Apró győzelmek

Mauro Gatti dizájner 2018-ban elindította a Happy Broadcast nevű projektjét, amely a világban történő megannyi apró és kevésbé apró pozitív történésre hívja fel a figyelmet.

2020. 01. 07. 14:48
A man puts a plastic bottle into a recycling machine in San Giovanni metro station in Rome
Rómában lehet fizetni műanyag palackkal a metrójegyért Fotó: REUTERS/Remo Casilli
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy tinédzser kisgyereket hajít le a londoni Tate Modern múzeum tetejéről, mert híres akart lenni. Elsüllyedt a Hableány, mindenki odaveszett, egyesével emelik ki a holttesteket a Dunából, mindenki élőben közvetít. Lövöldözés itt, terrortámadás ott. Ismét előbb értük el a túlfogyasztás napját, mint egy évvel korábban. Megint kipusztult egy állatfaj. Magyarországon mindennap belehal valaki a családon belüli erőszakba. Pár száz hektoliternyi olaj ömlött a tengerbe. Olvad a sarki jég. Képek éhező jegesmedvéről, ahogy egy szibériai iparvárosban élelem után kutat. Ég az Amazonas, ég fél Afrika. Ausztráliában akkora a hőség, hogy az emberek egymástól lopják a vizet…

Mindez már betekintés egy sötét, Mad Max-szerű jövőbe?

Ha távol élünk is valamilyen tragikus eseménytől, valójában minden csak egy kattintásra történik tőlünk. A negatív hírdömping pedig komolyan árthat nemcsak a lelki, de a fizikai egészségünknek is, hiszen a negatív érzelmek és a szorongás képes megváltoztatni a látásmódunkat, ezáltal hozzájárulhat például fejfájás vagy magas vérnyomás kialakulásához, emésztőrendszeri panaszokhoz, még az immunrendszer legyengüléséhez is. Valamiért mégis nagyobb a tolongás egy tömegbaleset helyszínén, mint egy kosár kiskutya körül. A sokkoló és félelmet keltő szalagcímek pedig lassan, de biztosan elhitetik velünk, hogy a világ darabokra hullik körülöttünk. Az evolúciós pszichológia kutatói azzal magyarázzák a rossz hírek elsöprő dominanciáját a jó hírekkel szemben, hogy hosszú evolúciós múltunk során létkérdés, vagyis a sikeres adaptáció előfeltétele volt, hogy őseink megfelelően reagáljanak a környezet eseményeire. Ez azonban sok munkával jár, ugyanis a környezet monitorozása idő- és energiaigényes tevékenység. Annak az eseménynek, amely jelentősen befolyásolhatta a túlélést, nyilván nagyobb figyelmet kellett kiváltania az agyban, és gyorsabb, hatékonyabb reagálást igényelt.

A médiában túltengő rossz hírek zöme olyan eseményekkel kapcsolatos, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják az egyén, a közösség kilátásait. Tudósok azt is kimutatták, hogy a tévénézők jobban emlékeznek egy információra akkor, ha az a rossz híreket követi, ebben nagy szerepe van a hírek által kiváltott negatív érzelmeknek, mint a félelem, a düh vagy az undor. Minél intenzívebb a nézőben az érzelmi reakció, annál feszültebben fog figyelni, és annál hatásosabban rögzülnek memóriájában a hírrel kapcsolatos képek. Az olyan rossz hírek, mint például az erőszak, a halálesetek, a konfliktusok és a természeti katasztrófák, a túléléshez és a szaporodáshoz elengedhetetlen forrásokkal kapcsolatos károk az alkalmazkodás szempontjából egyértelmű jelentőséggel bírnak. Nem figyelembe venni ezeket, a megfelelő válaszok elmulasztása, a tanulságok levonása fatális hiba volna!

