Kétezertíz előtt az iskolák fenntartói támogatásai között hatalmas különbségek alakultak ki. Ennek oka, hogy a fenntartó önkormányzatok anyagi helyzete eltért egymástól. A nagyobb településeken, ahol jelentős iparűzési bevételekkel gyarapodott az önkormányzat, az egyes intézmények kivételezett helyzetbe kerülhettek.
E folyamat következménye volt, hogy a hátrányos helyzetű települések és gyermekek még jobban leszakadtak, a különbségek nőttek. Az oktató-nevelő munkából hiányzott a hazafias nevelés, a nemzetben való gondolkodás elmélyítése. A korszerűtlenül összeállított, lexikális tudásra építő tananyag nem haladt a korral, átalakításra szorult. Nem volt jövőképük a tanároknak, hiányzott a kialakított karrierpálya. A szakképzés hatékonysága nagyon alacsony szinten állt.
Új keretek az oktatásban
Mindezeken változtatni kellett, és az alapoktól, azaz az óvodai ellátástól kellett a folyamatot elkezdeni. 2015. szeptember 1-jétől vezették be Magyarországon – napi négy órában – hároméves kortól az óvodakötelezettséget. Az óvodában elhelyezett gyermekek aránya az érintett (három-négy éves) korosztályokban az intézkedés hatására növekedett. Míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százaléka nyert óvodai elhelyezést, arányuk 2017-ben tíz százalékkal 84 százalékra nőtt. A négyéves gyermekek óvodai részvétele is növekedett: a 2010-es 93 százalékról 2017-re 95 százalékra nőtt.
Az óvodai férőhelyek száma több mint 16 ezer férőhellyel bővült a 2009/2010 tanév óta. Amíg a 2009/2010-es tanévben 363 ezer óvodai férőhely volt, addigra ez a 2017/2018-as tanévre már 379 ezerre változott. Ezekkel párhuzamosan 600-zal több gyerekcsoport működik és 1500-zal több pedagógus dolgozik az óvodákban 2010-hez képest.
Mindezekkel párhuzamosan a kormány iskolafejlesztési programot indított. A köznevelés új alapokra helyezésével – Klik létrehozásával és az új NAT bevezetésével – a cél a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a hatékonyabb gazdálkodás, a korszerűbb tudásanyag oktatása és elsajátítása lett, amely egyben tankönyvreformot is jelentett.
Létrehozták a Klebelsberg Központot, amely alatt egyesítették az összes korábban döntően önkormányzati kézben lévő iskolát. Egységesítették a bértáblát, amivel szintén csökkentek a különbségek az iskolák között, s elsősorban kiszámítható és ezáltal tervezhető jövőképet kaptak a tanárok az életpályamodellen keresztül. Olcsóbbá váltak a beszerzések az iskolák számára. Bevezették az egész napos iskolát, amivel szintén a hátrányos helyzetű gyermekek és családok számára teremtették meg a lehetőséget hátrányaik fokozatos kiegyenlítésére.
Több párhuzamos program szolgálja az oktatási infrastruktúra fejlesztését. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programban – tanterem-, tornaterem-, tanuszodaprogram – 158 projektről született döntés, a beruházások tervezett bekerülési költsége mintegy 52 milliárd forint. Ebből összesen 51 tanuszoda, 47 tornaterem, 44 tanterem, 15 komplex iskolafejlesztés valósul meg. Az iskolafejlesztési programban 125 milliárd forint áll rendelkezésre az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, ebből jelenleg 567 fejlesztési projekt van folyamatban. A Modern Városok Programban 11 iskolafejlesztési projekt valósul meg 49 milliárd forint értékben, valamint 21 milliárd forintból 67 helyszínen zajlanak energetikai fejlesztések.
A Határtalanul! program 2013-ban indult azzal a céllal, hogy minden magyarországi iskola tanulói az állam támogatásával osztálykirándulásokon vegyenek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, s így személyes tapasztalásokat szerezzenek a külhoni magyarságról. 2018 év végéig több mint 250 ezer diák vett részt a programban. 2013-ban 364 millió forintot fordított a kormány erre a célra, amiből 12 ezer tanuló utazását támogatta. 2018-ban 4,2 milliárd forintból 67 ezer diák utazhatott. 2019-ben már 5,66 milliárd forint lesz erre a célra. A program bővítését tervezik úgy, hogy az a külhonba utazó magyarországi diákok utazásának támogatása mellett a külhoni magyar diákok anyaországi látogatásával is kiegészülhessen.
