Az HBO a minőségi sorozatok pionírjának számít, és így nagy szerepe volt abban, hogy a tévés produkciókat egyre gyakrabban emlegetik egy mondatban a mozifilmekkel, sőt ma már nem a tévésnek kell felérnie a hollywoodi nagyjátékfilmekhez, hanem épp fordítva. A legizgalmasabb történetmesélést már azelőtt sem a nagy vásznon volt érdemes keresni, hogy kosztümös szuperhősök hódították volna meg a fősodort. Mára az HBO sokat veszített jelentőségéből a Netflix és streaminges riválisainak térhódításával, talán az utolsó igazán nagy dobásuk a True Detective első évada volt 2014-ben.
A Woody Harrelson, és a szereplésével gyorsan mémmé vált Matthew McConaughey nevével fémjelzett műsor első látásra egy szokványos, habár nagyon jól megcsinált sorozatgyilkosos bűnügyi történet némi Twin Peaks-féle misztikummal, de egyvalamiben egészen biztosan nem múlták felül soha. A fő attrakció McConaughey karaktere, Rust Cohle személyisége és nézetei. Nic Pizzolatto vezető író és Cary Joji Fukunaga rendező úgy gondolták, ha már egy kiégett nyomozót tesznek meg főhősnek, akkor nem fogják vissza magukat, és megalkották a filmtörténet talán legkiábrándultabb figuráját. Egy bölcsész hippi, aki valahogy a nyomozók közé keveredett: mint magáról mondja, filozófiai értelemben pesszimista, ami annyit tesz, hogy nem igazán jó a bulikban. Elrajzolt karakter, de mégsem válik önmaga paródiájává, mivel eleve iróniával formálják meg: néha csak megpróbálja kikészíteni tökéletesen átlagos és konformista társát.
