Országos probléma a medvekérdés a szomszédban

Romániában már régen nem a vadgazdálkodók, a vadászok, valamint a környezetvédő civil szervezetek közötti véleménykülönbség az elsődleges téma, a medvekérdés országos problémává vált. A megelőző célzatú állományritkítás ennek ellenére várat magára, most éppen az akadémia környezetvédelmi bizottsága akadályozza.

medve Fotó: Havran Zoltán

Hiába írta alá röviddel távozása előtt Románia leköszönő környezetvédelmi tárcavezetője, Tánczos Barna azt a dokumentumot, amely lehetővé tette volna, hogy megelőzési céllal évente 426 medvét kilőjenek, a rendeletet utódja, Mircea Fechet nem léptette életbe. Az indok: a Román Tudományos Akadémia környezetvédelmi bizottsága indokolatlannak nyilvánította a ritkítást. Az ügyben eddig „láthatatlan” grémiumra való hivatkozás azonban nem több álcánál, holott a 426-os szám még az Európai Unió tagállamai­ban általánosnak mondható tíz százalékot sem éri el, ebben az arányban szabályozzák ugyanis vadászati eszközökkel a medveállományt. Svédországban például a háromezresre becsült populációból évente háromszáz egyedet lőnek ki, Észtországban hétszáz medvéből hatvanat. Ehhez képest Romániában 7-8000 egyedre becsülik a medveállományt. A háromszéki erdőkben és településeken barangoló medvék számát pillanatnyilag 2183-ra taksálják, az általuk 2023-ban okozott, bejelentett károk száma nemrég meghaladta a százat.

Az 1989-es fordulatkor óriási vadbőség volt Romániában, érdekes módon azonban medvéből talán annyi egyed sem volt, mint napjainkban

– érzékeltette a helyzetet a Magyar Nemzetnek Sárkány Árpád, a Romániai Vadgazdálkodók Országos Szövetségének elnöke, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke. 

– Mindez elsősorban az élőhelyváltozással magyarázható. A medvék példányszámát mostanában felfutó dinamika jellemzi, függetlenül attól, hogy a zöldszervezetek rendszerint megkérdőjelezik a medvebecslési adatokat. Az uniós csatlakozáskor Románia vállalta a honos nagyragadozók, a medve, a farkas, a hiúz, továbbá a vadmacska fokozott védelmét. A medvék tekintetében négyezer egyed szigorú megóvására vállalt garanciát, miután a Brassóban működő Erdészeti és Vadászati Kutatóintézet felmérései azt mutatták, hogy a romániai erdők optimális medveeltartó képessége e szám körül mozog.
Vincze Lóránt EU-képviselő szerint egyértelmű, hogy az unió által harminc évvel ezelőtt elfogadott élőhelyirányelv mára idejétmúlt, a barna medve immár nem számít veszélyeztetett fajnak Romániában. Az Európai Parlament nagyragadozók munkacsoportjának tagjaként az erdélyi képviselő kezdeményezte a medvékről szóló diskurzust– addig a farkasok jelentették a témát –, az EP 2023-ban el is fogadott egy határozatot a témakörben, az Európai Bizottság azonban egyelőre hárítja a felelősséget. Vincze szorgalmazására a petíciós bizottság tagjai nemrég el is látogattak a medve­probléma elsődleges „otthonába”, Székelyföldre. Ősszel várhatóan elkészül a jelentés, amely konkrét javaslatokat is tartalmaz.

Tény azonban, hogy 2016 óta a keleti szomszédnál semmilyen beavatkozás nem történt a megnövekedett medvepopuláció egyensúlyának visszaállítására. Az ebben a hétéves perió­dusban tevékenykedő hat környezetvédelmi miniszter közül senki nem talált megoldást a folyamatosan növekvő populációs többlet kezelésére. A Dacian Ciolos-féle ideiglenes szakértői kormány idején 2016-ban Cristiana Pasca-Palmer – akinek egy amerikai NATO-tábornok a férje – környezetvédelmi miniszter a zöldszervezetek nyomására egyetlen rendelettel betiltotta a medvevadászatot, azóta egyetlen utódjának sem sikerült politikai veszteségek nélkül visszavonnia vagy észszerűsítenie azt a rendeletet.

Az utóbbi évek medvetámadásai, a nagyvadak okozta károk mára tűrhetetlen helyzetet teremtettek, sürgős lépésekre lenne szükség. A szakemberek szerint ökológiai katasztrófa felé halad az ország, mindenekelőtt azonban a fejlemények az emberi élet minőségét változtatták meg: a megnövekedett medvepopuláció egyedeinek egyre nagyobb részét immár nem a természetes élőhelynek, hanem az embereknek kell eltartaniuk. A mezőgazdászok, állattenyésztők, méhészek rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, de a turizmusban dolgozók, a vidéki vendégfogadással foglalkozók is megsínylik ezt az állapotot. 

A medvéktől való félelem miatt jelentősen csökkent például a látogatók száma a Transzfogarasi út környékén, aminek következtében néhány panziót be is zártak. Eltűnőfélben vannak olyan közkedvelt tevékenységek, mint a túrázás, drasztikusan csökkent a hegyekben, erdőkben kirándulók, kerékpározók száma.

A rendszeres medvetámadások ­miatt a juhászok, az állattartók egyre nehezebben találnak embereket, akik egy nyáron át a hegyen maradnak őrizni a nyájat, emiatt az állatállomány is mérhető módon csökkent. Ami viszont még ennél is ijesztőbb: immár rendszeresek az emberek elleni támadások, még ha a múlt héten rendezett tusnádfürdői szabadegyetem látogatói nem is kényszerültek ezzel szembesülni. Az eddigi megközelítésekből ugyanis hiányzik a legfontosabb, az alkotmány által is rögzített kötelesség: az ember, az emberi élet elsődlegessége iránti felelősség.

Borítókép: Romániában 7-8000 egyedre becsülik a medveállományt (Fotó: Havran Zoltán)