elérhető. Az elsőévesek 30, az oktatók 15 százaléka külföldről érkezik, az egyetem kétnyelvűvé vált. Megháromszorozódott a Corvinus nemzetközi publikációinak száma, két nemzetközi akkreditációjuk van.

Mindenkit arra bátorítok, hogy minél jobban vonják be az üzleti partnereiket a felsőoktatásba. Hiszek abban, hogy jó az, amit csinálunk, és hogy a felsőoktatást irányító kormányzat ebben partner. Segítsenek, hogy a társadalom olyan felsőoktatást kapjon, amilyet megérdemel

– kérte Hernádi Zsolt a konferencia résztvevőit.

Ternyák Csaba egri érsek, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nagykancellárja arról beszélt, hogy egyetemük célja, hogy a székváros és a magyar nemzet szellemi és lelki gazdagodását szolgálja, segítse a hallgatók személyiségének a kibontakozását, tehetségének fejlesztését, hozzájáruljon az általános műveltségi szint emeléséhez és az egyház tanítói küldetésének beteljesítéséhez. Az egyetem új karral és szakokkal bővült, miután visszakerült az egyház fenntartásába, a hallgatók száma pedig jelentősen megnövekedett. Az érsek különösen örvendetes fejleménynek nevezte, hogy a pedagógusképzés nagy lendületet kapott az elmúlt években, ez biztosítja Észak-Magyarországon a lelki és szellemi fejlődés katolikus bázisát.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Óbudai Egyetem)

További játékainkhoz kattintson ide!