A rövid és tragikus életű Mária 1371-ben született Budán I. (Nagy) Lajos és a bosnyák Kotromanić Erzsébet hercegnő harmadik lányaként (két nővére még kisgyermekként meghalt). A kiváló nevelést kapó Máriát apja már kétévesen feleségül ígérte IV. Károly német-római császár kisebbik fiának, Luxemburgi Zsigmondnak, de az eljegyzésre rokonságuk miatt csak 1379-ben, a pápai jóváhagyás után kerülhetett sor. A magyar és lengyel koronát is viselő Lajos, akinek csak lányai születtek, élete utolsó éveiben komoly erőfeszítések árán mindkét országában elfogadtatta a nőági örökösödést. A nagybeteg király a magyar és a lengyel koronát a fiúsított, tehát fiúörökössel azonos jogokat élvező Máriára és vőlegényére, Zsigmondra hagyta.
A magyar rendek Lajos 1382. szeptember 10-én bekövetkezett halála után Máriát választották királlyá (titulusában a rex és nem a regina szót használták) és még aznap meg is koronázták. Egy 1374-es megállapodás szerint a lengyel trón is Máriát illette volna, de a lengyel főurak ragaszkodtak ahhoz, hogy uralkodójuk Krakkóban lakjon. Mintegy kétéves huzavona után a trónt végül Mária húga, az 1997-ben szentté avatott Hedvig (Jadwiga) örökölte meg, ezzel megszűnt a magyar-lengyel perszonálunió.
Az első magyar királynő koronázásakor csak 11 éves volt, így helyette régensként anyja kormányzott. A Garai Miklós nádor befolyása alatt álló, hatalmát egyre növelő Erzsébet ellenezte Mária és a cseh koronát birtokló Zsigmond házasságát, mert a német és cseh befolyás erősödésétől tartott. Az országban zűrzavaros állapotok alakultak ki, majd 1384-ben lázadás tört ki, miután Erzsébet képviselők útján Zsigmond helyett Lajossal, VI. (Őrült) Károly francia király fiával kötötte meg Mária házasságát. A félreállított Zsigmond 1385 nyarán sereg élén érkezett Magyarországra és november 1-jén kikényszerítette a házasságot, a francia herceg ezután visszalépett.
Nyugalom azonban nem köszöntött be, mert a nőuralmat ellenző, a Horváti-család vezette liga 1385 augusztusában a nápolyi Anjou-ház legidősebb férfitagját, Kis Károly nápolyi királyt hívta meg a trónra. A Magyarországon is népszerű Károly elfogadta a felkérést, s az év végén ellenállás nélkül vonult be Budára. Zsigmond elmenekült, Mária a nemesség nyomására lemondásra kényszerült, II. Károlyt az év utolsó napján Székesfehérváron királlyá koronázták. A magyar történelemben ő ült legrövidebb ideig, alig 55 napig a trónon: a hatalma elvesztésébe belenyugodni képtelen Erzsébet felbujtására 1386. február 7-én merényletet kíséreltek meg ellene, s sebeibe február 27-én belehalt.