Egy borverseny előkészületeit már hónapokkal korábban elkezdik a szervezők, hogy a lehető leghitelesebb listával álljanak a bírálók elé, biztosítsák a természetes megvilágítású, illatmentes helyiséget, a szakavatott személyzetet, az italok megfelelő sorrendjét, a megfelelő hőmérsékletet és a legjobb borokból való válogatást. A bírálat célja a legjobbak megtalálása és kiválasztása, amelyek a szakmai ajánlások alapján a borászok által beküldött borokból összeálló mezőnyből kiemelkednek. A kóstolási tapasztalat nélkülözhetetlen, nem lehet könyvből megtanulni a helyes értékelést. A jó és a nem jó, illetve a szeretem és a nem szeretem kategóriák nem megfelelők, objektív, szakmai alapokon nyugvó és védhető értékelésre van szükség. A hivatásos borbírálók ismerik a szőlőtermesztési sajátosságokat és komplexen látják a borkészítést.
Borverseny a Balatonnál
Ma a világ legtöbb borszakértője és borversenye a százpontos rendszerre támaszkodik, amelynek atyja az amerikai Robert M. Parker Jr. Így összehasonlíthatóvá válnak az egyes bírálók által osztott pontok. A rangosabb hazai és nemzetközi versenyek a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet ajánlását használják, amely szerint a nevezett borok legfeljebb harminc százaléka kaphat arany-, ezüst- vagy bronzérmet.
Az országos és nemzetközi versenyeken kívül a különböző borrégiókban is tartanak versenyeket. A Balatoni Borok Versenyének idén a rádpusztai Gasztro Élménybirtok adott otthont. Huszonegyedik alkalommal rendezte meg a Balatoni Szövetség a versenyt, amelyen a balatoni borrégió mind a hat borvidéke képviseltette magát (Badacsony, Nagy-Somló, Zala, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak).
Hat bizottság végezte elektronikusan a bírálatot, és egy külön zsűri is kóstolta a legjobb borokat. 43 termelő jelentkezett 204 mintával (139 fehér, 33 vörös, 17 rozé, tíz pezsgő és öt gyöngyöző bor), ezek közük választották ki a Balaton borait kategóriánként.
Fabacsovicsné Kovács Krisztina, a Balatoni Szövetség titkára, a verseny főszervezője szerint a nevezett borok színvonalát garantálja, hogy azoknak adott évben már egy területi versenyről arany vagy ezüst minősítést kell szerezniük. Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE intézetvezetője, a bírálóbizottság elnöke azt teszi hozzá, hogy a versenyen a besorolás függ a tételektől és hogy hány minta érkezik. Figyelni kell az évjáratot, a borkategóriát (fehér, rozé, vörös, habzó/gyöngyöző vagy desszertbor) és a cukortartalmat (száraz, félszáraz, félédes vagy édes). Mindezeknek megfelelően kell a besorolást elvégezni. Egy bíráló egy bírálat során egyszerre maximum 30-35 tételt tud objektíven, hitelesen, minőségileg jól elbírálni. A nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott százpontos bírálati rendszerrel dolgoznak.
Mindig megnézzük, milyen a bor megjelenése, külleme, tisztasága, színe és illata – avat be Nyitrainé Sárdy Diána. – Az illatán belül az intenzitását figyeljük, mennyire fajtakarakteres, van-e benne valami idegen, és csak utána kóstoljuk meg. Ekkor tudjuk megállapítani, mennyire testes, milyen az utóíze, milyen a savkaraktere. Az ízében is kategóriájában elemezzük a bort. Utána adunk egy összbenyomást, hogy mennyire harmonikus, a megjelenés, az illat és az íz mennyire van egyben, így jön ki az összpontszám. Száz pontot nagyon ritkán ér el valaki. Aranyérmes borok 87 pont felett vannak, nagy aranyat 92 ponttól adunk. A bizottságunk olaszrizling kategóriában 35 borból öt aranyérmet osztott. A kategóriát csak sejtettük, a vakkóstoláson ugyanis csak a bor minőségét erősen befolyásoló évjáratot ismerjük, illetve hogy száraz, félszáraz vagy édes.
A balatoni hat borvidéket tömörítő borrégió földrajzilag összefügg, jól működnek együtt, hasonló céljaik, kihívásaik és adottságaik vannak. Az egyik borbíráló Borbély Tamás bortermelő. Családja szakmaválasztását a badacsonyi táj, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete határozta meg a kezdetektől. A Borbély Családi Pincészetet a többgenerációs szőlőtermesztésre és borkészítésre épülve, apáról fiúra szállva alapították újjá 1996-ban. A 23 hektáros családi birtokon a vidékre jellemző szőlőfajtákkal, kiemelkedő dűlőkkel, modern és tradicionális technológiák segítségével termelnek borokat a frissebb stílusútól az egyedi, minerális ízvilágúig. A pincészetben a modern technológia alkalmazása mellett ragaszkodnak a hagyományokhoz, így a borok ászokhordós érlelés után kerülnek palackba. Elsősorban a helyi fajtákkal dolgoznak, amelyekből a mindennapok borain túl termőhelyhangsúlyos, hordós válogatásokat is készítenek. Ennek is köszönhető, hogy Borbély Tamás az év bortermelője volt 2020-ban.
Nagyon megtisztelő cím, hatalmas öröm volt a díj. A Badacsony borvidékről én voltam az első, aki kiérdemelte. Ez visszajelzés, hogy jó úton jár a márka, amit a szüleim indítottak el, és régóta közösen dolgozunk benne. A díj negyven év gyümölcse, de kihívás is, mert tartani kell a magas minőséget. Mindig kísérletezünk, de minden évjáratból ki kell hozni a maximumot. A piac elvárja. Meg kell találni, hogy melyik terület mire jó
– mondja Borbély Tamás.
A termelő szerint a mostani balatoni régiós versenyben a fehér boros mezőny volt nagyon erős. A jobbnál jobb borokon érződik a tudatos szakmai fejlődés.
Az lenne a cél, hogy a tónál balatoni borokkal lehessen először találkozni az éttermekben és a gasztronómiai rendezvényeken. A versenyek rendezése a borvidéken belül és kívül, illetve nemzetközi szinten is hasznos a marketing szempontjából. A borkészítők itt látják, hogyan változik az ízlés, a fogyasztók mit szeretnek, mik az új tendenciák, így lehet a technológiával kísérletezni.
A vásárlók többsége szívesebben választja azokat a borokat, amelyek sikert értek el. A termelőknek pedig kell a visszajelzés a szakmai grémium részéről, hogy az adott évjárat, a stílus, az elképzelés jó irányt mutatott.
