Több millió fa rejtőzhet a Szahara kietelen sivatagában

Összesen 1,3 millió négyzetkilométer területet vizsgáltak át, és több mint 11 000 képet elemeztek.

Forrás: origo.hu2020. 10. 18. 14:20
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Első pillantásra látszólag kopárnak látszanak, de a Száhel-övezet és a Szahara sivatagának területein a részletes műholdképek és a számítógépes modellek más képet mutatnak. A kutatók szerint valójában mintegy 1,8 milliárd fa tarkítja a vidéket.

A NASA kutatóinak felmérése olyan adatokat szolgáltatott, amelyek segíthetnek az erdőirtás elleni küzdelem irányításában és a szén-dioxid-tárolás pontosabb mérésében. Összesen 1,3 millió négyzetkilométer területet vizsgáltak át, és több mint 11 000 képet elemeztek.

Nagyon meglepődtünk, hogy ilyen sok fa nő a Szahara sivatagában– mondta Martin Brandt, a Koppenhágai Egyetem földrajz tanszékének professzora, a Nature szaklapban publikált tanulmány vezető szerző az AFP-nek, amiről a ScienceAlert online tudományos portál számolt be. – Természetesen vannak a hatalmas területek fák nélkül, de akadnak olyan részek is, ahol nagy a fasűrűség, sőt a homokos dűnék között is találhatunk megbújva itt-ott fákat.

Fotó: Pexels

Jesse Meyer, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának programozója szerint az ilyen adatok a megőrzés, a helyreállítás, valamint az éghajlatváltozás hatásainak méréséhez kiemelt fontosságúnak számítanak.

Azt azonban a szakemberek kiemelték, hogy egy-két vagy tíz év múlva meg kell ismételni a tanulmányt annak kiderítésére, hogy az erdőirtás csökkentésére irányuló erőfeszítések hatékonyak voltak-e vagy sem.

A fák, illetve a növényzet beazonosítása és megszámlálása azonban nem volt egyszerű feladat.

Fotó: Pexels

A nagyobb „növekedési csomópontok„ viszonylag egyértelműen jelentek meg a műholdas képeken még kis felbontás mellett is, ám ahol jobban elterülnek, ott a műholdas képek is nehezen tudták megmutatni azokat.

Brandt és csapata olyan megoldással állt elő, amely a műholdas képeket nagy felbontásban készítette, amihez egy olyan számítógépes programot kapcsolt, ami lényegében elvégezte a munkát helyettük. De ez nem azt jelentette, hogy csak hátradőlhettek és várták az eredményeket.

A feladat elvégzéséhez a tudósok ugyanis egyenként közel 90 000 fát számláltak és címkéztek meg, ami egy évbe telt. Ezután meghatározták az úgynevezett „megőrzési alapvonalakat”, amivel néhány óra alatt kiszámítható eredményeket kaptak.

Fotó: Pexels

Az eredeti cikket az alábbi linkre kattintva érhetik el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.