Rómában lehet fizetni műanyag palackkal a metrójegyért
Fotó: REUTERS/Remo Casilli

Ez az elfogultság akadályozza a boldogságunkat, sőt a termelékenységünket is, ezért bár fontos tudni a problémákról, és fontos kérdéseket feltenni, látni kellene a másik oldalt is. Mauro Gatti dizájner legalábbis pontosan így gondolta, amikor még 2018-ban elindította a Happy Broadcast, azaz Boldog Híradás nevű projektjét, amely a világban történő megannyi apró és kevésbé apró pozitív történésre hívja fel a figyelmet. Minden hír mellé ráadásul kapunk egy kedves illusztrációt is, ami már önmagában is jókedvre derít.

Gatti szerint több pozitív hírre van szükségünk ahhoz, hogy elhiggyük, a világ valójában javul. Azt állítja, hogy 2019-ben több jó hírrel találkozott, mint korábban. Olyan híreket próbál választani, amelyek nemzetközileg vonzóak, és például olyan témákat érintenek, mint a társadalom, az állatjogok, az éghajlatváltozás vagy a tudomány. Kis győzelmek ezek, megmutatják, hogy sok fronton igenis haladunk előre annak ellenére, hogy egy-egy robbantás vagy baltás gyilkosság mindig nagyobbat fog szólni.

Malawi új női vezetője 1500 gyermekházasságot érvénytelenített, eltörölte a szörnyű hagyományt, és a lányokat visszaküldte az iskolába. Az utolsó két példány északi fehér orrszarvú hét petéjét sikerült mesterségesen megtermékenyíteni, így talán mégsem fog kipusztulni a faj. Egy amazonasi törzs megnyerte az olajvállalatok ellen indított pert, azok továbbra sem fúrhatnak az őserdőben. Svédországban a véradók üzenetet kapnak, ahányszor adományuk életet mentett. Egy indiai férfi 35 éven keresztül minden áldott nap elültetett egy fát: nagyobb erdőt hozott létre, mint a Central Park. Norvégia úgy döntött, nem fúr olajat a Lofoten-szigeteken, hogy megőrizze a törékeny ökoszisztémát. A tengeri teknősök visszatértek, 980 százalékkal nőtt a populációjuk. Egy thaiföldi szupermarket elhagyta a műanyagot, helyette banánlevelekbe csomagolja az árut…

Egy londoni férfi őssejtterápia segítségével – másodikként a világon – legyőzte a HIV vírust. Hollandia az első ország, ahol nincs egyetlen kóbor kutya sem. Kanadában delfint és bálnát szórakoztatási célból tilos fogságban tartani. Rómában lehet műanyag palackkal fizetni a metrójegyért – ezáltal már 350 ezer palackot hasznosítottak újra. Dél-Koreában nappali diszkóbulikat tartanak a 65 éven felülieknek, hogy segítsenek elviselhetőbbé tenni a magányukat. Hollandiában több száz buszmegálló tetejére ültettek virágokat a méhek kedvéért. Izlandon ugyanannyit keresnek a nők és a férfiak. Az Afrikai Fejlesztési Bank napenergia-projektje kilencvenmillió embert kapcsolt rá az áramellátásra Afrikában…

A púpos bálna és a galápagosi iguána is visszaküzdötte magát a kihalás széléről. A YouTube már cenzúrázza a gyűlöletbeszédet. Peru 2021-ig leszámol a pálmaolaj miatti erdőirtásokkal. Mexikói tudósok kaktuszból állítanak elő egy hónap alatt lebomló hamis műanyagot. Hollandia öt mesterséges szigetet épített vadvilága megmentésére. Nagy-Britannia olyan mértékben csökkentette a szén-dioxid-kibocsájtását, hogy az utoljára 1888-ban volt ilyen alacsony. Egy kutatás szerint a kutyák nagy pontossággal ki tudják szagolni a rákos megbetegedést. A világon 38 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma az 1994-es csúcs óta. A NASA műholdképei szerint a Föld szó szerint zöldebb ma, mint húsz évvel ezelőtt…

Ön ezek közül melyik hírről hallott 2019-ben?

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.