Kétezertizennyolcban nyári vándortáborokban összesen több mint 7000 gyermek és közel 1100 pedagógus vett részt, ami 40 ezer vendégéjszakát jelent. Ezek a táborok nem szociális alapon működnek, de így is jelentősen támogatja őket az állam. 2018-ban 800 millió forintot fordítottak ezekre a táborokra.
Összességében elmondható, hogy a közoktatási ráfordítások egyértelműen növekedtek. 2019-ben a költségvetésben 606 milliárd forinttal több jut a közoktatásra, mint a balliberális kormány által utoljára benyújtott 2010-es költségvetésben. Magyarországon a GDP 5,2 százalékát fordítják a közoktatás finanszírozására, míg ez az arány az EU-ban csupán 4,9 százalék.
A bővülő foglalkoztatottság fenntarthatóságát, a teljes foglalkoztatottság elérését a szakképzési rendszer átalakításával kívánta a kormány elérni. Az átalakítás célja, hogy a piaci elvárásoknak megfelelő végzettségű és számú szakember álljon rendelkezésre, akik könnyen és azonnal el tudnak helyezkedni. 2015-től a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerültek az állami szakképző intézmények. Jelenleg 44 állami szakképzési centrumba tömörül 381 állami tagintézmény. A 2017/2018-as tanévben több mint 303 ezer diák részesült szakképzési oktatásban.
A szakképzési centrumokba integrált tagintézményi modell bevált, a gazdaság igényei szerinti közvetlen beavatkozások – új szakmák indítása, térségi kapcsolatok kialakítása a gazdaság szereplőivel – a korábbinál rövidebb határidővel valósíthatóak meg.
Mindezek elősegítésére jöttek létre az ágazati képző központok, amelyek gazdálkodói kezdeményezés, gazdálkodói összefogás alapján lettek kialakítva. Ezek vagy önálló képzési kapacitással rendelkező, vagy olyan képzési platformot tudnak megteremteni, melyben gazdálkodók meglévő műhelyei, esetleges szabad kapacitásai gyakorlati képzőhellyé válhatnak. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben 2017 őszétől megnyílt a lehetőség a nagyvállalatok beszállítóinak dolgozói számára a támogatott belső képzésre.
A XXI. századi ipari-technológiai fejlődés sebessége folyamatosan új és újabb kihívások elé állítják a létrejött magyar szakképzési rendszert, ezért 2018-ban ágazati készségtanácsok kezdték meg működésüket. Az elmúlt évtizedek hazai rossz és külföldi jó tapasztalatai vezettek oda, hogy a 18 ágazati készségtanácsban – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával – munkájukat megkezdő gazdasági szereplők, közel 300 vállalat feladata, hogy a három–öt év múlva szükséges munkakörök kompetenciatérképét meghatározza. Ők azok, akik a szükséges új tartalmak beépülését garantálják a képzésekbe, s javaslatot tehetnek az OKJ módosítására, képzési tartalmak korszerűsítésére.
A közoktatás és a szakképzés kereteinek újragondolásán túl a kormány célja versenyképes, korszerű és finanszírozható felsőoktatás megteremtése: olyan felsőoktatást akar kialakítani, amely piacképes tudást biztosít, megfelel a gazdaság szereplőinek, az állam igényeinek.
A kormánynak egyszerre kellett szem előtt tartani a nemzetgazdaság kulcságazatainak igényeit és a területi gazdasági érdekeket. A felsőoktatás átalakításának megkezdésével – elsősorban a kancellári rendszer kiépítésével – átlátható, hatékony és fenntartható működőképes pénzügyi rendszer kialakítása történt meg. A bevezetett duális képzés pedig elindította a tartalmi átalakítást.
Korábban a felsőoktatási intézmények gyakran pazarlóan bántak gazdasági erőforrásaikkal, az állam nem tudta ellenőrizni, hogy mire mennek el a kiadásaik. Emellett a felsőoktatás nem tudott megfelelni a piaci körülményeknek.
