Az Agerpres hírügynökség által idézett tárcavezető üdvözölte, hogy végre jött valaki Brüsszelből a helyszínen tájékozódni a medvék helyzetéről. Mint mondta: felhívta a küldöttség figyelmét, hogy az Európában szigorúan védett fajnak számító medvét Romániában nem fenyegeti a kihalás veszélye, az állomány évről évre szaporodik, az együttélés pedig súlyos gondokat okoz az érintett közösségeknek. Rámutatott:
a tetemes anyagi károk mellett az elmúlt öt-hat évben több mint 150 ember elleni támadás és 14 haláleset történt.
A bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere szerint egy faj megvédésének nem a szaporítás a célja, hanem a faj korlátozott területen, természetes élőhelyén történő megvédése.
Az óvoda, az iskola, a panelház második emelete, a panzió nem a medve természete élőhelye
− jelentette ki Tánczos Barna.
Hozzátette: számos európai országban okoznak gondot a nagyragadozók, ezért szeptember végén szakmai találkozót szerveznek a kérdés uniós kezeléséről.
Nem fogadhatunk el tanácsot olyan államoktól, amelyek száz éve kiirtották ezeket a fajokat, azoktól a barátainktól, akik évek óta nem hajlandók visszafogadni a Románia által felajánlott medvéket természetes élőhelyükre. Franciaországban, Németországban, Ausztriában nincs már medve, pedig ennek a fajnak van ott természetes élőhelye
− idézte az Agerpres a környezetvédelmi minisztert.
Romániában néhány hete bocsátották közvitára a medvetámadások megelőzéséről szóló, a civil szervezetek által élesen bírált miniszteri rendelet tervezetét, amely 426 példány megelőző kilövését engedélyezi. A tárca által korábban ismertetett felmérés szerint az országban 7500 és 8100 között lehet a vadon élő barna medvék száma.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye szerint kedden a Székelyföldön − a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdőn − is szembesítették az EP petíciós bizottságának küldöttségét a medvetámadások okozta gondokkal. A tényfeltáró utat kezdeményező Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a látogatás után tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón rámutatott: fontos, hogy képviselőtársai a terepen szembesülhettek azzal, milyen tragédiákhoz, veszteségekhez és károkhoz vezethet az a szemlélet, amely a medvék érdekeit az emberéletek elé helyezi.
Hozzátette: a Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei tanácselnökök 2019-ben benyújtott petíciója óta eltelt időben, az RMDSZ kormányra kerülése óta a környezetvédelmi minisztérium megtette az első lépéseket a helyzet rendezése érdekében, de nagyon fontos, hogy Brüsszelben az Európai Parlament is támogassa ezeket az intézkedéseket.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Agerpres beszámolója szerint a sajtóértekezleten kijelentette: az Európai Unió barnamedve-állományának kétharmada Romániában, a romániai medvék kétharmada pedig a Kárpátok négy megyéjében, Hargitán, Kovásznán, Marosban és Brassóban él.
Rámutatott: a petíció előterjesztői azt kérték, hogy − a gyorsbeavatkozási kvóta mellett − Románia is térhessen vissza a 2016 előtti prevenciós kilövési kvóta gyakorlatához, ahogyan ez más jelentős medveállománnyal rendelkező uniós országokban, például Szlovéniában, Horvátországban, Svédországban vagy Finnországban működik, ahol évente a barnamedve-populáció 10-12 százalékának megfelelő intervenciós kvótát hagynak jóvá.
Május 15. és 18. között a küldöttség nyolc tagja tartózkodik Romániában, hogy kormánytisztviselőkkel, helyi lakosokkal, civil szervezetekkel és környezetvédelmi szakértőkkel tárgyaljon, illetve a helyszínen tájékozódjon két romániai petíció által felvetett kérdéskörről, a barnamedve-populációról és az illegális fakitermelésről. A küldöttség szerdán a moldvai Suceava megyébe látogat.
Borítókép: Az emberek közelségéhez hozzászokott fiatal barna medve az erdélyi Kovászna megyében található Torja község közelében 2021. augusztus 21-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)
