Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint. A kutatók ezt a dél-afrikai Border-barlangban, egy ismert régészeti helyszínen felfedezett megkövesedett fűcsomómaradványokból állapították meg. A barlang Szváziföld és a dél-afrikai KwaZulu-Natal sziklái között fekszik, a Lemboto hegységben – olvasható a CNN amerikai hírtelevízió honlapján.
A megkövesedett panikoid típusú fűcsomókat a barlang hátsó részén fedezték fel, meleg, temperált környezetben. A fűcsomók a kormeghatározás alapján mintegy 200 ezer évesek lehetnek a kutatók szerint. Az eddigi legkorábbi, növényekből készített ágy, amelyet felfedeztek, 77 ezer éves volt és a kőkorszakból származott. Növények viszonylag ritkán maradnak fenn megkövesedett állapotban, ezért is nehéz megállapítani, hogyan készítettek maguknak ezekből ágyat elődeink.
A Border-barlangbeli lelet azt mutatja, hogy az ott élő ősök hamurétegekre terítették rá a fűcsomókat, mivel a hamu megóvta őket a különféle kártevő bogaraktól, poloskáktól. A rovarok ugyanis nem tudtak keresztülférkőzni a hamun, mert az kiszárította őket és sem lélegezni, sem csípni nem tudtak tőle.
A kutatók kámforbokrok (Tarchonanthus camphoratus) maradványait is megtalálták a barlang egyik legrégebbi fűágyán. Ezt a növényt ma is használják Kelet-Afrika elzárt vidékein a rovarok elleni védekezésre.
A Science folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, Lyn Wadley, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem régészprofesszora elmondta: meglepte őket, hogy ilyen jó állapotban maradtak fenn a fűcsomók, és ennek köszönhetően még az ágy készítéséhez használt fű fajtáját is meg tudták állapítani.
A hamu vizsgálatából kiderült, hogy részben a korábbi ágyak fűcsomóit égették el hozzá. Ez arra is utal, hogy tudatosan tisztították meg a barlangot és hálóhelyüket a lehetséges kártevőktől. A hamu rétegeiben a barlangban eltüzelt fák maradványait is felfedezték. A barlangban több tűzrakóhelyet is találtak, amelyek kora 38 ezer évestől 200 ezer évesig terjedt.