Mindezek miatt a kormányzat mint tulajdonos által odaküldött képviselő felelős az egyetemek gazdálkodásáért. Az így létrejövő kancellária-rendszer azóta már pénzügyi szempontból is bizonyította, érdemes volt létrehozni. A kancellárok megjelenése az egyetemeken nagyobb pénzügyi lehetőségeket biztosított, a felsőoktatási intézmények adóssága harmadára, negyedére esett vissza. Ezzel párhuzamosan 2019. február 1-jétől nyolc százalékkal (119 ezer forintról 128 520 forintra), egy évvel később további csaknem harminc százalékkal, 166 600 forintra emelik a felsőoktatásban egy főre számított normatív hallgatói támogatást.
A balliberális kormányok a PPP-konstrukciókkal hosszú távon eladósították az egyetemeket. Mára sikerült ezt a folyamatot megállítani, a veszteséges PPP-konstrukciók nagy részét – a sikeres gazdaságpolitika biztosította erős költségvetési háttérnek köszönhetően – kivásárolta az állam. A kormány eddig 16 projekt kiváltásáról intézkedett országszerte, ami 36,6 milliárd forintba került, és ami 17,5 milliárd forint megtakarítást eredményezett. A kormányzati intézkedések következtében a felsőoktatási intézmények adósságállománya csökkent, PPP-kitettségük megszűnt, megkezdődött a régóta esedékes felsőoktatási bérfelzárkóztatás is.
Kétezertizenhat januárban kezdte meg a kormány a felsőoktatási oktatók, kutatók és tanárok bérfejlesztési programját, akkor 15 százalékkal nőttek a bérek. 2017-ben és 2018-ban pedig további öt százalékot emelkedtek, így három év alatt átlagosan 27 százalék volt az emelés. 2010-ben egy egyetemi tanár 430 ezer forint körül keresett, míg 2018-ban már 550 ezer forint fölé emelkedett a bére. A tanársegédek esetében 175 ezer forintról 222 ezer forintra, a főiskolai tanároknál pedig 328 ezerről 416 ezer forintra nőtt az alapbér.
A kormány 2016-ban fogadta el az Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégiáról szóló előterjesztést, amely egy olyan kampuszközpontú egyetemi struktúra kialakítását célozza meg, amely magas színvonalú szálláshelyeket, valamint közösségi tereket és szolgáltatásokat nyújt a hallgatók részére. Eddig megvalósult négy projekt 11 milliárd forint értékben (egy ELTE – Budapesten, kettő Széchenyi István Egyetem – Győrben és egy Pécsi Tudományegyetem – Pécsen). Jelenleg folyamatban van további öt kollégium építése 11,1 milliárd forint értékben (ELTE, Óbudai Egyetem, Testnevelési Egyetem két kollégiuma – ezek Budapesten és egy Pécsi Tudományegyetem).
A gazdasági stabilitást és a diákok diploma utáni elhelyezkedését is nagymértékben segíti az elmúlt években kialakított duális struktúra. A felsőoktatási törvény 2014-es módosításával kialakult duális képzés a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló gyakorlatorientált képzési forma lett. A tanulószerződések száma az elmúlt években – a demográfiai okokból folyamatosan fogyatkozó tanulólétszám ellenére – növekedett. 2015-ben 54 200 fő, míg 2017-ben már 59 500 fő, 2018-ban már több mint 61 ezer fő vett részt ilyen módon a duális szakképzésben. A felsőoktatási intézmények már több mint 500 vállalattal működnek együtt a duális felsőoktatási képzések végrehajtásában. Egyre több példaértékű, helyi együttműködés indul nagyvállalat és felsőoktatási intézmény között, például Győrött az Audival, Kecskeméten a Mercedesszel vagy Miskolcon a TATA-val. A Debreceni Egyetem a BMW-vel tervez hasonló együttműködést.
Szerényi Gábor rajza
Az egészségügy fejlesztése
A társadalom életrevalósága nemcsak reprodukciós képességétől, hanem a mindennapok élhetőségének színvonalától is függ. Ezt egy állam részéről leginkább az egészséges élet biztosításának folyamatos segítése kell hogy jellemezze.
