Letört egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb selfjegéből

Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el.

A kutatók szerint a jelenség újabb bizonyíték a Grünald térségében végbemenő gyors klímaváltozásra.

„A térségben a légkör hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt 1980 óta” – mondta Jenny Turton klímakutató a BBC News-nak.

„2019-ben és 2020-ban a térségben rekordhőmérsékleteket mértek nyáron” – tette hozzá a németországi Friedrich-Alexander Egyetem kutatója.

A Nioghalvfjerdsfjorden selfjég mintegy 80 kilométer hosszú és 20 kilométer széles és az Északkelet-grönlandi Jégfolyam nyúlványa az Északi-sarki-óceánba.

A selfjég egyik darabja, a Spalte-gleccser törött most darabokra.

A gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, az idei nyári meleg azonban megadta neki a kegyelemdöfést, és jéghegyek flottájává változott.

„A 79N selfjégnek az a jelentősége, hogy kapcsolódik Grönland belső jégmezőihez, ami azt jelenti, hogy egy napon, ha a várakozások szerint növekszik a hőmérséklet, ez a térség lehet az egyik központja a jég eltűnésének Grönlandon” – magyarázta Jason Box professzor, a dániai és grönlandi földmérő intézet kutatója.

Július végén a forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.

A selfjég a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömeg; a tenger fenekéig (a peremeken csaknem fenekéig) befagyott része.