A keretből csak azok a települések részesülnek, amelyek egy lakosra jutó adóerő-képessége nem éri el a 32 ezer forintot. Jelentősen többet fordít ugyanakkor az állam közmunkára, vagyis a terv az, hogy a jelenleg segélyből, azon belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásból élők mintegy 20 százalékát jövőre bevonják a közfoglalkoztatásba. 2016-ban 340 milliárd forintot irányzott elő a kormány közmunkára, ez 70 milliárd forinttal több az idei keretnél. A büdzsé indoklása szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra.
Ennek megfelelően 2016-ban még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. Jövőre 240 ezer embernek (ez idén átlagosan havi 200 ezer fő – a szerk.) lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban. A cél az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan munkába álljanak. A költségvetés azzal számol, hogy a következő évek során a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan átkerülnek majd a munkaerőpiacra, elsőként várhatóan döntő részben a közfoglalkoztatásba, majd pedig az elsődleges munkaerőpiacra.
A kabinet leszögezi azt is, hogy a kormány kiemelt foglalkoztatáspolitikai prioritása a „segély helyett munkát” elv érvényre juttatása, hosszú távú célja pedig az üzleti világgal szorosan együttműködve a teljes foglalkoztatottság megvalósítása. Mint ismeretes, idén márciustól jelentősen átalakult a szociális támogatási rendszer. A kormányzat az eddigi jövedelemkompenzáló támogatások jogosultsági körét átalakította, és a jogosultság elbírálását, illetőleg folyósítását az önkormányzatoktól a járási hivatalok hatáskörébe helyezte. Az ebbe a körbe tartozó rendszeres szociális segély helyett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjat vezettek be, amely a korábbinál lényegesen szűkebb körnek jár.
