Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Van Dél-Afrika délkeleti tengerpartján, Kelet-Fokföld tartományban egy nagyváros, Port Elizabeth. Nagyjából egymillió ember él itt és környékén, hazánkban arról lehet ismert, hogy a 2010-es futball-világbajnokság egyes mérkőzéseit itt rendezték, itt zümmögtették a vuvuzelát, persze akkor még voltak nézők a meccseken.
Ha van ország, amelynek terhelt a történelme, Dél-Afrika bizonyosan ilyen.
Minthogy az egész államot úgy építették fel fél évszázadon keresztül, hogy a fekete bőrű lakosságot elkülönítsék a fehérektől, utóbbiak irányításával, előbbiek elfogadásával, ezért az volt a nagy csoda, hogy az apartheidrendszer eltörlését követően nem robbant ki polgárháború. Ennek egyik oka maga Nelson Mandela későbbi elnök volt, aki személyesen vette fel a fehéreknek fenntartott rögbiválogatott mezét egy válogatott mérkőzésen, így legitimálva a feketék által gyűlölt springbokokat, ahogy arrafelé a rögbiseket nevezik.
Port Elizabeth körül a Nelson Mandela-öböl található, értelemszerűen nem régi a megnevezés. Minthogy Dél-Afrika többnemzetiségű s többnyelvű ország, a regionális kormányzatot Nelson Mandelabaai Metropolitaanse Munisipaliteitnek nevezik a többség által használt afrikaans nyelven, a kisebbségi xhoszák pedig hivatalosan uMasipala waseBhayinak mondják, amelyben az utolsó tag ugyancsak az afrikaans „baai” szó torzulása, s öblöt jelent.
Csakhogy a demográfia jelenleg nem sokat számít, hiába szokták meg az emberek a nevet, hiába alapították brit gyarmatosítók Port Elizabethet, a helyi önkormányzat úgy döntött, eltörli a régi, rossz emlékű elnevezést, s ezentúl így kell hívni a várost: Gqeberha. A kiejtéshez sok sikert kívánok mindenkinek, a q nem hangzó, hanem egy kattantó hang, amely a bantu nyelvek némelyikében honos, Afrikán kívül sehol, a h egy mély torokhang, gyakorlatilag egyetlen hangja se ismerős a magyarok számára. Elvben a xhoszáknak igen, hiszen ez a szó az ő nyelvükön a város folyójának, a Baakennek a neve, de kérdés, valójában hányan használják.
A döntés azonban megszületett, Port Elizabeth hivatalosan Gqeberha lesz, s most szorgalmasan gyakorolják a város lakói a kiejtését, hiszen nagyjából a város negyede xhosza, s 35 százaléka afrikaans anyanyelvű fehér. Csakhogy azok az idők elmúltak, amikor a fehérek olyan városokat építettek, mint a közeli Uitenhage, ahol ma is a lakosság mintegy hetven százaléka afrikaans nyelven beszél, vagy Pietermaritzburg, ahol közel kilencven százalék a feketék aránya, az afrikaans négyszázaléknyi lakó anyanyelve, s zulu nyelven is Maritzburgnak nevezik a várost. Pedig van neki zulu megnevezése is, umGungundlovu, csak éppen senki se használja, hiszen a valóságban nem a hivatalos papírok számítanak.
Vagyis de, a térképeken igen, a történelem átmosásához, az új határkövek leveréséhez ezek fontosak. A mindennapi életben azonban nem képzelhető el semmiféle változás, az emberek nem politikai aktivisták. Ahogy egyetlen magyar se kezdte el Kolozsvárt Cluj-Napocának nevezni, bármilyen erős törekvés is volt erre nézve, úgy Port Elizabeth neve is megmarad, főleg az alternatíva hallatán. Ugyanakkor az se kérdéses, hogy a helyi önkormányzatnak joga és erkölcsi kötelessége is átgondolni, megfelel-e ez a városnév a lakóknak.
Hiszen a történelem folyamatos, minden egyes nap számít, minden napra reagál mindenki, így bármennyire is a szívéhez nő valakinek egy város neve, jogos átgondolni, örökké azt a nevet akarjuk-e használni, amelyet valaha erre kalandozó hajósok adtak a településnek. Tették ezt azért, mert a helyi lakosság szavait nem értették, másképp éltek, más céljaik voltak, és sokkal több fegyverrel rendelkeztek. Így született az indiai Bombay, örök emlékeztetőül, hogy a portugál hajósok számára jó öböl (bom bay) volt ott, vagy Dél-Afrika legkeletibb tartománya, KwaZulu Natal, amelynek utolsó tagja a karácsonyt jelenti portugálul, minthogy akkor pillantották meg a partszakaszt.