A 2010-ben megalakult kormányzat kiemelt célja, hogy növelje a magyar emberek születéskor várható, egészségben eltöltött életéveit, és csökkentse a népbetegségek okozta halálozási arány mértékét. A kormány új szemléletmód meghonosításával kívánja elérni a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növekedését, az egészségtudatos magatartás elősegítését és az egyéni felelősségvállalás érvényesítését. Célja a magyar lakosság egészségben eltöltött éveinek gyarapítása, a túlterhelt kórházi ellátórendszer tehermentesítése, a betegek számára gyorsabb, könnyebben hozzáférhető segítség nyújtása, tehát az egészségügyi alapellátás fokozott támogatása.
Kétezertizenkettőtől az alapellátás megújítására indikátorrendszeren alapuló kiegészítő finanszírozás lett bevezetve. Ennek kerete először évi hárommilliárd forint volt. 2014 júniusában megegyezés született a Magyar Orvosi Kamarával a háziorvosok kiegészítő támogatásáról, ez évi 4,5 milliárd forint lett. 2015 januárjától minden területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis havi 130 ezer forinttal magasabb támogatást kapott, amelyet a rendelők fenntartási költségeire fordíthattak. 2016-ban tízmilliárd forintot kaptak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, ezen felül kétmilliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, és kétmilliárd forintot a védőnők.
2017-ben tízmilliárd forint jutott a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatokhoz, míg az alapellátó fogorvosi szolgálatok kiegészítő díjazására egyszeri 7,6 milliárd forintot biztosított a kormány. A közellátást végző fogorvosok 2017 végén praxisonként hárommillió forint egyszeri plusztámogatást kaptak. A 2018 februárjában elfogadott emeléssel a háziorvosi ellátás és a fogászati alapellátás támogatása praxisonként újabb havi 130 ezer forinttal nőtt, ezzel havi 520 ezer forintra emelkedett a háziorvosok rezsitámogatása. A plusztámogatást minden alapellátást nyújtó fogorvos is megkapta. Míg 2010-ben 17,7 milliárd forint volt a védőnői szolgálatokra fordított költségvetési forrás, addig ez 2018-ra 27 milliárd forintra emelkedett, azaz tízmilliárddal nőtt a finanszírozás. 2019-ben az előző évhez képest 191 milliárd forinttal, 2010-hez képest összesen 647 milliárd forinttal több jut egészségügyre.
Kétezertíz óta 77 kórház újult meg szerte az országban a kórházfejlesztésre szánt összesen több mint 500 milliárd forintból. Az Egészséges Budapest Program keretében 705 milliárd forint jutott a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátás fejlesztésére. 2010 óta 31 új mentőállomást építettek, és 104-et újítottak fel. 2018-ban 117 mentőautót vásároltak, ezekkel együtt már 603 új mentőautó segíti a betegszállítást.
Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 óta több mint 1400 helyszínen hatmillió vizsgálatot végzett, és több mint 400 ezer pácienst fogadott. A kormány 2018-as döntésének értelmében a pneumococcus-, a meningococcus-C-oltáshoz hasonlóan a bárányhimlő elleni védőoltások bekerültek a térítésmentes és kötelező védőoltások közé.
A 2014/2015-ös tanévben a kormány bevezette a serdülő lányok méhnyakrák elleni önkéntes védőoltását az általános iskolai kampányoltások keretében.
A kórházi műtéti várólistán levő betegek száma a 2012. évi 70 ezerről mára mintegy 26 ezerre csökkent. A kórházak állami átvételével az intézmények tevékenységének folyamatos nyomon követése és összehangolása tudott megvalósulni. Kórházaink a közös közbeszerzési eljárásokkal több tízmilliárd forintot takarítottak meg.
A háziorvosi és kórházi ellátás mellett a kormány kiemelten fontosnak tartotta az emberek gyógyszerellátási körülményeinek javítását is, hiszen a 2010 előtt végrehajtott patikaliberalizáció komoly károkat okozott a gyógyszerellátás rendszerében. A Magyarországon működő 2330 közforgalmú gyógyszertár közül 2010-ben 352-ben nem volt meg az ötvenszázalékos gyógyszerészi tulajdon, 487 gyógyszertár esetében pedig 25 százalékos tulajdoni arány sem volt.
