Thomas Jefferson, az USA harmadik elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat alkotója Franciaországban kedvelte meg az ottani hasábburgonyát, és french fries néven egész Amerikában népszerűvé tette.
1853. augusztus 24-én a Saratoga Springs-i előkelő Moon’s Lake House étterembe betérő Cornelius Vanderbilt is sült krumplit rendelt a vacsorájához, de túl vastagnak találta a hasábokat, ezért többször visszaküldte az ételt.
Végül a feldühödött séf olyan vékonyra szelte a háklis vendégnek a burgonyát, hogy ne lehessen beleszúrni a villát.
A milliomos jó étvággyal elfogyasztotta az olajban kisütött extra vékony szeleteket, sőt rendelt egy újabb adagot. A legenda szerint így született meg a chips.
A külön tálkában kínált fogás egyből felkerült az étlapra. A vendégek hidegen és melegen egyaránt kérték, és olyannyira keresetté vált, hogy Saratoga Chips néven csomagolva is árulták.
A német gyökerekkel is rendelkező mulatt séfet George Crumnak hívták, és hegyi vezetőként dolgozott, mielőtt fiatalon szakácsnak állt. Véletlenül kreált fogása keresett specialitássá vált, ám Crum nem jegyeztette be a találmányát, így sohasem kapott részesedést a forgalmazásából. (Bár a chips születésének története nem bizonyított, az tény, hogy a séf 1860-ban saját éttermet nyitott, ahol törzsvendége volt Vanderbilt.)
Az 1920-as évek elején Pennsylvaniában feltaláltak egy óránként 22 kg krumpli hámozására képes, kézi hajtású gépet, 1929-ben pedig munkába állt az első ipari burgonyaszirom-sütő.
Eredetileg a chipses zacskókba sóval teli kis tasakokat csomagoltak, hogy mindenki a saját ízlése szerint fogyaszthassa a ropogós burgonyadarabkákat.
A 40-es években kikísérletezték a fűszerek egyenletes felszórásának módszerét, majd 1954-ben az írországi Tayto családi üzem piacra dobta az első ízesített termékeket, amelyek sajtos-hagymás és ecetes-sós változatban kerültek a polcokra. Az akkori tulajdonos, Joe Murphy az ország egyik leggazdagabb embere lett a technológia értékesítése révén.
A teljes cikkből kiderül, vajon mi köze van a burgonyasziromnak egy német autógyárhoz?
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Több komoly fejlesztést is végrehajtanak a fővárosban.
A miniszterelnök szerint csak a provokáció és a balhé maradt a Tisza Pártnak.
Próbálnak nem zavarni útközben.
Mleiha-érmék és Nagy Sándor öröksége a sivatag mélyéről.
A Tisza-adó terve kikezdte Magyar Péter támogatóinak táborát.
A szalonna, a kamera, és a mozgásérzékelős lámpa is megmozgatta a fantáziáját.
A baloldali lap kíméletlenül elbánt Magyar Péterrel.
Mocskos tempó…
A Tisza-adó terve kikezdte Magyar Péter támogatóinak táborát.
A szalonna, a kamera, és a mozgásérzékelős lámpa is megmozgatta a fantáziáját.
A baloldali lap kíméletlenül elbánt Magyar Péterrel.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
