Napkelte éjfélkor

Ahogy az évtizedek fordulóján mindig, most is felpezsdült, majd elcsitult a vita arról, hogy a 2020-as év beköszöntével mi ért véget, mi kezdődött el. Az idő számítása évezredek óta kedvelt foglalatossága az emberiségnek.

A világ nagy részén a 2020-as év köszöntött be, ám számos helyen nem a Gergely-naptár alapján élnek. Észak-Koreában például – bár használják a Gergely-naptárat is – a Dzsucse-naptár dívik, amelyet az államalapító Kim Ir Szen halálának harmadik évfordulóján, 1997-ben vezetett be fia, Kim Dzsongil. A különös országban Kim Ir Szen születési éve, 1912 lett az első év, azaz ott most a 109. esztendő kezdődött. A muszlimoknál a keresztény időszámítás szerinti 622-ben van a nullpont, Mohamed próféta ekkor hagyta el Mekkát. Az iszlámhívők a XV. században élnek. A zsidó naptár ellenben 5780-at mutat.

A Gergely-naptár a rómaiak időszámításán alapul. Első naptárukat állítólag a városalapító – az időszámításunk előtti VIII. században élt –

Romulus király alkotta meg. Ez tíz hónapos, egyes közlések szerint 304 napos évet vett alapul. A rendszer azonban pontosításra szorult, hiszen az ókorban is igény volt arra, hogy az év olyan hosszú legyen, mint amennyi idő alatt „a Nap a Föld körül” megtesz egy teljes kört. A Julius Caesar idejéig használt naptár ennek az elvárásnak nem felelt meg.

A naptári rendszerek – Az időszámítás kezdetei címmel írt tanulmányában Hahn István arról ír, hogy Julius Caesar uralkodása idején, időszámításunk előtt 44-ben alapos revízióra került sor: november és december közé két rendkívüli hónapot iktattak, így az az esztendő 445 napból állt. Ez volt a naptártörténet leghosszabb éve, „annus confusionis” (a zűrzavar esztendeje). Ugyancsak fontos döntés volt, hogy minden négy év közül három 365 napos, a negyedik pedig 366 napból álljon – ilyen a most kezdődött 2020-as esztendő.

A Julianus-naptár 365 plusz egynegyed napos évei azonban nem fedték le pontosan a Föld Nap körüli forgását – az eltérés évente 11 perc volt. A

csekély hiba évszázadok alatt napokra duzzadt. XIII. Gergely pápa 1582. február 24-én kiadott bullájában vezette be új naptárát, amelyet később Gergely-kalendárium néven emlegettek. A szökőnapok betoldását finomították: a százassal végződő évek közül csak azokat hagyták meg, amelyek 400-zal is oszthatók. Így 1700, 1800, 1900 nem szökőév, 2000 azonban az volt. A bulla másik fontos rendelkezése a naptár korrekciója volt: 1582. október 4-ét rögtön 15-e követte, így „eltűntek” a Caesar kora óta felhalmozódott felesleges napok.

A Gergely-naptár lassan hódította meg a világot: Itáliában, Lengyelországban és Portugáliában azonnal bevezették. 1585-ben aztán a Német-római Birodalom több tartománya is áttért az új kalendáriumra, majd 1587-ben Magyarország, 1610-ben pedig a lutheránus Poroszország is elfogadta azt. Anglia és tartományai például 1752-ben kezdték el alkalmazni.

A naptárak megreformálását sokan nem tartják lezártnak, ezért (szerintük) logikus módszer bevezetése mellett kardoskodnak. Bő másfél évtizede egy amerikai fizikus olyan naptárrendszert dolgozott ki, amelyben az egyes dátumok minden évben a hét ugyanazon napjára esnének. A különös naptár 2006. január elsejei bevezetése mellett – mint kiderült, sikertelenül – lobbizó Dick Henry, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem fizikaprofesszora szerint túlságosan bonyolult a jelenlegi rendszer, ezért újat fejlesztett ki.

Ebben a naptárban egy év 364 napból, pontosan 52 hétből áll. Ennek következtében egy adott dátum minden évben a hét ugyanazon napjára esik. Karácsony első napja például mindig vasárnapra – csakúgy mint újév napja. Így nem kell minden évben új naptárat nyomtatni/vásárolni. Öt-, illetve hatévenként plusz hét kerül a naptárba, melyet Henry – írt erről az ng.hu – a nagy fizikus tiszteletére „Newton-hétnek” nevezett el. Ez a hét egyik hónapnak sem része, különálló kis egységet képez. Így igazodna az új naptár a Föld Nap körüli keringési idejéhez. Henry másik javaslata, hogy felejtsük el az óraátállítások problémáját: a Föld minden országában a greenwichi idő legyen a hivatalosan alkalmazott. Fogadjuk el tehát, hogy egyes országokban a Nap éjfélkor kel, míg máshol délben vacsoráznak!

A hóbortos ötletből nem lett semmi, ennek ellenére az utóbbi évtizedben több alkalommal is beavatkoztak az idő folyásába. A másod­percet ugyanis egykor a bolygó teljes, 360 fokos fordulatának 86 400-ad részeként határozták meg.

A Nap és a Hold óceánokra gyakorolt gravitációs hatása miatt azonban a Föld tengely körüli forgási sebessége fokozatosan csökken. Az atomórákban ellenben a másodperc meghatározását az atomok rezgésszámához kötik, amely független az égitestek mozgásától. Ez utóbbit össze kell hangolni a Föld forgásával. 1972 óta a szökőmásodpercekkel teszik rendbe a Föld forgása és az atomórák által mért világidő (UTC) közötti különbséget. 2015-ben nyúltak utoljára ehhez a módszerhez – az volt a 26. alkalom, amikor szökőmásodperc beiktatásával korrigálták az időt. Nem mindenkinek tetszik a toldozás-foltozás, de a precíz rendszerek megkövetelik a pontosságot.

A bevezetőben feltett kérdésre pedig az a válasz, hogy – az imént említett nulladik év híján – a második évezred 2000. december 31-én ért véget, a harmadik 2001. január elsején kezdődött. Azon a napon nem mellesleg a XXI. század is beköszöntött. 2020 eljövetelével pedig legfeljebb a 2010-es évek múltak el, a század második évtizedétől ennek az évnek a végén köszönünk el.