A kormány számára nyilvánvaló volt, hogy a magyar emberek egészségi állapotának javításához stabil, országosan kiegyensúlyozott gyógyszerellátó struktúrára van szükség, ami kizárólag a patikák nemzeti és szakmai érdekkörben tartásával valósulhat meg. Az emberek érdekét az szolgálja, ha a gyógyszertárak a patikusok tulajdonában vannak. A cél az volt, hogy a patikaliberalizáció következtében kereskedelmi tevékenységgé degradálódott gyógyszerellátás újra a gyógyszerészek kezébe kerüljön. Ezért a kormány leállította a patikaliberalizációt, megszüntette a korlátlan patikalétesítést, és előírta, hogy a már meglévő gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kellett haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig az ötven százalékot.
A kormány döntése értelmében a gyógyszerészek egyrészt igénybe vehetnek egy államilag kamattámogatott hitelt, másrészt ha vállalkozóként szeretnének patikai tulajdonrészt vásárolni, akkor az állam megelőlegezi a tulajdonrész árát, amelyet a patikusnak öt év elteltével három részletben kell(ett) visszafizetnie. Így elérhető lett, hogy a patikák a patikusok többségi tulajdonában kerüljenek, és garantálható lett a magyar lakosság magas színvonalú, biztonságos gyógyszerellátása.
Az egészségesebb életért
Az orvosi és gyógyszerellátás mellett kiemelten fontos szerepe van az életmódalapú megelőzésnek. A magyar emberek egészségi állapota elmarad az európai uniós átlagtól. A helytelen táplálkozással is összefüggésben lévő szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések hazánkban népbetegségnek számítanak. A magyar emberek fele keringési, szív- és érrendszeri betegségekben, több mint negyede daganatos betegségben hal meg. A túlzott cukor- és sóbevitel nagy egészségügyi kockázatot jelent. A magas vérnyomás, az agyvérzés, a szívbetegségek veszélye megfelelő táplálkozással és rendszeres testmozgással viszont jelentősen csökkenthető.
E felismerések voltak a mozgatórugói a kormányzás népegészségügyi intézkedéseinek.
A bevezetett népegészségügyi akcióterv célja, hogy a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek száma és a születéskor várható élettartamok átlaga elérje, esetleg meg is haladja az európai uniós átlagot. Az akcióterv része a népegészségügyi termékadó, amelyet azért vezetett be a kormány, hogy az egészségesebb táplálkozás felé terelje a lakosságot. Táplálkozási szokásaink kedvező irányú változásának eredményeként remélhetőleg a magyar emberek is legalább annyi ideig élhetnek majd, mint a nyugat-európai polgárok.
A termékadó bevezetésének másik célja az volt, hogy az ebből származó bevétel a lakosság egészségi állapotának javítását, valamint az orvosok és ápolók bérének emelését szolgálja. Az egészségtelen táplálkozást termékeikkel segítő vállalatok vállaljanak nagyobb részt az egészségügyi költségekből, vegyék ki részüket az egészségügyi közteherviselésből.
A népegészségileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása, az egészséges táplálkozás előmozdítása, illetve az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében vezették be a következőket: adókötelessé váltak a magas cukor-, só-, szénhidrát- és koffeintartalmú ételek és italok, a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítők, az energiaitalok, csipszek, előre gyártott és csomagolt sütemények, sós snackek. A csipszadóból 2017. december 31-ig több mint 150 milliárd forint bevétel keletkezett, amelyet egészségügyi béremelésre fordítottak.
Ugyanezen logika alapján hozta meg a kormányzat a dohányzás visszaszorítására és a nem dohányzók érdekében hozott intézkedéseit.
A kormány legfőbb célja a daganatos betegségek visszaszorítása, amelynek egyik fontos lépése a dohányzás csökkentése. A dohányzás visszaszorítása az egyik leghatékonyabb népegészségügyi beavatkozás, amelyben egyaránt szerepe van a rászokás megelőzésének és a leszokás támogatásának.
