A vadon élő gerinces fajok populációi kétharmaddal zsugorodtak

A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak világszerte 1970 óta, az élelmiszertermelés céljából végzett erdőirtások következtében – derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön közzétett jelentéséből, amely arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémák károsítása fokozza a Covid-19-hez hasonló fertőző betegségek felbukkanásának kockázatát.

Lábod, 2012. február 7. Elmenekül az elkábított állat, miután a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet munkatársa GPS telemetria kutatáshoz egy GPS mûholdas helymeghatározó nyakörvet szerelt fel a SEFAG lábodi vadászerdészete területén. A 10 éve folyó kutatás során eddig 64 vadra helyeztek fel jeladó nyakörvet. Jelenleg 15 állat visel ilyen napi 24 SMS alapú helymeghatározó készüléket, amellyel a gímszarvasok és dámszarvasok otthonterületét, élõhely használatát és napi aktivitását tudják elemezni. A nyakörvek egy év elteltével automatikusan leoldódnak a vad nyakáról, így visszakerülhetnek a kutatásba. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

A szervezet 2020-as Élő Bolygó Jelentése szerint a mezőgazdasági célokat szolgáló talajátalakítás és a vadon élő állatokkal folytatott kereskedelem kulcsszerepet játszott abban, hogy 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal zsugorodott több ezer emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halpopuláció.

Fran Price, a WWF International vezető munkatársa szerint az erdőirtás és a természetes élőhelyek elvesztése – amely az emberiség élelmiszertermelésével és fogyasztási szokásaival van összefüggésben – az elsődleges oka ennek a drasztikus csökkenésnek.

A Global Forest Watch (GFW) nevű, interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai szerint 2019-ben hat másodpercenként egy labdarúgópályányi trópusi esőerdő tűnt el a Föld felszínéről.

Környezetvédők szerint a még létező erdők megóvása és a sérültek helyreállítása csökkenti az áradások kockázatát, segít a globális felmelegedés lassításában a nagyobb mennyiségű szén-dioxid elraktározása révén, valamint óvja a biológiai sokféleséget.

A 125 szakértő bevonásával készült WWF-jelentés csaknem 4400 gerinces állatfaj mintegy 21 ezer populációjára terjed ki, áttekintést adva a természeti világ jelenlegi állapotáról.

Az édesvizekben élő fajoknál 84 százalékos volt a populációcsökkenés. A legsúlyosabban érintett állatok közé tartozik a keleti síkvidéki gorilla a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint a jákópapagáj Ghánában.

A kutatók szerint a gyors ütemű erdőirtás kulcsszerepet játszik továbbá a zoonózisok – az állatokról emberre átkerülő betegségek – terjedésében.

„Az erdők egyfajta védőhálóként szolgálnak, hogy távol tartsák ezeket a betegségeket az emberektől, vagyis minél nagyobb erdőterületeket irtunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy szabadon engedünk valamit, aminek pusztító hatása lehet az emberiségre” – húzta alá Price.

Hozzátette, ha a világ a megszokott módon működik tovább a következő évtizedben, akkor a vadvilág által elszenvedett károk helyreállása évtizedekbe fog telni és a populációk kisebb valószínűséggel fognak regenerálódni.

A szakember szerint a kormányok és vállalatok részéről határozott elkötelezettségre és olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek elősegítik a globális ellátóhálózatok fenntarthatóbbá tételét. Az embereknek pedig tudatosítaniuk kell magukban a fogyasztási szokásaik természetre gyakorolt hatását és felelősségteljesebben kell vásárolniuk.

Az Oxfordi Egyetem kutatói a WWF-jelentéstől független tanulmányukban azt írják, hogy a természetre épülő megoldások – úgy mint az erdők és mangrove erdők helyreállítása –, kulcsfontosságúak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Az ilyen megoldások enyhítik az olyan éghajlattal összefüggő problémákat, mint az áradások, a talajerózió és az élelmiszertermelési veszteségek.

A szakemberek szerint a természetre alapozott intézkedések nem csupán faültetésről és az üvegházhatású gázok kivonásáról szólnak, hanem segíthetik a közösségeket a klímaváltozásnak az elmúlt hónapokban megtapasztalt olyan hatásaihoz való alkalmazkodásban, mint a hőhullámok, a bozóttüzek és a hurrikánok.

A WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin a szervezet MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében megjegyezte, hogy ebben az évszázadban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. „A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese” – húzta alá az igazgató.