A hivatali visszaéléssel vádolt Ihász Sándor ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság november 24-én tartja az előkészítő ülést. A volt fővárosi fellebbviteli főügyész büntetőügye egészen a Fenyő-gyilkosság nyomozásáig nyúlik vissza: ismert, 1998. február 11-én délután fél hat után Fenyő János ismert médiavállalkozó a II. kerületi Vico-székházból fodrászához indult. Amikor 600 SEL Mercedesével a Margit utca 4. szám alá ért, megállt a piros lámpánál. Ekkor az autója mögött három-négy kocsival szintén várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, majd az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy az áldozat fejét találta el, így a Vico-sajtóbirodalom ura azonnal meghalt. Ezzel egy időben a Mitsubishi megfordult a Margit utcában, és nagy sebességgel elhajtott, míg az elkövető a tett helyszínén parkoló Daewoo autó alá csúsztatta fegyverét, egy kapualjban eldobta bőrkesztyűjét, sötét kabátját, világos színű kötött sapkáját, majd gyalogosan a Moszkva tér felé menekült.
A leszámolás a teljes magyar közéletet megrázta, Horn Gyula akkori miniszterelnök éppen a Fenyő-gyilkosság után fakadt ki az azóta szállóigévé vált, Kuncze Gábor belügyminiszternek címzett mondatával: „Ami ma van, az nem közbiztonság.” A gyilkosság a rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb időszakában történt, hiszen a kilencvenes évek közepétől javában dúlt az olajszőkítéssel kéz a kézben járó magyar maffiaháború: szinte minden napra jutott egy robbantás vagy gyilkosság. A Fenyő-ügy nyomozása sokáig egy helyben toporgott, fordulat csak azután következett, hogy 2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartóztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Roháčot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Külön érdekesség, hogy Roháč korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Roháč lehetett Fenyő János gyilkosa. A szlovák kivégző embert a bíróság 2017 májusában végül jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Roháč bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az azonban nyitott kérdés maradt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel. A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat.
A megfelelő információk és bizonyítékok begyűjtése után 2017. október 31-én újra nyílt nyomozást rendeltek el a Fenyő-ügyben, és 2018. március 22-én felbujtással gyanúsították meg az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság megrendelése miatt már jogerős szabadságvesztését töltő, az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott Portik Tamást, majd április 17-én Gyárfás Tamást, a Nap Tv egykori tulajdonosát, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét, Fenyő János nagy üzleti ellenfelét is őrizetbe vették a rendőrök, akit felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel gyanúsítottak meg. Fenyő és Gyárfás élet-halál harcot vívott egymással a 90-es évek elejétől fogva, köztük rendszeres üzleti viták, hatalmi harc és az ezekből fakadóan gyűlöletig fajuló személyes ellentét volt, sőt konfliktusuk olyan szintig jutott, hogy Horn Gyula akkori miniszterelnök is sikertelenül próbált közöttük közvetíteni, ám nem tudta őket kibékíteni. A legnagyobb konfliktus köztük kétségtelenül a Napkelte című reggeli televíziós műsort érintő vita volt, amelynek szerkesztési jogát Fenyő egy külsős cég segítségével egy időre megszerezte, de 1996 októberében, hosszas jogi viták után Gyárfásnak adott igazat a bíróság. A hatóság szerint ugyanakkor Fenyő János nem hagyott fel Gyárfás Tamás gazdasági tönkretételével, az úszószövetség korábbi elnöke pedig ezt felismerve legkésőbb 1997 szeptemberében eldöntötte, végleg megszabadul fő üzleti ellenfelétől, és megöleti a Vico-birodalom urát. Az ügyészség szerint a Nap Tv volt tulajdonosa tizenkétmillió forintért elsőként az éjszakai életből jól ismert Tasnádi Pétert bízta meg a merénylet megszervezésével, aki azonban a hatmilliós előleg átvétele után mégsem teljesítette a megbízást. A vádiratban az áll, hogy az exúszóelnök ezért 1998. február 11-ét megelőzően megbízta az emberöléssel az olajszőkítési botrányból jól ismert Energol Rt. egykori igazgatóját, Portik Tamást is. Portik, aki már 1994 óta kapcsolatban állt az exúszóelnökkel, Gyárfás megbízását elfogadta, majd a gyilkosság végrehajtását kivégző emberére, Jozef Roháčra bízta. A gyanúsítás és a későbbi vád egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-es években a Gyárfással folytatott beszélgetéseiről. A beszélgetések során pedig többször szóba került a Fenyő-gyilkosság is, oly módon, hogy az Energol egykori vezetője azt hangoztatta, hogy ő Gyárfás kérésére küldött bérgyilkost a Vico-székházhoz.
Ennek a hangfelvételnek egy összevágott kis részletével zsarolták meg szlovák maffiózók Gyárfást 2017 nyarán, aki a hanganyag leiratával régi barátjához, Ihász Sándor volt fővárosi fellebbviteli főügyészhez fordult tanácsért. Csakhogy Gyárfást ekkor már minden bizonnyal megfigyelte a rendőrség és a titkosszolgálat, így kettejük találkozója sem maradhatott titokban. 2017 végén Polt Péter legfőbb ügyész – akkor még sokak számára – váratlanul, indoklás nélkül visszavonta Ihász vezetői megbízatását, majd a Nap Tv volt tulajdonosának elfogása után hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással gyanúsította meg őt a Központi Nyomozó Főügyészség. Ihász terhére azt róják az ügyészek, hogy amikor átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek egy részének leiratát, fel kellett volna ismernie, hogy az olyan új bizonyíték, amely jelentős mértékben hozzájárulhat az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Azonban a volt főügyész ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem azt az irodájában tárolta.
A Központi Nyomozó Főügyészség közel két évvel a gyanúsítás után, március végén végül hivatali visszaélés miatt emelt vádat a korábban a Fővárosi Főügyészséget is vezető Ihász Sándor ellen. Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, ha az előkészítő ülésen Ihász beismeri a bűncselekmény elkövetését, a bíróság ítélje pénzbüntetésre. Az egykori főügyész ugyanakkor az eljárás kezdete óta azt hangsúlyozza, hogy nem követett el semmi törvénybe ütközőt, és abszurd, ami vele történik, sőt állítja: őt úgy tették tönkre, hogy az ügyben eljárók pontosan tudják, nem történt bűncselekmény.
