A tömegek az érdekeiket védőkhöz csatlakoznak

A Házban Bethlen István miniszterelnök elmondja: itt él közöttünk a forradalmi szellem, és vannak külső erők, amelyek újból lángra lobbantanák. A kormánypárt értekezletén pedig arról beszél: vannak olyan közéleti szereplők, akik nem tudnak belenyugodni, hogy az ország élén erős többség áll, amely a nemzet érdekeit nézi. II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából országos ünnepségek kezdődnek. Megnyitja kapuit a budapesti Corvin Áruház, amit vállalkozó szellemű emberek európai alkotásaként jellemeznek.

Lezárják a frankhamisítási ügy vitáját a T. Házban, elfogadva a többségi jelentést, amely a kormányt felmenti a politikai felelősség alól ― számol be róla a Pesti Hírlap március 24-én. „Az ülés lefolyása nagyon izgalmas volt. Három miniszter is beszélt, Pesthy Pál igazságügy-miniszter a bíróság, Rakovszky Iván belügyminiszter a nyomozóhatóságok szempontjából világította meg a kérdést, s végül gróf Bethlen István miniszterelnök számolt be genfi útjáról és válaszolt a frankvita szónokainak, elsősorban gróf Apponyi Albertnek. A miniszteri beszédek természetesen heves ellenzéki közbeszólások között hangzottak el.” Mint a kormányfő kifejti: a társadalmi bajok igazi fészke a trianoni diktátumban keresendő, hiszen „a trianoni béke és annak összes konzekvenciája az a mérhetetlen szenvedés, kétségbeesés, amellyel a nemzeti társadalom széles rétegeit a trianoni béke eltöltötte. Százával és ezrével vannak magyar állampolgárok, akik vagyonukat elvesztették nem is a békekötés, hanem annak helytelen és megtűrt végrehajtása során. Az, hogy a trianoni béke után ezrével vesztették el az emberek a kenyerüket, olyanok, akik ezelőtt könnyen meg tudtak élni, az ennek következtében beállott társadalmi süllyedés: ez ennek a betegségnek a valódi fészke, amelyhez hozzá kell nyúlni tudni, s amelyet ki kell tudni küszöbölni, hogy ezek a bajok megszűnjenek.” Egy másik elemet is megnevez, mint ami hátráltatja a konszolidáció kiteljesedését.

 „A másik körülmény a forradalmi és ellenforradalmi szellemek folytonos küzdelme ebben az országban. (Nagy zaj a baloldalon.) Ez a küzdelem ma is megmérgezi politikai harcainkat.” Azt kéri, ne nevessenek a képviselők azon, „hogy igenis forradalmi szellem van és lappang most is ebben az országban. Aki ezt tagadja, az nem a gyógyulást akarja, hanem az egyik vagy másik szellemnek az uralomra jutását. […]  Ne tagadjuk, hogy itt él közöttünk ez a forradalmi szellem és hogy kívülről erők vannak, amelyek arra törekszenek, hogy ezt a forradalmi szellemet újból lángra lobbantsák.” 

Hozzáteszi: „De nem szabad tagadni a másikat sem, mert az ellenforradalom szelleme volt az, amely szervezte annak idején a titkos társaságokat. Kalandos akciókat készített elő, hazafias köpenyben bűncselekményeket hajtott végre és időről időre a magyar társadalmat terroreszközökkel meg akarta félemlíteni.” Hangsúlyozza, hogy ennek a mentalitásnak a kiirtásához „a rendőri és bírói eszközök nem elegendők. […] Az igazi remedium (gyógymód ― a szerző) a gazdasági konszolidáció, a fegyelem és a tekintélyek helyreállítása az egész vonalon.” 