Kétezerkilencben a magyar felnőtt lakosság 31 százaléka dohányzott. Azonban a legaggasztóbb jelenség az volt, hogy a fiatal felnőttek körében jóval magasabb volt a dohányzók aránya, elérte a 36 százalékot. 2012. január 1-jétől – a kormány döntése értelmében – tilos a dohányzás közforgalmú zárt légterű helyeken, közösségi terekben. 2013. január 1-jétől a dohánytermékek túlnyomó része csak képekkel és illusztrációkkal kombinált egészségvédelmi figyelmeztetésekkel ellátott csomagolással hozható forgalomba. 2013. július 1-jétől a dohánytermékek értékesítése kizárólag ellenőrzött keretek között működő szakboltokban, nemzeti dohányboltokban történhet. 2013 decemberétől 2015-ig 86 tüdőgondozóban dohányzásleszokást támogató csoportos tanácsadás valósult meg. Kötelező jelleggel a tüdőgondozók – a központi költségvetés terhére – végzik az egyéni leszokástámogatást is, továbbá helyi szakmai és lakossági kommunikációt folytatnak.
Kétezertizenötben a jogharmonizáció során pontosították a dohánytermék, a dohányzás, a kombinált egészségvédő figyelmeztetés és a gyűjtőcsomag fogalmakat. A csomagolási egység, a gyűjtőcsomagok címkézése nem tartalmazhat már megtévesztő információkat, megnövelték az egészségvédő figyelmeztetéseket, rögzítették továbbá a dohánytermékek távértékesítésének tilalmát. Szabályozták az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalmazását és használatát. 2016. szeptember 1-jétől több lépésben emelték a dohánytermékek jövedéki adóját. 2017-től a dohánytermékekre adójegy helyett zárjegy kerül, és az e-cigaretta is bekerült a jövedéki termékek közé.
A magyar kormány dohányzásellenes, a dohányzás visszaszorítása, a nem dohányzók védelme érdekében végzett lépéseinek eredményességét ismerték el azzal, hogy 2013. október 8-án a magyar miniszterelnök díjat vehetett át Margaret Chantól, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatójától.
A közétkeztetés minőségi fejlesztésére tett intézkedések is ezt a logikát követték. Hazánkban a betegségteher túlnyomó részét a krónikus, nem fertőző betegségek adják, amelyek kialakulásában jelentős szerepe van a helytelen táplálkozásnak. Ezért kellett a kabinetnek ezen a területen is intézkedéseket hoznia, hiszen a kormány célja a lakosság születéskor várható életkorának növelése, valamint a várhatóan egészségben eltöltött évek számának növelése.
Kiemelt feladat az iskolai közétkeztetés egészségesebbé tétele. Erre a kihívásra válaszol a 2015. január 1-jén hatályba lépett közétkeztetési rendelet. A kormány évek óta számos feltételt biztosít a minőségi közétkeztetés megvalósulásához, az ehhez szükséges rendeletek megalkotásán túl pénzügyi forrásokkal is segíti az érintetteket.
A közétkeztetési rendelet célja, hogy a közétkeztetésre szánt ételek kevesebb só, cukor és zsír hozzáadásával készüljenek, emelkedjen a zöldség- és gyümölcsadag, megfelelő legyen a tej, tejtermékek aránya, és több teljes kiőrlésű gabonából készült pékáru kerüljön a gyerekek elé.
A 2018/2019-es tanévben az iskolagyümölcs-program 550 ezer, az iskolatejprogram 430 ezer diákra terjed ki. Ez 12,6 millió liter tejet és 48,8 millió adag gyümölcsöt jelent. Az iskolatej- és iskolagyümölcs-program fedezete 2010 óta hatszorosára, 2,2 milliárd forintra nőtt. A tejen kívül kakaót, joghurtot és sajtot is tartalmazó iskolatejprogram 2600 iskolára terjed ki, az iskolagyümölcs-programnak köszönhetően pedig 2300 iskolába hétféle gyümölcs, négyféle zöldség és frissen préselt, százszázalékos gyümölcslevek jutnak el magyar termelőktől. Európai viszonylatban Magyarország biztosítja az iskolásoknak a legtöbb gyümölcsöt, az uniós átlag dupláját.