Persze ez nem most történt, 1497-ben, a felfedező pedig Vasco da Gama volt, s a most ott élő zuluk akkoriban még nem törtek be erre a területre, azaz a portugálok valójában nem vették el Natalt senkitől, csak a név ragadt meg, kibővülve a zuluk földjét jelentő megnevezéssel.
Nem lehet azt mondani, hogy a nyugati eredetű felfedezések nem voltak történelmi szempontból fontosak. Azt nem lehet állítani, hogy mindenütt virágzó birodalmak voltak, s azokat az európai hódítók tönkretették. Dél-Afrika esetében ki lehet jelenteni, hogy a portugálok után érkezett hollandok soha el nem vitatható módon alakították az ország történelmét, s az ott élő négy és fél millió fehér bőrű afrikáner ugyanolyan joggal érzi magát afrikainak, mint fekete bőrű honfitársai.
A feketék ugyanolyan életet éltek, mint a fehérek, így meghódították egymás országait, háborúkat vívtak, leromboltak évszázados kultúrákat. Nem voltak erkölcsösebbek a fehér hódítóknál, csak jóval kevésbé voltak technológiailag fejlettek, s így lett a zuluk földje egy olyan terület, ahová a zuluk csak a XVII. században vonultak be, nagyjából egy időben a hollandok megérkezésével. Akkoriban azonban nem volt körükben az európai jellegű nemzettudat, nguni törzsek egy csoportjából formált nemzetet a vaskezű Shaka Zulu, akivel még a briteknek is meggyűlt a bajuk.
Ma, 2021-ben viszont teljesen más világot élünk. Shaka Zulu csak iskolai tananyag, a brit gyarmatbirodalomnak is leáldozott, a hollandok kereskedelmi flottája már nem uralja a világtengereket, a portugálok leginkább fociznak, s nem hódítanak fegyverrel. Ebben a helyzetben a helyi lakosságnak ki kell találnia, maradnak a régi, megszokott elnevezéseknél, vagy mindenki magáévá teszi a nyelvtörőt, s elfogadja, hogy a városa megváltozott. Szentpétervár is átalakult Leningráddá, hogy a történelem fordulásakor visszakapja a régi nevét, s nekünk is volt Leninvárosunk, hogy ma Tiszaújvárosként ismerje mindenki.
A történelem pusztít és épít. El kell fogadni.
Amerikai magyar közösségek vezetői, szervezői, képviselői mesélnek életükről, munkájukról.
Legyintenek a képzelt erkölcsi felsőbbrendűségre, a woke-dogmákra.
A magyar gyógyvizek világhíre nem csak mítosz, Budapestet és a vidéki településeket évről évre növekvő számban látogatják.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta minde hétre jut egy kémbotrány.
Budapesten folytatódott Orbán Viktor kampánykörútja
Hazakerülhet Suhajda Szilárd holtteste a Mount Everestről
Kismamának is gyönyörű: Lékai-Kiss Ramónát gömbölyödő pocakkal kapták le
Váratlan üzenet Németországból: „Hálásak lehetünk Magyarországnak!"
Nem kérnek többet Manuelből: kiverte a biztosítékot a koncertje után a botrányos sztár
Kiderült, ki írta az elhíresült adatvédelmi nyilatkozatot
Vajna Tímea bikiniben mutatta meg műtéti hegeit
Újpest: olasz játékos az új vezetőség első igazolása – hivatalos
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
Régi zenésztársak újra egy színpadon
Hazahozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről
Megérkeztek a helyszíni fotók a reggeli metrógázolásról
Amerikai magyar közösségek vezetői, szervezői, képviselői mesélnek életükről, munkájukról.
Legyintenek a képzelt erkölcsi felsőbbrendűségre, a woke-dogmákra.
A magyar gyógyvizek világhíre nem csak mítosz, Budapestet és a vidéki településeket évről évre növekvő számban látogatják.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta minde hétre jut egy kémbotrány.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Amerikai magyar közösségek vezetői, szervezői, képviselői mesélnek életükről, munkájukról.
Legyintenek a képzelt erkölcsi felsőbbrendűségre, a woke-dogmákra.
A magyar gyógyvizek világhíre nem csak mítosz, Budapestet és a vidéki településeket évről évre növekvő számban látogatják.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta minde hétre jut egy kémbotrány.
Nyári Bernadett a hatvanéves magnókazettáról, a Grammy-díj hiányáról és Amerika kedvenc üzenetéről.
Senki sem marad szárazon a szongkran akár kéthetes ünneplése alatt.
Romantikus drámákban, a modern pszichológiában, de még a számítógépben is ott van a szelleme.
Extrém ingeréhség, hamisított élményvilág, megvámolt álmok
A kerület polgármesterjelöltje modern bérházak építésével fejlesztené a kerület ingatlanvagyonát.
Kövér László szerint a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