Bethlen István az Egységes Párt értekezletén arról szól a március 24-i Pesti Napló szerint, hogy a frankhamisítási botrány kirobbanása óta sokan mögéjük álltak, széles tömegek nyilatkoztak meg mellettük. „Ez félre nem ismerhető jele annak, hogy az igazság melyik oldalon van, mert a nagy tömegek ösztönszerűen oda szoktak csatlakozni, ahol érzik, hogy az igazi érdekeiket képviselik.” Figyelmeztet azonban: 

A magyar közéletben vannak olyan tényezők, amelyek nem tudnak belenyugodni abba, hogy az ország élén egy olyan erős többség álljon, amely félretéve minden egyéb érdeket, ne nézzen egyebet, mint ennek az országnak a valódi érdekeit.

A miniszterelnök meg van győződve arról, hogy a támadások folytatódni fognak. 

Rákóczi fejedelem jubileumának programjairól ad hírt a Budapesti Hírlap március 25-én. Közlik: II. Rákóczi Ferenc születésének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából rendezendő országos ünnepségekre nagyban készülődnek a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok. Az ünnepet előkészítő nagybizottsághoz a vármegyéktől és városoktól napról napra újabb csatlakozásokról szóló bejelentések érkeznek. A kormány tagjai közül Csáky Károly gróf honvédelmi és Pesthy Pál dr. igazságügy-miniszter bejelentették, hogy az ünnepségen tisztikarukkal együtt részt vesznek és szívesen vállalják a védői tisztséget.” A budavári Nagyboldogasszony-templomban tartják az ünnepi nagymisét szombaton, majd 28-án rendezik a pesti Vigadóban az országos Rákóczi-emlékünnepet. 

Forrás: Wikipédia/Thaler Tamás

Arról tájékoztatnak: 

A budapesti Rákócziánum, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazaszállításakor, 1907-ben vette fel a nevét, ugyanakkor elhatározta, hogy a nagy szabadsághős emlékére az intézettel kapcsolatban Rákóczi-kápolnát fog emelni. A tervezett kápolna helyett díszes templom épült a II. kerületben, a Keleti Károly utcában lévő intézet mellett.

Most a születési évfordulóra emléktáblát helyeznek el rajta „II. Rákóczi Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából épült 1926-ban.” 

A budapesti Corvin Áruház kapunyitásáról a Pesti Hírlap március 24-én azt írja: „Kedden délután a Blaha Lujza téren egymás után érkeztek az autók és fogatok az egykori Kasselik telken épült Corvin Áruház ünnepélyes megnyitójára. 

A hatalmas áruház homlokzatán zászlókat lenget a tavaszi szél, most először gyulladtak ki a nagy transzparensek, amelyek új színt, mozgalmat és elevenséget fognak belevinni a magyar főváros életébe. A kapuban díszruhás rendőrök, feketébe öltözött urak, az új áruház igazgatói fogadják az érkezőket. Bent, a földszinten az emeletek korlátjainál nagy a sürgés-forgás, minden ragyog, az ajtókilincstől a fényt sugárzó hatalmas csillárokig valami ünnepélyesség ül minden arcon, hiszen néhány év óta annyira leszoktunk már arról, hogy valami újat, európait alkotnak vállalkozó szellemű emberek Budapesten.”

Megérkezik báró Wimmersperg Frigyes kereskedelemügyi államtitkár, akit a Hitelbank vezérigazgatója, Szcitovszky Tibor és az áruház német igazgatói, Max Lewin és Philip Lewin fogadnak. „Rövid üdvözlő szavak után a kereskedelemügyi államtitkár az igazgatók kalauzolása mellett megtekintette az áruházat. Vele tartottak a megnyitón megjelent előkelőségek, akik között ott láttuk gróf Majláth Józsefet és Kertész K. Róbert államtitkárt. A megnyitó közönsége érdeklődéssel járta végig az áruház különböző osztályait, ahol a felhalmozott finom áruk csábítóan várják vevőiket. A körséta után az igazgatóság a második emeleti artisztikus büféhelyiségben frissítőkkel vendégelte meg a megnyitó közönségét.”

Borítókép: A Corvin Áruház 1935-ben (Forrás: Mkvm.hu)