De mindezen intézkedések eredményeinek fenntartásához a fiatalok napi életformájában is változások szükségesek. A magyar fiatalok Európában a legelhízottabbak közé tartoznak, és az európai átlagnál kevesebbet mozognak. A fiatal generáció egészségtudatának erősítése, egészségesebb társadalom létrehozása fontos társadalomformáló feladat.
A kormány hármas célrendszerben valósítja meg a fejlesztéseket: minden gyermek sportoljon, korszerű és biztonságos sportlétesítmények jöjjenek létre, hogy Magyarország minél több sportversenyt rendezhessen. A kormány a magyar sport egészének támogatásával több évtizedes lemaradást pótol.
Az iskolákban felmenő rendszerben 2012. szeptember elsejével bevezették a mindennapos testnevelést, amelynek eredménye, hogy immár minden diák – 1,3 millió gyerek – mozog mindennap. A Magyar Atlétikai Szövetség javaslatára – a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ajánlásával – bevezették a Kölyök Atlétikai Programot, amely a minden sport alapját képező mozgáskulturális fundamentumokat fejleszti a mindennapos testnevelés keretein belül.
A mindennapos testnevelés bevezetése jelentős szerepet játszott az igazolt sportolók számának növekedésében, ami azt eredményezi, hogy egyre többen mozognak a mindennapos testnevelésen túl is. 2011-ben 309 ezer versenyengedéllyel rendelkező sportoló volt Magyarországon, 2017. december 31-én 521 ezer. Ez több mint 200 ezres növekedést jelent.
Ezeknek az egészséges társadalom számára kiemelkedően fontos eredményeknek a tartós fenntartásához a sportinfrastruktúra nagyarányú fejlesztésére volt szükség. A sportinfra-struktúra a szocialista–liberális kormányok alatt az egész országban leépült, nem épültek új létesítmények, a meglévők lerobbantak, vagy felszámolták őket.
Kétezertíz óta hatalmas változás következett be ezen a téren. Több versenyuszoda épült például Budapesten, Győrben és Szolnokon, befejezték Budapesten a Tüskecsarnokot, átadták az Audi Arénát Győrben, kézilabda-, vívó- és ökölvívó-edzőcsarnokot avattak a Vasasnál, sportcsarnokot építettek Siófokon, Tatán, Kaposváron, Székesfehérváron, Szegeden, Hatvanban, kibővítették a Veszprém Arénát.
Átadták a Nemzeti Kézilabda-akadémiát Balatonbogláron, a Nemzeti Kosárlabda-akadémiát Pécsett, s megkezdte működését a Dunaújvárosi Kézilabda-akadémia. Épül a Kozma István Magyar Birkózóakadémia Csepelen, Székesfehérváron pedig a Nemzeti Öttusa-sport-akadémia. Tervezés és tárgyalás alatt van Hosszú Katinkával egy úszóakadémia, Kovács Katalinnal egy kajak-kenu akadémia megvalósítása.
A határokon túl Székelyudvarhelyen kézilabda-, Gyergyószentmiklóson ökölvívó-akadémiát építenek.
A fiatalok mindennapos testmozgásának megkönnyítése érdekében tornaterem- és tanuszoda-építési programot is indított a kormány. A tanuszodaprogram első ütemében 25, a másodikban 26 településen létesül új tanuszoda, hogy tízéves korára minden gyermek megtanulhasson biztonságosan úszni. Eddig már több mint egy tucat tanuszodát adtak át.
A tornaterem-építési program első ütemé-ben 27, a második ütemben húsz új tornatermet építenek, melyből 22-t már átadtak. A tornatermek azonos koncepció alapján, négy típus szerint épülnek, alkalmazkodva a helyi igényekhez és a fiatalok létszámához.
Mindezen lépések – amelyek közvetlenül vagy közvetve járulnak hozzá egészségünk megőrzéséhez – tehetik lehetővé, hogy felfogásában és hozzáállásában megváltozó, az egészséges, hosszú és tartalmas életet a középpontba állító új generációk nőjenek fel hazánkban és a határon túli magyarlakta területeken is. A folyamat elindult, az irány jó, de még rengeteg a teendő ahhoz, hogy mindezen lépéseknek az eredményei tartósan beépüljenek a magyar társadalom szövetébe.
Folytatjuk
A sorozat többi részét IDE kattintva olvashatják el!
